Szerelmes festők: két könyv, egy tárlat

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kieselbach Galéria új kiállításának képein jeles magyar festők múzsáit láthatjuk, történetükkel pedig megismerkedhetünk Nyáry Krisztián vadonatúj kötetében, s a különleges katalógusban.

Levágott fülekre lenne szükség a magyar festészet történetében – hangzott el e némiképp túlzó, mégis érzékletes mondat a Festők, múzsák, szerelmek című kiállítás sajtóbemutatóján, 2016. november 2-án. A Kieselbach Galéria rendhagyó tárlata azoknak a művészeknek a festményeit jeleníti meg, akik élettörténetükkel két premierkötetben is szerepelnek. Nyáry Krisztián Festői szerelmek című ötödik művében, és Molnos Péter, Barki Gergely, Rockenbauer Zoltán Festők, múzsák, szerelmek című munkájában, mely egyben a kiállítás katalógusának is tekinthető.

A sajtótájékoztatón Veiszer Alinda kérdéseire Nyáry Krisztián író, Molnos Péter művészettörténész és Kieselbach Tamás galériatulajdonos válaszolt, s fejtette ki véleményét, mennyire hasznosak e könyvek, valamint a hozzájuk kapcsolódó festménybemutató a magyar festészet, a művészek jobb megértése, a művek hatékonyabb befogadása érdekében. A Van Gogh bal fülére utalás egyben azt a gondolatot is kifejezte, hogy a honi festők életében hiányoznak azok az erős, lelkekre ható sztorik, melyekre fel lehet fűzni az élettörténeteket. Amelyek megmaradnának az emberekben, s annak révén nagyobb érdeklődést mutatnának a művek iránt.

Talán annyira mégsem hiányoznak, legfeljebb egyelőre még a homályban vannak. Éppen erre bizonyság e két kötet is, amelyekből kiderül, hogy a magyar festők között akad gyilkos is. Igaz, ez csak kirívó példa, de természetesen mindegyiküknek voltak érzelmei, akadtak boldogságot és boldogtalanságot okozó múzsái, barátai, barátnői, feleségei. Márpedig az érzéki modellek, az alkalmi szeretők vagy a művészhitvesek méltán kerülnek a művészettörténet lapjaira, hiszen inspirálták, olykor egy életen át támogatták egy-egy alkotó pályáját.

Nyáry Krisztián elárulta: bizony kevesebbet tudunk a hazai festők életéről, s sokkal nehezebben is született meg ez a kötete, mint az Így szerettek ők című kétrészes munkája, melyben a magyar írók, költők szerelmi életét kutatta fel.

Kieselbach Tamás azt hangsúlyozta, hogy a magyar festők presztízse a kultúránkon belül ma még kisebb, mint más művészeti ágak alkotóié: a cél e könyvekkel, és a kiállítással az újrapozícionálás, mert a magyar művészettörténetről szóló könyvek eddig nem izgalmasságukról voltak híresek… Molnos Péter művészettörténész évek óta ezen az újrapozícionáláson dolgozik – emelte ki a galériavezető.

Molnos Péter ehhez hozzáfűzte: másképp is látjuk a műveket, festészetünket, ha ismerjük a festők életét, a képek megszületésének hátterét, azt a korszakot, amelyben alkottak. Írásakor is elsősorban ez vezérelte. Ezért írt könyvében korokról, a festők ruházatáról, hajviseletéről is. Úgy véli, ha ily módon közelítünk egy művészhez, egész más kép marad meg az olvasóban, mert kap egy kor- és életérzést is. Nyáry Krisztián be is vallotta: ma már másként néz Egry József festményeire, miután volt alkalma megismerni életét, s megértette, kit, miért, hogyan ábrázolt.

Kieselbach Tamás egy érdekes nézőpontra is felhívta a figyelmet. Az ilyen könyvek megszületése segít abban, hogy felkeltse az érdeklődést az emberekben a festők és műveik iránt, elkezdjenek újra beszélni róluk. Ennek révén padlások, pincék eldugott mélyéről kerülhetnek elő képek, külföldről is jöhetnek vissza ismeretlen vagy eltűntnek hitt festmények, s ezzel is a mai magyar kultúra gazdagodik.

A 2016. november 3-ától november 27-ig nyitva tartó tárlatra hét múzeum és több tucat magángyűjtemény kölcsönözte a csaknem nyolcvan remekművet. Összesen tizennyolc festő művei láthatók. Többek között Czigány Dezső, Czóbel Béla, Csontváry Kosztka Tivadar, Egry József, Frank Frigyes, Márffy Ödön, Ferenczy Károly, Vaszary János, Berény Róbert, Derkovits Gyula, Rippl-Rónai József, Ámos Imre és Anna Margit alkotásai.

A kiállításon nemcsak szabad fényképezni, hanem egyenesen ajánlott – fogalmazott a galériatulajdonos. Vallja, hogy nem csupán a művész üzen a műalkotással, hanem a néző is tud, ha akar, és erre lehetősége nyílik. Ezért arra kéri a látogatókat, bátran készítsenek fényképeket a tárlatról – akár úgy is, hogy ők maguk szerepelnek rajtuk –, és töltsék fel az Instagramra és a Facebookra a #kieselbach és a #festőiszerelmek hashtaggel. A Facebookon a húsz legtöbb lájkot kapó fotó készítőit díjazzák is! Ugyan a fődíj nem a kiállítás faláról leakasztott festmény lesz, ám a nyertes megkapja Weiler Péter kortárs képzőművész több százezer forintot érő alkotását.

 

(Fotók: Falus Tamás)

---