Városi forgatagban a természet lebilincselő világa

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fantasztikus kültéri fotókiállítás-sorozattal lepi meg a világot Máté Bence természetfotós.

A sorozat szó ezúttal több értelmében is megállja helyét: a 34 éves világhírű magyar alkotó, Máté Bence több mint hatszáz(!) fényképen, számos fotósorozaton keresztül, rendhagyó kiállításon mutatja be a természet páratlan gazdagságát. Elsőként a fővárosiak csodálhatják meg a képeket a Bazilika előtt, a Szent István téren 2019. március 13-tól március 31-éig, majd a fényképek útra kelnek, hogy az ország nagyvárosaiban kápráztassák el nézőit. Minket betonrengetegben élőket, hogy ráébresszenek minket arra: létezik egy másfajta világ is, ahol növények, állatok milliói élik önálló életüket. Talán ez a szemkápráztató tárlat egyik legfőbb célja, hogy felhívja a figyelmet a természet szépségeire, értékeire, a természet- és környezetvédelem fontosságára.

Képeink a budapesti kiállításon készültek (A szerző felvételei)

Az ingyenes, szabadtéri bemutatón tizenöt grandiózus tablópáron, háromszáz négyzetméter üvegfelületen tárul elénk Máté Bence elmúlt húszévnyi munkájának válogatása. Egy-egy paravánon tizenöt-harminc felvétele látható, mely az alkonyatot követően válik igazán szemkápráztatóvá, amikor a képeket belülről megvilágítva láthatjuk.

A maguk természetességében tűnnek elénk oroszlánok, gepárdok, foltos hiénák, kafferbivalyok és sisakteknősök, dámszarvasok és afrikai elefántok, nílusi krokodilok és egerészölyvek. De a kamera előtt éli mindennapi életét a kajmánürge, a vidra, a bölömbika, a nádirigó, a búbosbanka és a gyurgyalag. Nem marad ki a sorból a szalakóta, a gém, a kormorán és a marcipánflamingó sem. Az elmúlt két évtizedben félszáznál is több országban járt az alkotó: fotózta Costa Rica madarait, Dél-Afrika, Kenya és Zimbabwe vadvilágában élő hatalmas állatait, Románia medvéit. Legjobban azonban az otthona, Pusztaszer közelében a saját maga által épített lesben tudta lencsevégre kapni a vidrákat.

Bence munkáit már számos díjjal ismerték el: az egyik legrangosabb a World Press Photo 2017 Természet kategóriájában elért harmadik helyezése. Eddig csaknem húsz díjat nyert a világ legnagyobb természetfotós-versenyén, a Wildlife Photographer of the Year pályázaton.

A fotósnak nincs semmilyen titka. Művészetéhez a mesterségbeli tudás mellett megszállottság, elszántság, kitartás, tapasztalat szükségeltetik. Ami a legelsőt illeti, szívesen ad belőle tanácsokat a kiállításon is. Az óriástablók egyik oldalán egy nagyméretű fotó alatt az adott fotósorozatot, projektet bemutató néhány mondatnyi szöveg olvasható hat nyelven, jó tanácsok kíséretében, a másikon pedig, a fényképgyűjtemények alatt egy-egy rövidebb ismertető arról, hogy az adott kép hol készült, és pontosan mit is ábrázol. Mindegyik felvétel alatt ott találjuk a legfontosabb képkészítési infókat is: mekkora záridővel, rekeszértékkel, ISO-fényérzékenységgel és objektívval született meg a kompozíció. Megtudjuk, például, hogy Bence Costa Rica madarait összesen nyolc hónapon át fényképezte a 2008 és 2015 közötti időszakban, és összesen 169 ezer felvételt készített. Az afrikai vadvilágot 2012 és 2017 között fedezte fel, 156 napot áldozott rá, és 231 ezer képet exponált.

A fotóművész vallja, hogy a természet, a fizika és a művészet iránt egyaránt érdeklődők a természetfotózásban egyszerre élhetik ki mindhárom szenvedélyüket, és nem feltétlenül az ér el jobb eredményt, akinek drágább a felszerelése. Elegendő kreativitással olyan innovatív felvételek készíthetők, amelyek túlnyomórészt a fotósnak köszönhetők, és kevesebb százalékban a technikának. Kezdetnek például elég a zársebességet, a blendét és az érzékenységet összehangolni – biztat mindenkit a természet megörökítésére.

Egyik tablóján azt is elmeséli, hogy képein nem hajt végre semmiféle digitális manipulációt, a photoshopos utómunkával csak arra törekszik, hogy a végeredmény életszerűbben adja vissza a rögzített jeleneteket, mint ahogy arra a fényképezőgép önmagában képes.

Tippeket kapunk a csillagfényes éjszakai hangulat megörökítéséhez is, melyre ma már az egyszerűbb digitális fényképezőgépek is alkalmasak. Holdfénymentes, felhőmentes, fényszennyezésmentes csillagos éjszaka, állványra helyezett fényképezőgép, végtelenre állított élesség, és manuális kamerabeállítások kellenek: 10-40 másodperces képkészítési idő, nyitott blende és ISO 100 feletti érzékenység. Még izgalmasabb lehet a felvétel témákkal, tárgyakkal vagy épp állatokkal.

A fotóművész szívesen alkalmaz halszemobjektívet, és elárulja annak előnyeit is: 180 fokos látómezőjében jól mutat a táj, viszont emiatt centiméterekre kell megközelíteni az állatokat, hogy azok ne vesszenek el környezetükben. Ezért is épített például 25 méter hosszú, keskeny alagutat, a végében egy apró kabinnal, hogy igazán közel kerülhessen a madarakhoz.

(Fotó: www.matebencekiallitas.hu)

Budapest után a kiállítás 2019. április 4-ike és 28-ika között Debrecenbe költözik, majd május 3-ika és 10-ike között Gödöllőre, a Királyi kastély kertjébe. Majd az év végéig még látható lesz Keszthelyen, Szegeden, Győrött és Miskolcon. A tárlatnak helyet adó városokban a természetfotós egy-egy alkalommal előadást is tart munkájáról.

A magyarországi bemutatókat külföldi kiállításhelyszínek követik majd, elsőként Kínában.

További információk a szabadtéri bemutatókról, az előadások helyszínéről és időpontjáról: www.matebencekiallitas.hu

---