Újturizmus, új gondolkodás


Változás előtt áll a világ idegenforgalma. Okok, lehetőségek, következmények.

Hallstatt, Amszterdam, Barcelona és a többiek

2023 május közepén néhány napra „szelfigátló” paravánnal takarták el a kilátást Halstatt belvárosára, egy kiváló szelfipontról. A csodaszép osztrák falu lakói tiltakozásul állították fel sajátos kerítésüket. Nem bírják elviselni a turistaáradatot, hiába korlátozták már korábban a behajtható járművek számát. A polgármester a turistaszervezőkkel most arról egyezkedik, hogy rövidítsék le a csoportosan érkező turisták látogatóidejét, az idegenvezetők pedig kizárólag mikrofonok és fejhallgatók segítségével legyenek kapcsolatban velük.

Amszterdamban hiába a magas turistaadó, ezentúl már ágyadót is fizetniük kell a városba érkezőknek és ott megszállóknak. Így a szállásdíj 7 százaléka mellett plusz 3 eurót is le kell szurkolniuk a város számára. Kérdés, mennyire riasztja el a turistákat e pluszköltség. Egy amszterdami polgárra (850 ezren vannak), évente már legalább 25 turista jut, akiknek a száma a 30 milliót is elérheti 2025-re. A nagy turistabuszokat 2024 januárjától már kitiltják Amszterdam központjából, a közlekedési dugók, a parkolási nehézségek elkerülése, valamint a kerékpárosok védelme és a levegő tisztaságának javítása érdekében.

Turizmus, idegenforgalom, városnézés, Amszterdam

Amszterdam: turisták csendespihenője tulipánnal – a háttérben igazoltatással… (Fotók: Falus Tamás)

A holland kormány a Schiphol nemzetközi repülőtéren az éjszakai járatok számának csökkentését akarja elérni a zajterhelés és a szén-dioxid-kibocsátás mérsékléséért, de a közigazgatási bíróság egyelőre érvénytelennek nyilvánította az erről szóló rendeletét. A városnak gondot okoz a sok „kellemetlenkedő” turista is, akik főleg a legális marihuána, a vöröslámpás negyed, s az – angol és ír áraknál olcsóbb – alkohol miatt érkeznek a városba.

Az alig több, mint másfél millió lakót számláló Barcelonára évente vagy 30 millió turista kíváncsi. A városban legfeljebb 30 fős turistacsoportok sétálhatnak, az óvárosi negyed szűk utcáiban pedig gyalogosan maximum 15 tagú csapatok közlekedhetnek. Az idegenvezetőknek már tilos hangosbeszélőt használni. Az egyik legnépszerűbb turistacélpontnak számító Güell Parkban belépési korlátozást vezettek be, ahol bizonyos időszakokban egy időben csak négyszáz ember lehet. Naplemente idején 2023 májusától pedig már nem lehet felkeresni a híres Bunkers del Carmel kilátópontot, ahonnan pedig festői a kilátás az egész városra. Ám a hely túlzsúfolttá vált, az esti tömeg folyamatosan szeméthegyet hagyott maga után, alkoholos palackokkal, kábítószer-maradványokkal.

2023 tavaszától a népszerű olasz Dél-Tirolban, Bolzanóban és környékén a helyi hatóság a 2019-es vendégszámban korlátozza a látogatók számát, és új szálláshelyet ezentúl már csak akkor lehet nyitni, ha egy másik bezár.

(A velencei korlátozásokról korábban már beszámoltunk.)

Minőségi élménytér és látogató-ökonómia

Európa mellett a világ számos pontján is gond a túlturizmus (overtourism). Ennek megoldása is fontos része az újturizmusnak, amelynek tételei és alapelvei alapjaiban módosíthatják az idegenforgalomról eddig kialakult képet. Az újfajta szemlélet átültetése a gyakorlatba változást hozhat a vendégvárásban, a vendégek kiszolgálásában, az utaztatásban, s sok évtizedes bevált módszerek válhatnak elavulttá, meghaladottá. Manapság már konferenciákon, szakmai kongresszusokon, előadássorozatokon válik egyre ismertebb fogalommá ez az új kifejezés.

Az újturizmus lényeges pontja: a jövőben újra kell értékelni, sőt kibővíteni a szakzsargonban „desztinációnak” nevezett úti cél fogalmát. A turistacélpontoknak, legyenek azok apró települések vagy nagyvárosok, „minőségi élménytérré” kell változniuk: a turistáknak, a helyi lakosságnak és az ágazatban dolgozóknak, így az idegenvezetőknek, egyaránt jól kell érezniük magukat. Márpedig az imént említett túlturizmusban Hallstatt-tól Amszterdamig, sőt Firenzétől Prágán át egészen Baliig sok szereplő érzi magát egyre rosszabbul.

Turizmus, idegenforgalom, városnézés, hegy, Alpok

Ne a tömegturizmus hajszolása legyen a cél…

Ez az élménytér kifejezés is szerepel a bécsi székhelyű turisztikai tanácsadó iroda, a GD Consulting 27 pontos, a körforgásos (a minél kisebb új anyag- és energiaráfordítással járó) turizmus, az újturizmus megteremtését sürgető 27 pontos kiáltványában. A német és angol mellett magyar nyelven is olvasható szakmai ajánlás készítője, Kovács Balázs irodavezető olyan alapelveket gyűjt egybe, amelyek követése minden érdekelt számára elfogadható és optimális megoldás lehet az életminőség-központú, körforgásos turizmusgazdaság megvalósításához. A szerző összefoglalójának egyik pontjában Bécs város Turisztikai Hivatalának (Wien Tourismus) aktuális stratégiáját hozza fel példaként, mely már nem a turistákra koncentrál, hanem a városban élők és a városba látogatók életminőségének megtartására, annak növelésére helyezi a hangsúlyt. Az erről szóló dokumentum már nem a turizmus fogalmát említi, hanem a látogató-ökonómiát (visitor economy). S ez már a látogatógazdaság, az újturizmus világa.

Eszerint a jövőben a kérdés már nem úgy hangzik, hogy mit tehet egy város, egy térség a turizmusért, hanem így: mit tehet a turizmus a városért, a térségért, miként gazdagíthatja, s milyen hozzáadott értéket adhatnak a látogatók az ott lakók életéhez? A közjó érdeke válik elsődlegessé, emiatt a tömegturizmust hajszoló, és a minőségi szempontokat nélkülöző vállalkozások mozgásterének a jövőben szűkülnie kell, a jóllétet elősegítő ösztönzőknek pedig növekednie. Az állandó és korlátlan növekedés kora ugyanis lejárt. A folyamatos növekedés ugyan egy ideig még bőséghez vezetett, ám az egy ponton túl már természeti és társadalmi korlátokba ütközik, s ezeknek az ütközéseit egyre gyakrabban fedezzük fel magunk körül.

Mennyiség helyett minőség, fenntarthatóság

Az utazás a bizalomról, az emberi kapcsolatokról, az új megismerésének vágyáról, kíváncsiságunk kielégítéséről szól – hangzik egy másik alapvetés, s az ehhez való visszatéréshez, az újrakezdéshez ma már egy körforgásos turizmusgazdaság alapjainak lerakása szükséges. Csak így érhető el, hogy évtizedek múlva is lehessen beszélni boldogító utazásokról. Jó példaként Ausztria, a világ egyik legkedveltebb turisztikai célországa említhető – szól egy másik pont a 27-ből. Magyarország nyugati szomszédja pár éve már megkezdte az átállást: turisztikai szakemberei, vendéglátói a mennyiség helyett a minőségre és a fenntarthatóságra helyezik a hangsúlyt.

Turizmus, idegenforgalom, városnézés, fej, vízesés

A következő generációnak is hasonló életminőségben legyen része!

A 2019-ben bemutatott új turizmusstratégia, a Masterplan T az újturizmus mesterterve, mely már nem GDP-központú, állandó növekedés- és rekordkényszeres logikát követ. A fenntarthatóság pedig azt jelenti: úgy kell használni az erőforrásokat és a természetet, hogy a következő generációnak is hasonló életminőségben lehessen része. Hogy mindez miként valósulhat meg Ausztriában, itt lehet megtekinteni.

A kiáltványban önálló pontot kapott – Barabási Albert László hálózatkutató nyomdokain – a hálózatok elvén alapuló szemlélet az újturizmus világában. Eszerint a jövőben az azonosan kiváló teljesítményt nyújtók közül az lesz még sikeresebb, aki hálózatba szerveződve képes végezni munkáját. Mert aki kimarad a jó hálózatokból, az lemarad. A szűken értelmezett nemzetállami gondolkodás ideje az újturizmus korában lejár, vagyis a határokat mentális értelemben is átjárhatóvá kell tenni. Az útra kelőket a szomszédos országok határain átívelő közös kampányok indításával, win-win alapon, egymás felfedezésére lehet bátorítani és motiválni.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 28.

Nem csak a húszéveseké az online világ

Növekvő ütemben terjed az internethasználat az idősebbek körében, bár a szépkorúak továbbra is lemaradásban vannak a fiatalabbakhoz képest. Egyebek közt ezt állapította meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss felmérése, amely az életkoron túl a nem, az iskolázottság, valamint a munkavégzési és a háztartásbeli körülmények internethasználatra gyakorolt hatását is vizsgálta.

2024. május 17.

A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt

A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.