Új szoftver a turpis cégek nyomában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A napi munkában a gyakorló ügyvédek, jogászok és a gazdaság egyéb területének szereplői gyakran tapasztalhatják, hogy mennyi hasznos időt és energiát emészt fel manapság a gazdasági válság során megszűnő, nem fizető, eltűnő és egyéb – ki tudja még milyen – módon erodálódó cégekkel kapcsolatos problémák kezelése. A jelen gazdasági tendenciákon alapuló előrejelzés szerint idén várhatóan öt és félezerrel több, összesen tizenhétezer cég felszámolása várható. Autentikus forrás szerint azonban ez csak a becslések alsó határa, mivel a csődbe jutott cégek száma…

A napi munkában a gyakorló ügyvédek, jogászok és a gazdaság egyéb területének szereplői gyakran tapasztalhatják, hogy mennyi hasznos időt és energiát emészt fel manapság a gazdasági válság során megszűnő, nem fizető, eltűnő és egyéb – ki tudja még milyen – módon erodálódó cégekkel kapcsolatos problémák kezelése. A jelen gazdasági tendenciákon alapuló előrejelzés szerint idén várhatóan öt és félezerrel több, összesen tizenhétezer cég felszámolása várható.

Autentikus forrás szerint azonban ez csak a becslések alsó határa, mivel a csődbe jutott cégek száma elérheti a húszezret is. A gyakorlat azt mutatja, hogy a végelszámolások egy része is felszámolási eljárássá változik. A „bedőlt” társaságok többnyire jelentős számú kifizetetlen hitelezőt hagynak maguk után, és beindítanak olyan dominó effektust, ami a többi, a hazai gazdasági forgalomban általában jellemző szerény tőkeerejű cég további létét súlyosan veszélyezteti. A felszámolás alá, illetve csődhelyzetbe került vállalkozások jelentős része a felelős gazdálkodás ellenére valóban a szűkülő piaci élettér áldozatává válik, és megszűnésük az üzleti élet sajnos természetes velejárója.

Ugyanakkor szép számmal akadnak olyanok is, akik tudatosan halásznak a zavarosban. Kifizetetlen hitelezők, beszállítók, alkalmazottak hátrahagyásával, a „jogszerűen” lefolytatott felszámolás vagy csődeljárás után a menedzsment hamarosan új céget hoz létre akár strómanok segítségével, legfeljebb, ha feltétlenül szükséges csak a frontemberek változnak, és minden kezdődik előröl, illetve zavartalanul megy tovább. Ki ne ismerné ezt a jól bevált hazai receptet! Aki tudatosan épít erre az ügymenetre, valószínűleg ismerheti a hatályos 2006. évi IV. tv. (Gt.) 23. § (3) bekezdését, mely nagyon árnyaltan, szinte becézgetve alkalmaz némi joghátrányt arra a vezető tisztségviselőre, akinek cége megszüntetési eljárás során szűnt meg. A szelíd, baráti szankció mindösszesen annyi, hogy az eljárás során való törlését követő két évig nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.

A probléma a törvény „törlést megelőző naptári évben” megszövegezésében található, hiszen elég egy tudatosan felépített projekt sok hitelezővel, majd a megfelelő időben történő vezető tisztségviselő váltás, azaz egy naptári éven túl, és a már fent idézett szelíd szankció is alkalmazhatatlanná válik. A turpis, becstelen magatartás azonban nem mai találmány, fogalmát már a római jog bölcsei a császárkortól fogva, mint a becsületcsökkenés egyik esetét ismerték, és szankcióját széles körben alkalmazták. Ott, és akkor a bíró a közfelfogásra hivatkozva nyilváníthatott valakit becstelen személlyé, és akit e titulussal illettek, nem lehetett olyan ügylet alanya vagy tanúja, amely bizonyos megbízhatóságot igényelt (pl. nem lehetett gyám, nem tanúskodhatott perben vagy szerződéseknél). Nos, mai joggyakorlatunk igaz nem rendelkezik már ezen árnyalt, de mégis rendkívül találó és kifejező szankcióval, a helyzet azért mégsem teljesen reménytelen.

Idén tavasszal ugyanis a CompLex Jogtárat megalkotó és üzemeltető fejlesztő team létrehozott egy ún. intelligens Cégfigyelő szoftvert, amely a fent leírt cégek problematikájával foglalkozik úgy, hogy a napi gyakorlati munkát jelentősen megkönnyítve, a legfontosabb céges információkat egészen újszerű módon rendezi, csoportosítja.

Az ügyvédi irodák, illetve a cégek adott esetben több tíz, olykor száz céggel állnak folyamatos kapcsolatban. A napi munka rutinjára jellemző, hogy csak azon cégek, vállalkozások belső mozgását, változásait veszik nagyító alá, ahol már nagy a baj, többnyire visszafordíthatatlan a csőd, illetve a felszámolási eljárásba menekülő folyamat. Az intelligens szoftver lényege az, hogy az azt használó iroda betáplálhatja valamennyi vele közvetlen vagy közvetett ügyleti kapcsolatban lévő cég legfontosabb adatait. A szoftver automatikusan figyeli és jelzi az adott céggel kapcsolatos legfontosabb naprakész változásokat, legyen az akár személyi változás (pl. vezető tisztségviselő), akár közvetlenül a gazdasági forgalommal összefüggő (pl. jelentős tőkekivonás, fizetőképesség stb.) információ.

A szoftver alkotói nem valamilyen sajátságos zsinórmérték alapján minősítik a cégeket, hanem kizárólag a bárki által elérhető közhiteles és nyilvános céginformációs szolgálat adatait csoportosítják figyelemfelkeltő módon úgy, hogy az a gyakorló szakember számára lehetővé teszi a fajsúlyos problémák megelőzését, illetve hatékony kezelését olyan stádiumban, amikor az még a megbízó ügyfelek számára is kecsegtető eredménnyel járhat.

Mivel a magyar gazdaságban az ellenőrizhetetlen és megbízhatatlan cégek aránya kritikus méreteket öltött, a vállalkozások kifejezett érdeke, hogy megrendelőik fizetőképességét, valamint a cégek életében bekövetkezett változásokat naprakészen figyelemmel kísérjék. A cél elérése érdekében szoftver alkotói kétféle konstrukcióval lépnek az érdeklődők elé.

1. A Cégfigyelő alapcsomag tartalmazza a mezőszintű cégfigyelést, amely 2×200-as adatbázist jelent, illetve választható majd

2. a Cégfigyelő Plusz előfizetői csomag, mely az állapotváltozásokat ötfokú skálán értékeli.

A leendő felhasználók a figyeltetni kívánt cégekről listát készíthetnek a JAB cégtalálati oldalán való kijelöléssel vagy a Céghírek előfizetőjeként a Céghírek szűkített cégmutatójának feltöltésével. A cégfigyelő szolgáltatás igénylői természetesen ingyenes hozzáférést kapnak a JAB CégStart programhoz, ezáltal hatékony eszköz áll rendelkezésükre ahhoz, hogy a cégfigyelő programot eredményesen használhassák. Az elkészített listát ezután a felhasználók maguk gondozzák pl. az elnevezések, átnevezések, másolások, a listáról való törlések funkciókkal.

Kiemelendő, hogy az előfizetőknek kell majd az újonnan figyelni kívánt vevőit/beszállítóit aktualizálniuk, erre folyamatosan figyelemmel kell lenniük. A fejlesztő team célja az volt, hogy a figyeltetni kívánt cégben megjelenő változás – amely sok esetben jelzi a problémák kialakulását, különösen a hitel- és fizetőképesség terén – azonnal eljusson a felhasználókhoz, akik arról e-mailben értesülnek. Az alkotók szándéka szerint a statisztikai elemzésekre épülő minősítés kizárólag a cég adatváltozásait és nem a céget minősíti.

A CompLex fejlesztői által létrehozott új, intelligens szoftver minden bizonnyal hatékony eszköz lesz ahhoz, hogy a nehezebb piaci körülmények között is tisztességesen gazdálkodó cégek eredményesebben vegyék fel a versenyt azokkal a turpis versenytársakkal, akik a hazai gazdaságnak már eddig is rengeteg kárt okoztak.

dr. Galyas László

Olvassa el kapcsolódó cikkeinket az ÜgyvédVilág III. évfolyamából:

Jogtár kiegészítések ügyvédekre szabva
Jogtár kiegészítések ügyvédeknek – Fizetési meghagyás kiegészítés
Jogtár kiegészítések ügyvédeknek – Bírósági végrehajtás/Ügyvédi hivatás
Jogtár kiegészítések ügyvédeknek – Büntetőjog kiegészítés, hatáskör és illetékességi mutató
CompLex szoftverek
CégkompLexus – Gyöngyszemek a Céghírek adatbázisából
Itt az akta, hol az akta, ad acta…
E-polgár e-világban e-kérdések körül
Egy nő iPhone-os kalandjai a Codex Europa-val
Ügyvédi Iroda – ügykezelés a 21. században
Officium – A jogügyletek biztonságát támogató szoftver


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A segédmotoros kerékpárra is kell kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kötni

A robogótulajdonosok jelentős része továbbra sincs tisztában azzal, hogy biztosítási kötelezettség nem csupán a rendszámmal ellátott járművekre, hanem minden olyan segédmotoros kerékpárra is kiterjed, amely részt vesz a közúti forgalomban – hívta fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) csütörtökön.