Szerethető tehetségek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Snétberger Ferenc repertoárját roma hagyományokra, brazil zenére és a flamencóra építi, de a klasszikus gitár és a jazz is inspirálja. Körbekoncertezte Európát, fellépett Japánban, Koreában, Indiában és az USA-ban is. A Berlinben élő magyar muzsikus napjaink Európa legjobb akusztikus gitárosai közé tartozik. 1995-ben, a holokauszt 50. évfordulójára komponálta „In Memory Of My People” (Népem emlékére) című, gitárra és nagyzenekarra írt művét. A darabot hagyományos roma dallamok ihlették, s erőteljes véleménynyilvánítás az emberi szenvedés ellen. Kamarazenekari kísérettel mutatta be Magyarországon, Olaszországban és Németországban, valamint 2007-ben, a Nemzetközi Holokauszt-emléknap alkalmából a New York-i ENSZ-palotában is előadta a többtételes művet. Az emlékezés akkordjait a Liszt Ferenc Kamarazenekar kísérte, a hangszerelésben Szakcsi Lakatos Béla segített. Snétbergert 2002-ben szülővárosa díszpolgárává avatták, két évvel később pedig a Magyar Köztársaság Érdemrendjével tüntették ki, 2005-ben Budapesten Liszt Ferenc-díjat kapott. Többek között David Friedman, Dhafer Youssef, James Moody, Trilok Gurtu, Pandit Hariprasad Chaurasia és Bobby McFerrin partnereként is színpadra lépett. Egy ljubljanai koncerten Dés Lászlóval adták elő gitár-szaxofon duettjüket óriási sikerrel, majd improvizációikat itthon is folytatták. S amikor csatlakozott hozzájuk Horváth Kornél ütőhangszeres, megalakították 1987-ben a Trio Stendhalt, amely különleges hangzásával új fejezetet nyitott a hazai dzsessztörténelemben. Lemezeiket elkapkodták, koncertsorozatot adtak a Vígszínházban.

Tavaly nyáron indult a Balaton-felvidéken a Snétberger Zenei Tehetség Központ, amelynek alapítója és zenei-művészeti igazgatója Snétberger Ferenc, a világhírű gitárművész. Március 31-én egy nagy sikerű zárókoncerttel ért véget az első tanév, amelyet hatvan hátrányos helyzetű, többségében roma diák teljesített. A Művészetek Palotájában rendezett koncerten a neves művészek mellett fellépett negyven diák is, a háromórás program végén pedig a közönség percekig, állva tapsolt.

A minimum tízéves oktatási program keretében nemcsak zenei tudást, hanem az érvényesüléshez szükséges egyéb ismereteket, azt a bizonyos kezdő lökést is igyekeznek megadni a diákoknak. Már megtalálták azt a hatvan gyereket, akik június 17-én kezdhetik el a zenei központ második évfolyamát. Nyáron hat héten keresztül, tavasszal és ősszel pedig három-három hétig tanulnak és laknak majd Felsőörsön.

A világhírű, Berlinben élő gitárművész és zeneszerző, Snétberger Ferenc egy salgótarjáni zenészcsaládból származik, a legkisebb fiú volt. Édesapja szintén gitározott, ámulva figyelték játékát. Tizenhárom éves korától klasszikus zenét és jazzgitárt tanult. Ma főként improvizációs művészetének és műfajokat átlépő játékának köszönhetően ismerik és szeretik. „Ezzel az iskolával azt szeretném bemutatni, hogy nagyon mélyről is el lehet jutni a rivaldáig, ahogyan nekem, úgy másnak is sikerülhet. Azért hoztuk létre a Központot, hogy megkönnyítsük a fiatalok indulását és részben édesapám emlékére, aki nagyon tehetséges zenész lehetett volna, csak nem volt pénze tanulni” – mondta. A fő oktatási elv, hogy elhitessék a diákokkal: kemény munkával le lehet győzni az akadályokat. A munkát az oktatók, mentorok mellett Mészáros Zoltán, a VeszprémFest főszervezője irányítja, a tehetségközpont ügyvezetőjeként.

Az intézmény arra épít, amit a gyerekek a családban a zenéről már tanultak, ösztönzik és tanítják a fiatalokat, hogy kibontakoztathassák képességeiket. A zenei és művészeti órák mellett romakultúra-ismereti órákon, a versenyképesség jegyében pedig angol, informatika, tanulásmódszertan és menedzsmentképzéseken is részt vesznek a diákok, valamint egyéni pályaorientációs tanácsadást biztosítanak számukra. A mentorok tartják a kapcsolatot a szülőkkel, naplót is írnak a diákok fejlődéséről, az animátorok a szabadidős programok szervezésén túl pedig olyan apró-cseprő ügyekben is segítenek, mint például a mosógép használata. A tanárok olyan hazai, világhírű művészek, mint Snétberger Ferenc, László Attila, Lukács Miklós, de számos nemzetközi vendégelőadó is megfordult Felsőörsön, például Paolo Vinaccia, Tony és Roby Lakatos.

A jelentkezők általában 12–20 éves, elsősorban roma fiatalok, akik gitáron (klasszikus, jazz, basszus), bőgőn, csellón, hegedűn, cimbalmon, ütős (dob, percussion, darbuka) vagy fúvós (klarinét, trombita) hangszeren játszanak. A szakkollégium jelleggel működő központot a Norvég és a Magyar Állam, valamint a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) – Soros Alapítvány támogatja. Az intézmény 720 millió forintot nyert pályázat útján a Norvég Alaptól, amelyet a kezdeti beruházásra lehetett fordítani. (A pénzalapot a norvég állam hozta létre, egyebek között azzal a céllal, hogy az unióhoz csatlakozott volt szocialista államokban támogassák a hátrányos helyzetű kisebbségeket.) A képzés a tanulók számára ingyenes, mivel a költségeket az iskola fenntartója, a Camp Europe Felsőörs Közhasznú Kft. vállalta tíz évre. Az iskola éves működési költsége 90–100 millió forint, amelyet évről évre elő kell teremtenie a fenntartónak. Ehhez keresik cégek, szervezetek támogatását is, hiszen az uniós és a magyar pályázatokból nyert összegek csak részben fedezik a költségeket. A diákok napi teljes ellátást és szállást (2–4 fős fürdőszobás szobákban) kapnak, az utazási kiadásukat is a központ fedezi. Ahogy tavaly nyáron, idén is számos fesztiválon fognak fellépni a snétbergeres tanítványok.

„A tanóráink hétköznap reggel nyolctól délután háromig voltak, este közös zenéltünk, de lehetett sportolni és mentünk kirándulni is. A Malomvölgyben van a központ, gyönyörű a hely, közel a Balaton, nagyon tetszett. Korszerű volt minden, hangszerekkel felszerelt próbatermek, számítástechnikai oktatóterem, koncertterem és sportpálya is van” – magyarázza lelkesen a 22 éves Vadászi Vivien, aki klasszikus hegedűn játszik és az első kurzusban végzett. „Felléphettem a MŰPÁ-ban és azóta már Berlinben is előadhattam saját szerzeményemet, ami óriási élmény volt. Nagyon sok új barátom lett, Feri bácsi nemcsak kiváló muzsikus, hanem nagyon jó fej is. Híres tanáraink voltak, akiknek nagyon hálás vagyok.” Vivien, ahogyan a legtöbb diák, zenészcsaládból származik, édesapja és bátyja is muzsikus. Jelenleg másodéves a Vienna Konservatoriumban, és azt mondja, számos kapu nyílt meg előtte a Zenei Központ által, amelynek Európa-szerte csodájára járnak.

Az egyedülálló kezdeményezés különlegessége az intenzitásában és a személyközpontúságában keresendő. László Attila, a Zeneakadémia dzsessz tanszékének oktatója szintén részt vett az első évfolyam munkájában. „Gitárórákat, zenekari és improvizációs gyakorlatokat tartottam Felsőörsön. Sokféle korosztályból, különböző előképzettséggel érkeztek oda a növendékek. Érdekes és izgalmas volt az, hogy lehet-e, és mennyire kell ezt a sokszínűséget valahogyan összehangolni. Azt hiszem – hála a nagyszerű tanári karnak és a gyerekeknek – jól sikerült, mindenki megtalálta a saját szerepét, zenei irányultságát. Túl a diákok tehetségén, nagyszerűen tudtak együttműködni és általános volt az is, hogy mindegyikük kezében igazán „megszólalt” a hangszer. Otthonossá vált az egész tábor, nagyon jó légkörben zajlottak az órák. Volt persze olyan is, hogy valakinek az anyagi nehézségei miatt például nem volt pénze az elszakadt gitárhúrját pótolni, de minden ilyen problémát meg tudtunk oldani. Azt hiszem, sikerült a képzés során is erősíteni azt, ami már a felvételiknél is fontos szempont volt, hogy a növendékek szerethető tehetségek legyenek. A kellemes légkörben néha úgy érezhette az ember, hogy itt van a világ közepe.”

Krausz Viktória


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.