Őrzők és őrzöttek

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2010. december 8-án nagyszámú – Szeged mellett Genfből, Budapestről, Kecskemétről, Pécsről és Debrecenből érkezett – előadó és érdeklődő részvételével összehasonlító jogi konferenciára került sor az SZTE ÁJTK Összehasonlító Jogi Intézete szervezésében. A konferencia, amely immár a második a szegedi összehasonlító jogi konferenciák sorában, az igazságszolgáltatás függetlenségét, illetve a tisztességes eljárás fogalmát és alkotóelemeit vizsgálta az összehasonlító módszer alkalmazásával.

A tanácskozást Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke nyitotta meg, aki szerint a konferencia témája a jelenleg zajló alkotmányozási folyamat szempontjából is figyelemre méltó. Paczolay úgy vélte, hogy az összehasonlító módszer ebben a kontextusban a megismerés, önmegismerés és önreflexió hármas célkitűzésének megvalósításával segítheti a jogalkotó munkáját.

Badó Attila, az Összehasonlító Jogi Intézet vezetője előadásában a konferencia alapkérdését vázolta fel, vagyis miként lehet az igazságszolgáltatás függetlenségét és egyúttal külső kontrollját is biztosítani úgy, hogy pártatlan és szakszerű ítéletek születhessenek. Fleck Zoltán, az ELTE ÁJTK Jogszociológiai Tanszékének vezetője a bírósági igazgatás különböző európai és amerikai modelljeit mutatta be és értékelte a függetlenség, átláthatóság, hatékonyság és számonkérhetőség mutatói alapján.

A tisztességes eljárás kérdéskörét Samantha Cheesman és Sulyok Márton bevezető előadását követően az alapelv egyes alkotóelemeinek bemutatásával dolgozták fel a résztvevők. Lichtenstein József a bírósági ügyelosztási rendszer német és magyar szabályozását, Navratil Szonja pedig a bíróságokkal kapcsolatos információk nyilvánosságának különböző megoldásait hasonlította össze.

A délutáni szekciókban Bencze Mátyás a bizonyítékok mérlegelésének problémáit vizsgálta a büntetőeljárások körében, és vont párhuzamot az ezzel kapcsolatos gyakorlat, illetve a demokratikus közélet minősége között. Sulyok Tamás a védelemhez fűződő jog összehasonlító vizsgálatát végezte el széles körű európai, ázsiai, afrikai és amerikai kitekintés alapján. Bóka János az ésszerű időtartam követelményét elemezte, különös tekintettel a gyors eljárásra vonatkozó egyéni jogok, illetve a gyors eljáráshoz a jogbiztonság és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom miatt fűződő közérdek esetleges konfliktusaira. Mezei Péter a double jeopardy (ne bis in idem) fogalmát járta körül a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság esetjogának, valamint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság joggyakorlatának bemutatásával.

A konferencia alapjául szolgáló kutatások az OTKA támogatásával valósultak meg, és azokat az Összehasonlító Jogi Intézet magyar és angol nyelvű kötetben is publikálni kívánja. „Reményeink szerint a megszülető tanulmányokat olvassák politikusok és gyakorlati szakemberek is, ez ugyanis útmutatót adhat a törvényhozáshoz, és az igazságszolgáltatás számára is megfontolandó javaslatokat tehet” – hangsúlyozta Badó Attila.

A konferencián sor került a Genfi Egyetem tanára, Thomas Kadner Graziano, Összehasonlító szerződési jog című könyve magyar kiadásának bemutatójára is, amelynek fordítását Bóka János, az Összehasonlító Jogi Intézet munkatársa készítette el. A CompLex Kiadó gondozásában megjelent könyv kifejezetten azzal a céllal született, hogy felhasználásával előadások és szemináriumok keretében a joghallgatók megismerhessék az összehasonlító jog egy sajátos értelmezésének elméleti alapjait, és esettanulmányokon keresztül elsajátíthassák egy sajátos összehasonlító módszer gyakorlati alkalmazását. Praxisorientált megközelítésének köszönhetően a kiadvány ugyanakkor érdemi segítséget nyújthat a nemzetközi vonatkozású ügyekkel foglakozó jogalkalmazóknak is, és mivel a hivatkozott jogszabályhelyek a magyar fordítás mellett eredeti nyelven szintén olvashatók, a jogi szaknyelv iránt érdeklődőknek, illetve szakfordítóknak ugyancsak hasznos referenciául szolgálhat. A szerzők reménye szerint a könyv nem kizárólag oktatási igényeket elégít ki. Vitát kezdeményez arról, mi az összehasonlító jogtan feladata, jelentősége és haszna a XXI. században. A műben alkalmazott összehasonlító módszer szemléltetésére Thomas Kadner Graziano külön előadásban dolgozta fel a kártérítési jog „loss of chance” koncepcióját, illetve a kapcsolódó francia, belga, német, osztrák, angol, amerikai és ausztrál bírói gyakorlatot.

---