Pénzügyi adótervezés és optimalizálás a gazdasági válság alatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A LichTax Kft., valamint a Horváth és Társai Kft. Közös szervezésében, március 27-én került sor (a Veszprém Megyei Kereskedelemi és Iparkamarában délelőtt, illetve a Fejér Megyei Kereskedelemi és Iparkamarában délután) arra az előadásra és konzultációra, amely három fő kérdéscsoport köré épült: 1. Adótervezés és optimalizálás az EU-n belül 2. Adótervezés és optimalizálás az EU-n kívül 3. Külföldi adóoptimalizálások problémája Magyarországon Az első témához kapcsolódott Christos Mavrellis, Ciprus korábbi pénzügyminiszterének (aki jelenleg a Chrysses Demetriades & Co Law Office munkatársa) előadása…

A LichTax Kft., valamint a Horváth és Társai Kft. Közös szervezésében, március 27-én került sor (a Veszprém Megyei Kereskedelemi és Iparkamarában délelőtt, illetve a Fejér Megyei Kereskedelemi és Iparkamarában délután) arra az előadásra és konzultációra, amely három fő kérdéscsoport köré épült:

1. Adótervezés és optimalizálás az EU-n belül
2. Adótervezés és optimalizálás az EU-n kívül
3. Külföldi adóoptimalizálások problémája Magyarországon

Az első témához kapcsolódott Christos Mavrellis, Ciprus korábbi pénzügyminiszterének (aki jelenleg a Chrysses Demetriades & Co Law Office munkatársa) előadása a ciprusi adótervezésről és optimalizálásról, majd ugyanezekről a kérdésekről Lichtensteinre kivetítve, Bednár András ügyvéd, a LichTax Kft. felkért tanácsadója beszélt. Ezt követte a Horváth és Társai Kft.-ből Horváth György igazságügyi adószakértő és adótanácsadó előadása a külföldi adóoptimalizálások problémájáról hazánkra vonatkoztatva.

Christos Mavrellis előadását 16 pontba foglalta. A bevezetőjéből megtudtuk, hogy a ciprusi adókra vonatkozó szabályozás az Európai Unió direktíváinak megfelelően, még a 2004-es csatlakozás előtt egy évvel, törvényerőre emelkedett. Emellett szükséges volt az átmeneti rendelkezések megalkotása, hiszen figyelembe kellett venniük a már régóta működő nemzetközi üzleti vállalkozásokat is.

2006. január 1-jétől érvényesek a jelenleg is hatályos rendelkezések, mind a ciprusi, mind a külföldi társaságok esetében. Eszerint 10%-os társasági adó terheli azokat a cégeket, amelyek Cipruson működnek, és a cég vezetése is ott történik. Amennyiben a céget a szigeten jegyezték be, de a cégvezetést a szigeten kívül végzik, akkor nem terheli adó a Cipruson kívül szerzett bevételre vonatkozóan. Az osztalékot sem terheli jövedelemadó. További kivétel a társasági adó alól a kamatjövedelem 50%-a, és az értékpapír eladásából származó jövedelem.

A Cipruson bejegyzett és ott vezetett vállalkozást fő szabály szerint társasági adó terheli. Nem kell ezt megfizetni, ha a bevételre Cipruson kívül tesz szert a társaság kivéve, ha a) a tevékenységének több mint 50%-a befektetési bevételből ered, b) külföldi adóterhe nagymértékben alacsonyabb, mint a ciprusi. Befektetésből származó bevételnek számít minden olyan bevétel, amely nem az alábbi forrásokból származik:
– kereskedelmi, vagy ipari tevékenység,

– munkaviszony,
– minden egyéb kereskedelmi tevékenység,
– fizetés, nyugdíj, illetve minden más járadék jellegű bevétel.

Minden adóalany, aki ciprusi székhellyel rendelkezik, és aki a cégtől osztalékot kap (kivéve, a hajó tulajdonosát és kezelőjét), köteles 15% adót fizetni.

Adóalany az, aki egy évben legalább 183 napot a szigeten tölt, illetve minden olyan cég, amelynek vezetői testülete és felügyelői bizottsága Cipruson van, azaz üzletvezetése a szigeten történik. Aki nem adóalany, annak az osztaléka adómentes.

A jövedelem 20%-a adómentes, ha az adóalany korábban nem ciprusi lakos volt. A Cipruson kívül szerzett 90 napi adózott jövedelem után sem kell adót fizetni.

A Cipruson hasznosított szabadalom, védjegy vagy jogdíjból származó jövedelem 10%-a adómentességet élvez az EU-ban székhellyel rendelkező vállalkozások esetén.

Érdekes szabály vonatkozik a ciprusi zászlók alatt „evező” hajók esetében, ugyanis ezeknek 2020-ig nem kell adót fizetniük. A többi hajótulajdonos, illetve hajókezelő cég pedig választhat, hogy vagy megfizeti a 4,25%-os jövedelemadót, vagy a hajó súlyának megfelelően fizet (súlyadó).

Az értékpapírok eladásából szerzett haszon adómentes, a magánszemélyeknek pedig nem kell kamatadót fizetniük.

Bednár András előadásából megtudtuk, hogy a LichTax Kft. olyan tanácsadó társaság, amely kedvező adózású – így elsősorban liechtensteini és ciprusi – bel- és külföldi társaságok és alapítványok alapításának és magyarországi tevékenységének jogi és adózási kérdéseiben nyújt segítséget, hiszen nem a liechtensteini, vagy a ciprusi jog és adózás értelmezésével van a gond, hanem ezen országokból érkező magyarországi befektetésekkel.

Bednár András előadásában kifejtette Liechtenstein előnyeit: földrajzilag kedvező a fekvése, politikailag stabil, pénzügyi szempontból pedig liberális, vagyis jelenleg még igen alacsony az ott bejegyzett cégek adókulcsa, nem beszélve a társasági jog közel száz éves kialakult áttekinthető és könnyen megérthető szabályairól. Ez azt jelenti többek között, hogy az itt bejegyzett cégeknek külföldön csak korlátozott adókötelezettségük van, pl. az ingatlanok bérlése esetén. A gazdasági kedvezményezettek adókötelezettsége pedig független a cégétől.

Mindezeken túlmenően a mini állam intézményeit még mindig (a legutóbbi jogsértő támadások és törekvések ellenére is!) szigorú banki és vagyonkezelői titoktartás jellemzi. Ezt csak egy ottani büntetőeljárásban hozott bírósági határozat alapján lehet felfedni. A könyvvizsgálat részére történő betekintés is csak törvényben előírt vizsgálat alapján lehetséges, és sem másolat, sem feljegyzés nem készülhet erről. Nincs elektronikus adatfeldolgozás, nincs kapcsolat a belső számítógépes rendszer és az Internet között, hiányzik az USB csatlakozó és a lemezmeghajtó is. Az eredeti dokumentumokat mindig különlegesen biztosított helyiségekben őrzik. Az aláírási jognál a négyszemköztiség elve érvényesül. A bizalmi vagyonkezelőknek pedig minimum 1 millió svájci frank értékben kötelező szakmai felelősségbiztosítással kell rendelkezniük.

A kötelező gondossági törvény a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni fellépést segíti. Részletes információt szereznek be a szerződő félről, a gazdasági kedvezményezettről és az üzleti kapcsolatokról. A tranzakciók biztonságosak, hiszen a folyamatos megfigyelés mellett mindig ott van a dokumentáció. A szerződéses partner és a gazdasági kedvezményezett személy azonosságának ellenőrzése az eredeti dokumentumok alapján történik.

Számos társasági forma közül választhatnak azok a külföldiek, akik Liechtensteinben kívánnak céget bejegyeztetni. Vagyonbefektetésekhez és -tervezéshez a legmegfelelőbb az alapítvány, kereskedelmi tevékenységhez pedig a Kft. (Anstalt) és a részvénytársaság lehet alkalmas forma.

Az előadásokból kiderült, hogy mennyire összefügg ma a világ országainak (és nem csak az EU tagállamainak) sorsa, és egy rosszul bevert patkószög miatt mindent elveszíthetünk. Ha például ma valaki úgy dönt, hogy ebben a válsággal teli helyzetben mégsem cseréli le régi kocsiját, pedig korábban ezt ötévenként megtette, akkor ez további súlyos problémákhoz vezet. A fogyasztás visszaszorítása és a korábbi vásárlási szokások megváltoztatása ugyanis – ha az említett példánál maradunk – azzal jár, hogy egy ilyen autóvásárlás elmaradása következtében nemcsak a Távol-Keleten, de Európában is munkahelyek fognak megszűnni, az így utcára kerülő emberek viszont nem fogják megvásárolni más országok termékeit, ennek következményei pedig begyűrűznek a banki szektorba is. A pénzügyi válság azután kiterjed a gazdaság egyéb területeire, s ezzel mintegy társadalmi problémákat is felvet.

Annak ellenére, hogy a válság a világ összes országát érinti és a hátterében lévő okok országhatároktól függetlenek, a kezelésére lévő csomagok különbözőek lehetnek. Vannak, akik szorosabbra húzzák azt a bizonyos nadrágszíjat, vannak, akik kiengedik azt.

Beszélgetőpartnereinket, Christos Mavrellist és Bednár Andrást most arról kérdezzük, hogyan lehet kezelni a ma fennálló helyzetet. Van-e erre gyógyír, és ha igen, akkor milyen receptet ajánlanak nekünk?

Christos Mavrellis: Természetesen nincs ilyen csodagyógyszer. Ha lenne, akkor sem tudnánk minden esetben ezt alkalmazni, mert sohasem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a válságban lévő egyes országok eltérő méretűek, eltérő fejlettségűek, és különböző kulturális hagyományokkal rendelkeznek. Így egészen másképpen reagálnak ugyanarra a válságkezelő programra.

Mindig figyelembe kell tehát vennünk az adott állam sajátosságait! A kiindulás és az elemzés alapja sohasem lehet egy séma, hanem csak a gazdaság tényleges állapota.

Azt azért hadd mondjam el, hogy a pénzügyi szektort csak akkor lehet talpra állítani, ha ösztönözzük az emberek vásárlóerejét, és elősegítjük a fogyasztást. Vagyis sok esetben ténylegesen pénzügyi ösztönző csomagra van szükség ahhoz, hogy megerősödjön a gazdaság.

Véleményem szerint az elsődleges cél ilyenkor a lakossági kereslet zuhanásának kiegyensúlyozása. Ha ez elmarad, tovább mélyül a recesszió.

Az Ön hazájában, Cipruson hogyan kezelik a pénzügyi válságot? Ha jól tudom, akkor Ön a nyolcvanas években volt az ország pénzügyminisztere. Milyen volt akkor Ciprus gazdasági helyzete, és Ön – mint pénzügyminiszter –, milyen jellegű intézkedéseket hozott, illetve javasolt az akkori kormánynak?

Christos Mavrellis: 1982–’88 között voltam pénzügyi miniszter. Akkoriban Ciprus rendkívül válságos helyzetben volt, melyből a kilábaláshoz legfontosabb eszköz a gazdaság fejlesztése volt, illetve a menekültügyi kérdés megoldása, mivel az összlakosság 1/3-a menekültnek számított. Az államnak lakóházakat kellett építenie, és új munkahelyeket kellett teremtenie az Északról érkezőknek.

Igen, mi magyarok is pontosan emlékszünk arra, hogy a görög katonai junta által a görög kormány ellen 1974 nyarán szított puccsot felhasználva júliusban Törökország megtámadta Ciprust. Hatalmas visszhangja volt ennek világszerte, hiszen az agresszor a nemzetközi jog és az ENSZ alapokmányának összes alapelvét megszegte. 1983-ban Törökország egyoldalúan kikiáltotta az Észak-ciprusi Török Köztársaságot, de ezt az agresszoron kívül más állam nem ismerte el.

Christos Mavrellis: Törökország Ciprus 37%-át bekebelezte, és az ott élő görögajkú ciprusiak egy részét megölte, bántalmazta, illetve elűzte. Számos történelmi kincset elpusztított, és a több mint tízezer éves ősi kultúra nagy része megsemmisült. A megmaradtakat pedig külföldre vitték, és így azok az illegális műkincs-kereskedelem részévé váltak.

Sajnos a XXI. századra sem rendeződött ez a konfliktus, és Törökország még mindig megszállás alatt tartja Ciprus e részét, annak ellenére, hogy számos nemzetközi szervezet elítéli ezt a cselekedetet, és szólítja fel az agresszort a nemzetközi normák tiszteletére. Mintegy 35 000 török katona tartja ellenőrzése alatt az övezetet.

Christos Mavrellis: Az eltűntek és a menekültügy problémáján felül gazdasági szempontból a fő gondot az jelenti, hogy a sziget természeti kincseinek 70%-a és a szállodák többsége a megszállt területeken maradt. Mivel Ciprus fő bevételi forrása az idegenforgalom volt, ezért nagyon gyorsan új hoteleket kellett építtetnünk, nehogy elveszítsük a turistákat.

Ciprus ipara sem volt megfelelő. A lázas újjáépítés éppen akkorra hozta meg az első sikereket, amikor én a kormány tagja voltam. Ciprus a nyolcvanas évekre tért magához. Erre az időszakra már 7%-os gazdasági növekedés volt a jellemző.

Ami adott volt tehát, az a tenger és a sok-sok napsütés, ehhez kellett kiépítenünk a megfelelő szolgáltatásokat. 1988-ra az infrastrukturális háttér minden igényt kielégített.

Ciprus és Liechtenstein közismerten nemzetközi pénzügyi központ. Hogyan sikerült ez elérni?

Christos Mavrellis: A megfelelő jogi infrastruktúrát is létre kellett hoznunk. Például teljesen megújult a társasági jog, korszerűsítettük a befektetési alapokat, és új finanszírozási módszereket vezettünk be, illetve a már meglévők esetében (pl. visszlízing) megteremtettük a jogszabályi alapokat.

Bednár András: Több szempontból is nagyon előnyös a Liechtensteini Hercegséget pénzügyi székhelyként választani. Az alapítvány a leggyakrabban alkalmazott társasági forma, bár üzleti tevékenységet itt sem lehet folytatni e jogi formán belül. A helyi jogszabály nem ír elő könyvelési kötelezettséget, és nem kötelező az éves vagyonkimutatás elvégzése sem. Alapítványt magán-, vagy karitatív célra is lehet alapítani. A magánalapítvány rendkívül kedvelt, hiszen olyan, mint egy magántrezor, és örökösödési szempontból is előnyös, ugyanakkor kedvelt az anonimitás megőrzése miatt.

Kereskedelmi célokra az Anstalt (Kft.), vagy a részvénytársaság a megfelelő társasági forma. A liechtensteini jog ismeri az európai részvénytársasági formát is. (S. E. Societas Europaea). Mindezeken felül a kontinentális országok közül egyedül itt lehet létrehozni a Common Law országok által kedvelt Trust (vagyonkezelés) társasági formát. Ennek lényege valamely vagyonnak egy vagyonkezelő részére történő átadása, azzal a kikötéssel, hogy ezt a vagyont csak a vagyonátadó javára kezelhetik, illetve csak meghatározott személyek vagy intézmények részére történhetnek kifizetések. A Trust így a vagyon hosszú távú biztosítására, vagy a megbízó öröklésének szabályozására alkalmas társasági forma. Ez utóbbi esetben a megbízó szabályozhatja, hogy halála után hogyan hasznosítsák a vagyonát.

Adózási szempontból milyen előnyökkel rendelkezik Liechtenstein?

Bednár András: Liechtenstein a végtelenül egyszerű és átlátható adójogáról ismert, ezért olyan kedvelt az off shore cégek alapítása. Azok a társaságok ugyanis, amelyek ottani székhellyel működnek, de a Hercegségben aktív tevékenységet nem végeznek, jelenleg nem fizetnek vagyon-, átruházási, vagy nyereségadót, csupán évente egyszer egy összegben adóznak. Ennek mértéke a befizetett tőke 0,1%-a (minimum 1000 svájci frank), illetve alapítvány esetében 0,075 %, ha a tőke 2 millió svájci frank felett van. 10 millió felett pedig mindössze 0,05%.

A számos kedvezmény nemcsak a multinacionális és a nagyjövedelmű befektetők, hanem az utóbbi néhány évben akár a csekély adómegtakarítást elérni kívánók számára is előnyös. Különösen, hogy a külföldi tulajdonos a magyar cégében keletkezett osztalékát adómentesen repatriálhatja. Ha ezt, mondjuk egy liechtensteini cég, mint tag teszi, azonnal megtérül a befektetés költsége.

Úgy hallottam, hogy az EU és az OECD támadja az ún. adóparadicsomokat. Mi a helyzet Liechtenstein esetében?

Bednár András: Biztosat még a „bennfentesek” – így mi sem tudunk –, azért bizonyára néhány változtatás várható, de ez nem érintheti Liechtenstein és Svájc biztonságos banki és befektetési adatvédelmét. Ez azonban nem jelentheti a pénzmosás és a nemzetközi terrorizmus elleni harcot. A liechtensteini bankok és bizalmi vagyonkezelők jóval körültekintőbbek lettek az utóbbi néhány évben. A jó szándékú és jogkövető befektetőknek azonban akár itthon, akár Liechtensteinben nem kell álmatlanul forgolódniuk éjszakánként.

A 2008-as pénzügyi válság hogyan érinti Ciprust?

Christos Mavrellis: Szerencsére nálunk nem olyan nagy a baj. Egyelőre nem igazán érezzük ennek negatív hatásait. Mint pénzügyi szakember úgy látom, hogy 2009 közepére szembesülhetünk mi is a válsággal. Megítélésem szerint a recesszió nem fogja elérni az előre megjósolt 2%-ot.

Ugyanakkor a krízis természetes velejárója, hogy csökkenni fog a turizmus. Ez érzékenyen érint minket. De ezen keresztül látjuk azt is, hogy a többi országban milyen csapásokat okoz a válság, ezért igyekszünk megelőző és védő intézkedéseket hozni.

Tudna ezekre példát mondani?

Christos Mavrellis: Például több állami projekt megvalósítása is felgyorsult. A ciprusi kormány szerint ugyanis nagyon fontos, hogy ebben az időszakban az állam megfelelő lépéseket tegyen, és tevőlegesen is beavatkozzon, ha kell. A cél, hogy a fogyasztást magas szinten tartsák, mert megfelelő vásárlóerő nélkül a gazdaság nem működőképes. Ilyen helyzetben adót emelni több szempontból is végzetes hiba: egyrészt csökken a vásárlási kedv, másrészt pedig növekszik az adócsalás.

Teljesen egyetértek Önnel, de a fogyasztást ösztönző gazdaságpolitikának az EU tagállamaiban (és máshol is) globális szinten kell gondolkodnia, és nem épülhet a gyenge, illetve kiszolgáltatott országok kihasználására, mert ez az élősdi magatartás tisztességtelen előnyhöz juttatja az erősebb államokat. Az erkölcsi okok mellett ugyanakkor a korrespondencia elve alapján a közeli és a távoli országok problémái „egyberingnak valami titkos és mély egység tengerén”. Ez „mint az éjszaka, oly nagy, és mint a fény, egymásba csendül” most minden. S így a rosszul bevert szög miatt elveszhet nemcsak a patkó, a ló és a csata, hanem az ország, sőt az egész világ.

dr. Kiss Anna


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.