Nézünk, mint a moziban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nézünk, mint a moziban, annyi a változás a filmpiacon, melyek közül egy forgalmazási újdonsággal a magyar piac is szolgál.

Különleges lépésre szánta el magát egy kis magyarországi forgalmazó: úgy döntött, hogy filmjeit a mozipremierrel egy időben, egy kábelszolgáltató videotárában is elérhetővé teszi a közönség szá­mára. A filmbarát így akár az otthonában is megnézheti az alkotást a bemutató napján, vagy az azt követő hetekben, akkor is, ha nem tud, vagy nem akar moziba menni.

Emily Browning a Sleeping Beauty című filmben

 

Az ADS Service két 2012. júliusi premierfilmjét, a Sleeping Beautyt és Az orvvadászt (The Hunter) tette elérhetővé UPC videotárában is, egy mozijegy áráért, 1490 forintért.

A mai, hagyományosnak tekinthető forgalmazási gyakorlat szerint egy mozikba szánt játékfilm először a filmszínházakba jut el, majd négy-hat hónapos „ablakot” követően jelenik meg lemezen: DVD-n és Blu-rayen. Ezt követően jut el az előfizetéses filmcsatornákhoz (mint amilyen például az HBO is), kábelszolgáltatók fizetős videotékájába, majd végül kereskedelmi vagy közszolgálati televíziós csatornákhoz. Való igaz, manapság e folyamatba gyakran zavar be a digitalizáció és a kalózipar fejlődésével az illegális internetes film le- és feltöltés, amely ellen a jog eszközeivel hol több, hol kevesebb sikerrel igyekeznek felvenni a küz­delmet a filmipar képviselői, a szerzői jogokat védő szervezetek, hatóságok, kormányzatok.

Szelényi Ákos és Vidámi Zoltán, az ADS Service tulajdonosai nem elsősorban a feketepiaccal akarják felvenni a versenyt, hanem a legális forgalmazásban kívánnak új utat törni maguknak – és lehet, hogy talán másoknak is, saját példájukon keresztül. Valójában a technikai lehetőségeket igyekeznek minél jobban kihasználni, egyben meghazudtolva azt a máig élő nézetet, hogy a különböző filmforgalmazási módszerek egymás piacát veszélyeztetik. Ők inkább abban hisznek, hogy éppen ellenkezőleg, újabb közönséget érnek el a különböző technikai környezetben, és egymástól gyökeresen eltérő körülmények között egyszerre bemutatott filmek. Nézetük természetesen megosztja a szakmát. Olyannyira, hogy a legnagyobb magyar multiplex-hálózatot működtető vállalkozás képviselői ki is jelentették: ők bizony nem tűzik műsorra termeikben azokat a produkciókat, amelyek a mozipremier napján már az otthonokban is letölthetők video on demand (VoD) szolgáltatás részeként. Az is igaz, hogy az ADS Service nem százezreket vonzó közönségfilmet választott az új forgalmazási stratégia bevezetéséhez, hanem két minőségi filmet. Ám azért olyanokat, amelyek témájukban, alkotógárdájukban nemcsak a szűk szakma érdeklődését kelthetik fel. A Sleeping Beauty a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivált is megjárt érzéki ausztrál dráma, melyet Julia Leigh írt és rendezett. A másik szintén ausztrál mű, egy thriller, Az orvvadász (The Hunter), melynek két főszereplője Sam Neill és Willem Defoe.

Artmozik: bezárás és új pályázat
2012 nyarán már-már úgy tűnt, hogy a vidéki artmozi hálózat után a fővárosi is a szétesés határára jut. Az állami támogatás megszűnését a fővárosi segítség elmaradása követte, így bezárt az Odeon filmszínház a Hollán Ernő utcában, és a Kinót, valamint a Tabánt is a meg szűnés réme fenyegette. Az elmúlt két évben tizenkét mozi zárt be: az egykori Bem moziból kocsma lett, az Európa moziban iskola működik, a Hunnia is hiába vár üzemeltetőre.

Sokáig vártak a filmszínházak gazdái a moziüzemeltetési pályázatokra. A Magyar Nemzeti Filmalaptól az utolsó pillanatban érkezett meg a működési gyorssegély az év közepén, az artmozik támogatására az Emberi Erőforrások Minisztériuma éves fejlesztési pályázatát pedig csak szeptemberben írta ki. A 100 milliós keretből maximum 12,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyerhet egy-egy intézmény, amit digitalizálásra használhat fel. A művészmozik a hagyományos filmtekercsről válthatnak digitális vetítésre. A kiírás szerint azok az önkormányzati tulajdonban lévő, vagy önkormányzati támogatóval rendelkező mozik jelentkezhettek 2012. október elsejéig, amelyek legfeljebb öt teremmel rendelkeznek és legalább huszonöt százalékos önrészt vállalnak. A nyerteseknek emellett vállalniuk kellett, hogy a fejleszteni kívánt mozit két éven keresztül art funkcióval működtetik. A nyertesek névsorát november 10-éig hozzák nyilvánosságra.

A kezdeti eredmények igen biztatóak – árulta el az első tapasztalatokat az Ügyvédvilágnak Szelényi Ákos, vagyis beigazolódnak az előzetes várakozások. A filmek egy hónapon át kizárólag a Budapest Film Zrt. által üzemeltetett Puskin és Művész mozi műsorán voltak láthatók, és egy-egy mű körülbelül ugyanannyi nézőt vonzott – ezer-ezer nézőt –, mint bármely más, hasonló művészfilm egy artmoziban. A hírek szerint a videotárból is ­sokan töltötték le televíziós képernyőjükre a fil­meket, így a kábelszolgáltató is elégedett lehetett. Vagyis bebizonyosodott, hogy a mozi és a videotár nem egymás elől veszi el a nézőket, hisz aki a mozi élményére, a nagy vászonra, közösségi filmnézésre vágyik, elmegy hazulról megnézni a filmet, míg az, aki az otthon kényelmére, a kisebb képernyőre, az intimebb hangulatra vágyik, nincs kedve, ideje, energiája útra kelni, közlekedni, de érdekli a film, a képernyő mellett dönt. Ráadásul a videotár révén olyan nézőkhöz is el tudnak jutni a művész­filmek, főleg vidéken, akikhez a hagyományos forgalmazási rendszerben nem, éppen a kisvárosi artmozik hiánya miatt.

A kedvező tapasztalatok arra ösztönzik a forgalmazót, hogy az új forgalmazási gyakorlatot tovább folytassa. Szelényi Ákos elárulta, hogy decemberig hasonló stratégiával havonta egy-egy újabb minőségi produkciót mutatnak be, és várhatóan jövőre sem állnak le. Október derekán érkezik a Get Low című játékfilm Bill Murray és Robert Duvall főszereplésével, novemberben a IV. Henrik, Heinrich Mann regényének monumentális filmfeldolgozása, decemberben pedig La clinique de l’amour! címmel egy francia vígjáték.

 

Csak egy darab fájl…

Mai digitalizált világunkban egy film jószerével csak egy egy darab fájlt jelent, amit a filmfogyasztók könnyűszerrel elérhetnek, felhasználhatnak saját berendezésük, rendszerük segítségével – hangzott el azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az új filmforgalmazási kísérlet beindításának idejére szerveztek meg a budapesti Művész moziban. A filmforgalmazásban és kábelszolgáltatásban érdekelt szakemberek azt vitatták meg, milyen lehetőségek, szabadon vagy épp kényszerből választható utak kínálkoznak napjainkban arra, hogy az alkotások eljussanak a nézőhöz: interneten, kábelen: video on demandban videotárból, házimozizásban lemezen, filmklubban, artmoziban, multiplexben, IMAX-ban, két és három dimenzióban.

A jövő dimenzióiról szólva az alaphangot Bognár Péter, a Budapest Film korábbi filmbeszerzője, a Filmklikk internetes filmletöltő oldal létrehozója, adta meg. Minden filmnek mindenütt van létjogosultsága – fogalmazta meg a szakember, aki egyben a közösség alapú filmforgalmazást megvalósí­tani szándékozó Magyarhangya-mozgalom egyik alapítója is. Egy fájl kompatibilis lehet a mozitól a táblagépen át mobiltelefonig szinte minden digitális technikai eszközre, így már csak a forgalmazás ­módját kell kidolgozni, lehetőségeit kihasználni. Ma az egyetlen, de talán legnagyobb gondot a jogi akadályok jelentik, melyek leküzdésére megannyi elképzelés született a nagyvilágban, ám az egységesen elfogadott megoldás még várat magára.

Jelenleg Magyarországon egyértelműen a tévézés a legelterjedtebb és legnépszerűbb kikapcsolódási forma, amit a technikai fejlesztéseknek köszönhetően egyre inkább személyre szabható szórakozást nyújt. Mindezt már Tóth Mónika, a UPC video on demand termékmenedzsere fejtette ki, aki úgy látja, egyre meghatározóbb lesz a jövőben az interneten elérhető, „felhőben” tárolt filmek könyvtára és a kábelszolgáltatók videotára, ahonnan az előfizető bármikor lehívhat alkotásokat: tévéműsort, sorozatot, játékfilmet. Megszokott, kényelmes otthonában élvezheti a műsort, amit bármikor megszakíthat, majd folytathat. Ez a szolgáltatásuk már most 270 ezer digitális ügyfélhez jut el. Ingyenes és fizetős tartalmuk egyaránt van, és mint mondta, örömmel kapcsolódtak be a legújabb forgal­mazási kísérletbe, mert azzal egyrészt növelik kínálatukat, másrészt igazolni láthatják, hogy az előfizetőik között van fizetési hajlandóság az igényes tartalom iránt. A premierrel egy időben megjelenés pedig még tovább növelheti az érdeklődést videotáruk iránt.

Szelényi Ákos az ADS Service képviseletében elismerte, hogy ma még a filmjog-tulajdonosok ki­lencven százaléka elzárkózik attól, hogy a mozipremierrel egyszerre más formában is megjelenjen ­produkciójuk, de reméli, hogy ez az ellenállás mérséklődik majd – éppen kísérletük eredményei láttán.

 


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.