Tíz könyv – ajándékba vagy magunknak

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legváltozatosabb műfajokban válogattunk köteteket felnőtteknek és gyerekeknek, ajándékba vagy magunknak. Olyanokat, melyeken lehet sírni és nevetni, szórakozni és tanulni – de legfőképp elgondolkodni.

Bödőcs Tibor: Addig se iszik

Szeretünk nevetni, mégis, mintha manapság kevesebbet nevetnénk. No, ettől a könyvtől aztán fogunk. „Úgy vágytunk erre a hangra ebben a karót nyelt, szürke, humordeficites honi literatúrában, mint egy falat kenyérre. Bödőcs írásaiban a páratlan irodalmi műveltség találkozik az igazi humorral Karinthy boncasztalán.” E mondatokkal jellemzi a művet Cserna-Szabó András. Ő aztán csak tudja, hiszen egyike annak a huszonnyolc, többségében magyar írónak, akit parodizál a stand-up komedistának megismert szerző. Stílusbravúrjai lenyűgözőek, és ha netán az irodalomban jártas olvasó nem olvasott volna egyetlen művet sem egy-egy kifigurázott alkotótól, akkor is megsejtheti annak stílusát – és egyben mosolyra fakaszthatja. Ám aki jártas az utánzott író munkásságában, az aztán igazán hahotázhat! Többek között Esterházy Péter, Závada Pál, Örkény István, Kertész Imre, Ottlik Géza, Rejtő Jenő, Móricz Zsigmond, George Orwell, Ernest Hemingway stílusában olvashatunk bravúros szösszeneteket.

A kötet hosszú hetek óta áll a könyves sikerlista élén mind a szépirodalom, mind az összesített kategóriában.

S hogy honnan ered a könyv címe? Amikor a szerző apját arról kérdezték, mit szól ahhoz, hogy fia már ír is, így felelt: „Addig se iszik”.

(Helikon)

Odze György: Sorstöröttek – Onódy Lajos és Bara Margit története

Bara Margit nevét szinte mindenki ismerte Magyarországon a múlt század ötvenes-hatvanas éveiben. Az Erdélyből áttelepült szépséges és tehetséges színésznő megannyi film és színpadi mű főszereplője volt, mígnem egyik napról a másikra leparancsolták a Nemzeti Színház színpadáról. Ma már tudjuk: alaptalan pletykák és a politika áldozata lett. Hogy miért? Ennek bonyolult szálait igyekszik kibogozni Odze György, aki az egykoron nevezetes Onódy-per kapcsán ad korképet és kórképet az egykoron sziklaszilárdan álló rendszer politikai és gazdasági állapotáról. Megnevezve politikai és közéleti szereplőket Kádár Jánostól Biszku Bélán és Gáspár Sándoron át Aczél Györgyig, Both Béláig – és Onódy Lajosig. Utóbbit nevezhetjük üzletembernek csakúgy, mint bátor életművésznek.

Ő volt az Éttermi és Büfé Vállalat befolyásos vezetője, nagy elvtársak lekenyerezője, akinek keze alá több száz egység tartozott. Nevéhez fűződik Balaton-parti szállodák és motelek építése csakúgy, mint Budapest belvárosában a Mézes Mackó megszületése. Gáspár Sándor kívánságára ő szervezett gödi házában sajátos elvtársi partikat, melyeken az estek fénypontját a szép lányok jelentették. Az orgiákká váló éjszakák híre eljutott Biszku és Kádár elvtársak fülébe is, és amikor Moszkvában a reformernek tekintett Hruscsovot a maradi Brezsnyev váltotta a pártfőtitkári székben, itthon is lépni kellett. Jól jött egy koncepciós per, melyben Onódyt ki lehetett iktatni. Pártfejek ugyan nem hullottak, de „a társadalmi vagyon megkárosítóját” sokéves börtönbüntetésre ítélték. Az ügybe valakinek a sugallatára belekeverték az ártatlan Bara Margitot is, aki soha nem járt abban a bizonyos gödi házban. Hogy miként, erre is megpróbál feleletet adni e dokumentumregényként is olvasható írás.

(Noran Libro)

Donáth Mirjam: Mások álma

New Yorkot nem lehet csak úgy otthagyni. A várost, amely sokak vágyálma: akár turistaként, tanulóként, dolgozóként, akár végleges lakóként. A fiatal szerzőnek megadatott, hogy ott tanuljon, munkát vállaljon, sikeres legyen. És mégis: egy idő után úgy döntött, hogy elég, hazatér. Dobozolásakor már tisztán látta: „(…) önmagam elől futottam, az elől a huszonéves elől, aki hét évvel azelőtt feladta szülőhazáját, mert azt hitte, szerencsésebb lesz felnőtté válnia ott, ahonnan a sikerek nagyobbaknak látszanak, a kudarcok pedig láthatatlanok.”

A kötet őszinte válasz, neki miért nem volt álom mások álma, a Nagy Alma. E kötet egy másfajta New York leírása, nem az átlagturistáé, aki végigrohan a híres utcákon, egy-egy pillantást vetve a nevezetességekre. Itt annak a kemény városnak a képe sejlik fel, amelyben a helyit a helyitől csak az különböztet meg, hogy egyikük régebben idegen. Amelyben az átmenetiség egy idő után állandóvá válik. Amelyben a társadalmi hierarchia egyik legfőbb jele, ki lakik közelebb az éghez (vagyis ki tud magasabb emeleten lakást bérelni a felhőkarcolókban). Pedig a fiatal szerző talán megszerethette volna New Yorkot. Ösztöndíjasként tanulhatott a Columbia Egyetem újságíró-iskolájában, majd állást kapott a világ egyik legnevesebb hírügynökségénél. Beteljesedhetett saját álma, mások álma. És mégis hazavágyott. Immáron férjjel, két gyerekkel. És sok-sok tanulsággal. De azért a könyvből az is kiderül, miként lehet egy várost gyűlölve imádni.

(Athenaeum)

Edith Eva Eger: A döntés

Aki lemaradt a Cseke Eszter–S. Takács András fémjelezte On the Spot című dokumentumfilm-sorozat legújabb, 2017 őszén indult évadának első részéről, annak azért kell elolvasni e kötetet, aki nem, annak meg azért. Mert Az ellenség gyermeki című új tévésorozat első főszereplője Edith Eva Eger volt, A döntés című könyv szerzője.

A Magyarországról elszármazott 90 éves neves pszichológusnő még ma is praktizál, s egyetemi oktatóként napjainkban is előadótermeket tölt meg, miközben az amerikai hadsereg és haditengerészet tanácsadója. Drámai kötete egyszerre visszaemlékezés és lelki útmutató, miként lehet feldolgozni a traumákat, és lehet belőlük erőt meríteni. Igen, ő az az egykoron Kassán született lány, akit a második világháború idején családjával Auschwitzba hurcoltak, s neki kellett balettoznia édesanyja gyilkosa, Mengele előtt. A borzalmakat csodával határos módon sikerült túlélnie, s az átélt szörnyűségek bátrabbá, erősebbé, bölcsebbé tették. Hivatásából fakadóan pedig másokon tud segíteni. Nála nehezebb, keményebb sorsa egyetlen páciensének sem lehetett, amit betegei is elismernek. Mesélőkészségét e kötetből is kiolvashatjuk, beszélőkészségét pedig előadások százain tapasztalhatta meg hallgatósága. (Magyarországon is járt 2014-ben, amikor az Uránia Nemzeti Filmszínházban beszélt a nyilvánosság előtt, melyet videofelvétel is őriz, lásd az alábbi linken.)

(Libri)

Barbara Fredrickson: Love 2.0

A pozitív érzelmek kutatására tette fel életét az amerikai pszichológus, aki a pozitív pszichológia tudományág jeles képviselője. Sőt, neve összekapcsolódik annak megszületésével. Vallja, hogy a lelket és a testet egyaránt átjárják azok az örömteli állapotok, melyekben jól érezzük magunkat. Az öröm, az élvezet léte, átélése fontos része életünknek, életminőségünknek, a szeretet pedig a legmagasabb rendű pozitív érzelem. Ezért is kutatja, elemzi előfeltételeit, rejtett biológiai hátterét, az egészség és a szeretet szoros összefüggéseit, s adja bizonyságát, hogy a szeretet nem szükségszerűen kiszámíthatatlan állapot. Úgy fogalmaz, hogy a szeretet két vagy több ember között kialakuló idegrendszeri és testi szinkronizációnak, harmonizációnak mikropillanata. Igazolja, hogy a szeretet életünkben megújuló erőforrássá válhat, mely jóllétünkhöz szinte üzemanyagként használható, de a körülöttünk lévők jóllétéhez is. A szeretet készség, mely egyben gyakorlást is igényel. A pszichológus könyvében ehhez is hasznos tanácsokat nyújt.

(Akadémiai Kiadó)

Grecsó Krisztián: Harminc év napsütés

A hazai könyveladási sikerlistán a szépirodalmi kategória élmezőnyéből kimozdíthatatlan e novellafüzérekből álló, mégis egymást követő fejezetekként is olvasható kötet. Elsősorban az író múltba révedező őszintesége hatja meg az olvasót, aki olykor szinte saját családjára, annak történeteire is ismerhet, különösen, ha vidéken nőtt fel. A szerző érzékenyen tekint vissza a múltra, amikor a szilvalekvárfőzés még ünnepnek számított, s amikor még a bölcs nagymama tanácsai igencsak elkeltek a kiskamasz sikeres udvarlásaihoz. Egy kis faluban nőtt fel, átlagos diákként egy szegény családban, ahol senki sem szólt, hogy nem lehet író. Persze azt sem mondták, hogy legyen, sőt.

Ám amikor a nagymama meglátta unokája első verseskötetétét, előhúzta addig eltitkolt, teleírt kis füzetét, bizony igencsak meglepetést okozott az unokának. Vagyis volt honnan mit örökölni. Ehhez a titkos örökséghez társult aztán sok-sok tapasztalat, még több tanulás, hogy eljuthasson a máig, amikor egy 41 éves, megbecsült magyar író kiváló munkáit várhatjuk nyomtatásban, évről évre.

(Magvető)

Pak Jan Mi: Élni akartam

Szinte naponta hallhatunk a hírekben Észak-Koreáról egy-egy kísérleti rakéta kilövése kapcsán, és emiatt a világpolitika érdeklődésének középpontjában is áll. Ám csak látszólag tudunk sokat arról, hogyan is élnek ebben a világtól elzárt, szegény országban, a valóságban keveset tudunk a diktatúra hétköznapjairól. Olykor egy-egy szemtanú vallomása segít megismerni a rideg valóságot. Ilyen szemtanú az ország északi részén, a kínai határ közelében fekvő Hjeszanban (Hyesanban) született szerző, angol írásmóddal Yeonmi Park, akinek tanulságos a visszaemlékezése.

Ma már békében, önmagával is megbékélve, Szöulban él az 1993-ban született nő, aki tizenhárom évesen, kalandos módon, többéves drámai út során jutott el Kínán és Mongólián át Dél-Koreába. Élete első tizenhárom évét töltötte szülőhazájában, ahol kijutott része a szenvedésből. Mire megszületett egy elvileg bűnözésből élő, valójában a mindennapi kenyeréért küzdő családban, az országban életvitelszerűvé vált a korrupció, a vesztegetés, a lopás. A nagy testvér, a Szovjetunió szétesésével és támogatásának megszűnésével általánossá vált az éhínség az északi tartományokban. Az iskolában folyt az agymosás, a munkatáborokban az átnevelés. Akár a legkisebb vétségekért is nyilvános kivégzés járt. Apját kilencévesen tartóztatták le csempészet miatt. Az éhség és az elviselhetetlen élet miatt született meg anyja és az ő döntése: átszöknek a határon Kínába, lesz, ami lesz… A megpróbáltatások azonban határon, határokon túl is folytatódtak.

Az élni akarás regényes története ez, miközben megismerjük azt az érzelem- és gondolatvilágot is, mely egy felcseperedő észak-koreai lányt jellemez.

(Akadémiai Kiadó)

Érsek M. Zoltán: Utazás a Mikuláshoz Lappföldre

A gyerekek számára Mikulás és a karácsony ünnepe egy csodavilág, még akkor is, ha a nagyobbak talán már kevésbé hisznek a Mikulásban és abban, hogy az ajándékot a Jézuska hozza. Így aztán valamennyiük számára szól e legújabb kötet, mely több mint egy szépen illusztrált mesekönyv. Már csak azért is, mert a történet szerint egy kétgyermekes család repülőre száll, és elutazik abba a finn kisvárosba, ahol a Mikulás él. Ahol bájos manók segítik munkáját, s ahol Rudolf, a rénszarvas, valamint társai már készülnek nagy világutazásukra. De a könyvben található utazási jótanácsok nem a Mikulásnak, hanem azoknak a gyerekeknek szólnak, akik a jövő utazói lehetnek, illetve szüleikkel már most is gyakorta útra kelnek.

(A szerző jogász, akiről legutóbb itt írtunk.)

(Az Utazó könyvár)

Gianni Annoni: Olaszul l’enni jó

Ajándéknak is kiváló lehet ez az igényes kiállítású kötet, melyet egyszerre forgathatunk szakácskönyvként és olvashatunk benne egy kis élettörténetet, étteremalapítással a középpontban. A szerzőt jól ismerhetjük a magyar médiumokból. Már csaknem negyedszázada, hogy Olaszországból Magyarországra érkezett ösztöndíjas egyetemistaként. Aztán itt ragadt. Előbb pizzériát nyitott, majd egy igazi olasz éttermet, ahol az asztalnál ülőkhöz mindig van egy kedves szava. Kibírhatatlan gyerekként nagy hatással volt rá két nagymamája: szeretett sürögni a konyhában, ahonnan az illatokat és az ízeket hozta magával a felnőttek világába. Ma is ezeket tekinti a gasztronómiában a legfontosabbnak. Hitvallása: az étkezés egyik leglényegesebb szerepe, hogy összehozza, egy asztalhoz ültesse a családtagokat, a barátokat, az üzletfeleket, s amely a megnyugvás, az összetartás szerepét is betöltheti. Tapasztalatai alapján tanácsot ad a ma és a jövő vendéglátósainak is.

A könyv egy hasznos gasztroszótárral zárul, mely nemcsak a kötet olvasásakor segíti az eligazodást, hanem akkor is, ha netán Olaszországban vagy Magyarországon épp egy olasz étterembe készülnénk.

(Kossuth Kiadó)

Jurij Poljakov: Demagrád

Nehéz úgy olvasni ezt a szatirikus antiutópiát, hogy ne gondoljunk egy kicsit George Orwellre vagy Rejtő Jenőre. Mintha az 1984 című regényben rejtői hősök botorkálnának és próbálnának eligazodni a furcsa kis életben. Először 1993-ban jelent meg e kisregény, melynek szerzőjét ma már a groteszk realizmus orosz nagymestereként is jellemeznek.

Jelcin-ellenes éllel az egykori Szovjetunió feltámasztásával riogatja az olvasót: Demagrád egy hatszáz négyzetméteres, kertes üdülőtelepre hasonlító terület, melyet betonkerítés határol, szögesdróttal. Itt él az előző rendszer politikai elitje… Jelcin idején kivonták a könyvesboltokból a könyv első kiadását, mely 2017-es, újbóli megjelenésekor egy terjedelmes Utószóval lett gazdagabb. Ebben az 54 éves író elmeséli a mű megszületési körülményeit és visszatekint az azóta eltelt csaknem negyedszázadra.

2017 őszén Magyarországon járt Poljakov, aki arra a kérdésre, mi szatírájának üzenete, tömören így válaszolt: „Az, hogy minden súlyos történelmi pillanatban megszületik annak vágya, hogy minden problémát kemény kézzel és diktatúrával oldjunk meg. De jobb idáig nem elvinni a dolgokat.”

(Helikon)

---