Újra az ókori Rómában – Itt a Gladiátor II!
Ridley Scott ott folytatja, ahol 25 éve abbahagyta: látványosan, izgalmasan, szórakoztatóan.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
TikTok-videók hatására a fiatalok majdnem fele hajlamos diagnosztizálni magát vagy másokat nem létező, kitalált mentális betegséggel, valamint a fiatalok sok esetben hajlamosak kritikus kétely nélkül valósként elfogadni az online térben eléjük táruló, bizonytalan eredetű információkat – állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) középiskolások és egyetemisták bevonásával készített kutatása.
Manapság számtalan, valamilyen mentális betegséget ismertető videóval találkozhatunk a közösségi médiában, ám ezek minősége és megbízhatósága sokszor megkérdőjelezhető. Ennek nyomán a pszichológusok egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy teljesen egészséges serdülők orvosi kontroll nélkül, kizárólag az interneten terjedő információkra támaszkodva mentális betegségekkel, például autizmussal vagy ADHD-vel diagnosztizálják magukat. A jelenség rámutat, hogy az online terjedő káros tartalmak körét indokolt lehet kiterjeszteni az edukációs célúnak láttatott, valójában azonban kifejezetten félrevezető, álhíreket terjesztő videókra, valamint segíteni a felhasználókat az ilyen tartalmak felismerésében.
Az egyes mentális betegségekről, zavarokról a fiatalok már szinte kizárólag az interneten tájékozódnak, így azonban gyakran félrevezető, szenzációhajhász információkkal találkozhatnak. Ezek hatására túlzásba vihetik az online egészségügyi tartalmak fogyasztását, ami betegségszorongást alakíthat ki bennük. Tovább ronthatja a helyzetüket, ha olyan virtuális közösségekhez, buborékokhoz csatlakoznak, amelyeket hasonló betegségtudattal rendelkező emberek alkotnak, hiszen ezekben szinte kizárólag a meglévő nézeteiket támogató, megerősítő információkkal találkozhatnak.
Az NMHH friss kutatása a jelenségre felfigyelve 127 középiskolás és egyetemista fiatalt kért fel arra, hogy értékeljen egy rövid, TikTok-szerű videót, amelyben a kutatók álinfluencere egy fiktív mentális betegség, az úgynevezett „virtuális identitás disszociációs zavar” (VIDZ) tüneteiről beszél. A kutatás olyan általános érzéseket címkézett a kitalált betegség tüneteiként, amelyeket a fiatalok a sajátjuknak érezhettek – ilyen volt például a túlzott bevonódás a közösségi médián zajló folyamatokba, a fokozott érzelmi reakciók az interneten történtekre, valamint az online és offline identitás keveredése.
A felmérés azt vizsgálta, hogyan hatnak az efféle, az interneten terjedő tartalmak a fiatalokra, diagnosztizálják-e magukon vagy másokon a kitalált betegség tüneteit a megtekintett videó hatására, illetve hogy kialakul-e bennük álbetegségtudat. Az eredmények rámutattak, hogy a fiatalok közel fele, 44 százaléka elhitte a VIDZ létezését, és azonosítani tudta magán vagy másokon a „tüneteket”. Ez arra utal, hogy gyakran hajlamosak elfogadni az online térben megjelenő információkat anélkül, hogy kritikusan elemeznék azokat – megjegyzendő ugyanakkor, hogy 30 százalék egyáltalán nem hitte el az „átverős” videóban hallottakat. A kutatás feltárta, hogy a fiatalok esetében nagyobb az esélye a téves öndiagnózisnak, ha érzelmileg erősen bevonódnak a közösségi média világába, illetve ha nem rendelkeznek megfelelő egészségügyi alapismeretekkel.
A tanulmány szerint a résztvevőket elsősorban a megismert információk kritikátlan elfogadása vezette álbetegségtudatra, de az sem volt ritka, hogy bizonyos szakértői külsőségekre támaszkodtak – ilyenkor az egyén a megismert információk ellenőrzésénél egyszerűbbnek látja meggyőzni magát, hogy a szakértőnek látszó forrás, például egy szakorvosnak beállított tiktokker igazat mond, hiszen „szakavatott” ember.
A kutatás rávilágít a tudatos internethasználat és a kritikus médiafogyasztás oktatásának fontosságára, illetve a fiatalok álhírfelismerési készségeit fejlesztő foglalkozások szükségességére a közoktatásban – az efféle edukációs programok eredményességéhez azonban a pedagógusok és a szülők digitális kompetenciáinak és tudatosságának fejlesztése is elengedhetetlen.
A tanulmány részletes eredményei már elérhetők az onlineplatformok.hu oldalon.
Az alábbi linken dr. Németh Gábor Sándor, az NMHH Online Platformok Főosztályának jogi szakértője beszél: https://youtu.be/YnCh_i2mF_E
Forrás: NMHH Kommunikációs Igazgatóság
Ridley Scott ott folytatja, ahol 25 éve abbahagyta: látványosan, izgalmasan, szórakoztatóan.
Imádja a világ, egyre nő iránta az igény, de a kávécserje termesztése erdőirtással is jár. Az EU új jogszabályokat tervez a környezeti károk megfékezésére.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!