Újjáéled a Vizsolyi Biblia

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kétszáz példányban, facsimile kiadásban újranyomtatják Vizsolyban az első teljes magyar nyelvű Bibliát. Világszenzáció, hogy mindezt az eredeti, XVI. század végi nyomdatechnikával teszik.

Nagy meglepetésben lesz része annak, aki a nyolcszáz éves Vizsolyba látogat, Borsod-Abaúj-Zemplén megye híres községébe, mely Miskolctól északkeletre, alig ötven kilométernyire található. A gyakori országjáró már rutinosan tudja, hogy a főút melletti református templomban egy vitrinben tekintheti meg a híres Vizsolyi Biblia, az első teljes magyar nyelvű Biblia egy eredeti, 1590-ből származó példányát, és további Szentírás-példányokat is láthat, melyek későbbi kiadásai a Károlyi Gáspár-féle első fordításnak. Ám az érdeklődő turistának ezután még nem kell elhagynia a falut, mert a főút túloldalán ott áll a Vizsolyi Biblianyomtató Múzeum, amely megannyi további érdekességet kínál.

Látni lehet annak a nyomdagépnek a mását, amelyen 425 éve a Bibliát nyomtatták, megtekinthetők a korabeli kiöntött betűk másai, sőt saját magunk is kinyomtathatjuk a Vizsolyi Biblia rekonstruált első oldalát. Közben rögtönzött színielőadáson – melynek magunk is szereplőjévé válhatunk –, megismerkedhetünk a XVI. század politikai, gazdasági és közállapotával, no meg a korabeli nyomdatechnikával. És mindezt nem is akárhol tehetjük, hanem pontosan azon a helyszínen, ahol annak idején elkészítették az immáron hungarikumnak számító első magyar nyelvű Bibliát! Ez pedig Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem egykori kúriája, annak is a pajtája, ahol a lengyel származású Mantskovits Bálint nyomdász irányításával titokban folyt a munka. 1589. február 18-án kezdték meg a nyomtatást; valóságos életveszélyben kellett itt dolgozni: alig negyven kilométerre az akkori török birodalom határaitól, s a Habsburg birodalom árnyékában és fenyegetettségében.

A magyar nyelvű Biblia első oldalát mi is kinyomtathatjuk (Fotók: Falus Tamás)

A miskolci Daruka Mihály a Vizsolyi Biblianyomtató Múzeum megálmodója, vezetője, mindenese, eredeti szakmája szerint asztalos. Amikor kilenc esztendeje Vizsolyban járt, meglátta az évek óta lepusztultan álló épületet. Hitelből sikerült a COLO-Pajzs Kulturális Egyesület nevében megvásárolnia, és sziszifuszi munkával, tagtársaival elkezdte múzeummá és nyomdává átalakítani az egyház- és nyomdatörténeti jelentőségű emlékhelyet. Elhatározták, hogy egy korhű, élő, valóságos XVI. századi nyomdamúzeumot építenek fel, és miközben múzeummal, kávézóval fogadják a Vizsolyra látogató évi több tízezer turistát, újranyomtatják az eredeti, Károlyi-féle Bibliát. Nem is akárhogyan, hanem ugyanazzal a technikával, amellyel annak idején készítették. Ez a tett már 425–426 évvel ezelőtt is bravúrnak számított. Másfél év alatt, 1590. július 20-án végeztek az összesen nyolcszáz példány kinyomtatásával. Egy könyv hat kilogrammot nyomott, 2412 oldalán négy és fél millió betűt helyeztek el a szedők. A kötet nemcsak egyháztörténeti, magyarnyelv-történeti, magyarságtörténeti és történelmi jelentőségű volt, hanem nyomdatörténeti bravúr is. A kinyomtatott példányokhoz csaknem öttonnányi papírra volt szükség, valamint vagy húsz ember szinte éjjel-nappali áldozatos munkájára, hogy naponta átlag ötezer oldalnyi nyomat elkészülhessen. A nyomtatásnál már csak Károlyi Gáspár gönci református lelkész munkája volt áldozatosabb, aki a művet 1586-tól néhány éven belül, hat lelkésztársával fordította le.

Az első korhűen újranyomtatott példány: kecskebőr kötésben, 2412 oldalon

A napjainkban kitűzött feladat is áldozatot, és nagy kutatómunkát kíván meg az újranyomásra vállalkozó csapattól. A XVI. századi állapotokhoz való visszatéréshez ugyanis olyan szakemberekre van szükség, akik jártasak szakmájuk történetében, és mesterei hivatásuknak. Daruka Mihály a sárvári Nádasdy Múzeumban fellelhető korabeli nyomdagép alapján maga építette meg a faszerkezetet. Emellett sikerült fellelnie az ország legidősebb betűöntőjét, az ország legügyesebb vésnökét, aki a betűk gyártásához szükséges 517 acélverő tövet véste ki, és felkutatta azt a profi vízljelkutatót is, aki 27 vízjelet fedezett fel az eredeti kiadásban. Európában jelenleg csak Hollandiában gyártanak XVI. századi lenrost papírt, melyre az eredeti Vizsolyi Bibliát nyomták, s melynek A3-as méretű darabja öt eurót kóstál. Ez valóságos vagyon, így Daruka Mihály úgy gondolkodott: „ha ők meg tudják csinálni, akkor mi is.” Megnézték, hogyan gyártják a hollandok, majd a magyar csapat tagjainak legnagyobb – kellemes – meglepetésére a holland szakemberek be is tanították őket.

Mindezt rendszeresen el is meséli hallgatóságának az asztalosból lett múzeumvezető, akinek remek előadókészségét a diáktól a nyugdíjasig mindenki megtapasztalhatja, aki felkeresi a márciustól novemberig nyitva tartó múzeumot. A XVI. századi nyomda alkalmi idegenvezetője előadását azzal is színesíti, hogy a látogatók soraiból önként jelentkezők segítségével is eljátszat néhány korabeli cselekményt, hogyan is folyhatott az élet az akkori faluban, és milyen körülmények között is dolgozhattak éppen ugyanitt, a korabeli nyomdában.

2015 nyarára, a jeles 425. évfordulóra sikerült elkészíteni az első teljes magyar nyelvű Biblia első facsimile kiadását: korhű berendezésekkel, eszközökkel, a XVI. században használatos papírra, az egykoron népszerű kecskebőr borítóval. „Még soha nem fordult elő a keresztény világban, hogy egy eredeti első könyvet eredeti technikával készítettek volna el” – büszkélkedik joggal Daruka Mihály. A könyv szintén megszemlélhető a múzeumban, melyet ugyan a látogató nem vehet kézbe, de fehér kesztyűben szívesen belelapoz a kíváncsi szemek és fényképezőgépek előtt Lendvai Valéria, a közhasznú egyesület elnöke.

Az újranyomott első példányt csak szakavatott kezek lapozhatják fel az érdeklődőknek

A magát nem megszállottnak, inkább eltökéltnek tartó Daruka Mihály előadásain elárulja: összesen kétszáz példányt terveznek ily’ módon kinyomtatni a Károlyi-féle Vizsolyi Bibliából, és szeretnék, ha azok gyülekezetek, lelkészek, befektetők tulajdonába kerülnének. Akik nem megvásárolnának egy-egy köteteket, hanem eszmei értékének töredékével, néhány ezer euróval támogatnák az egyesületet, melynek tagjai a bevétellel komoly tervet fontolgatnak. A múzeumi belépőjegyekből, a kávézó hasznából, az egyes betűk „örökbefogadásának” árából ugyanis még nem gyűlik össze elegendő pénz ahhoz, hogy felépítsék azt a 35×8 méteres hatalmas pajtát, ahol berendezhetik Európa egyetlen iparszerűen termelő, XVI. századi nyomtatóműhelyét, s ahol bemutathatják a nyomtatás teljes folyamatát a betűvéséstől az öntésen, a szedésen át a nyomtatásig, a könyvkötésig. Az ötletgazda múzeumvezető csupán tényként jegyzi meg, hogy egyesületi munkájukat – rejtélyes okok miatt – sem az állam, sem az egyház nem támogatja anyagilag. Viszont Tőkés László, az Európai Parlament képviselője fővédnökként állt egyedi munkájuk mögé.

Így készült – és itt készül újra. Emléktábla a múzeum falán

Az egyesületi tagok szerint az elkészült kétszáz kötet igazán akkor őrizheti meg értékét, ha a Vizsolyi Biblia facsimile kiadásából nem válik tömegtermék. Ezért a kétszázadik könyv megszületését követően csaknem az összes, ötvenezer öntött betűt beolvasztják, az acélverő töveket összezúzzák, hogy még egyszer így ne lehessen kinyomtatni a művet. Csupán néhány betűt tartanak meg a múzeum számára.

A kutatók eltérő véleménye szerint jelenleg 52 vagy 54 eredeti Károlyi-féle, Vizsolyban, a XVI. század végén nyomtatott Biblia létezik a világon. 26 határokon belül: többek között Göncön két darab, egy-egy Sárospatakon, Széphalmon, Vizsolyon. Jó részük magántulajdonban, gyűjtőknél lelhető fel. Néhány évtized vagy egy évszázad múlva talán e kétszáz példányra is csaknem hasonló értékként lehet majd tekinteni, mint az eredeti darabokra.

---