Védjegyet sérthet az online hirdetés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogilag az online kulcsszavas hirdetések nemcsak Ausztriában, hanem az egész EU-ban vitatottak. A kérdés: vajon a védjegyeket mint kulcsszavakat, illetve a versenytársak cégneveit szabad-e használni? Ha a hirdető által lefoglalt szlogen csupán általános fogalmat jelöl, akkor a kulcsszavas reklám hirdetési módszere nem problémás. Más a helyzet azonban, ha a megjelölés védjegyoltalom alatt áll – világít rá a kulcsszavas hirdetések problémájára Torsten Braner, az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda közösségi jogásza.

Az online hirdetés is gazdasági tevékenység

Mikor egy internet-felhasználó valamelyik keresőmotor segítségével egy vagy több szóra rákeres, csökkenő fontossági sorrendben kapja azokat a honlapokat, amelyek ezeknek a szavaknak a leginkább megfelelni látszanak. Ezek az úgynevezett „természetes” keresési eredmények. Ugyanakkor (ezenfelül) létezik egy fizetős hirdetési módszer is az interneten, melyben a hirdető egy kulcsszót foglalhat le a keresőmotor-szolgáltatónál, és így a hirdetésének linkje optikailag elkülönülve vagy pedig az eredménylistán feljebb kerül megjelenítésre (ezáltal előrébb pozicionálódik). Ezen hirdetés linkje a képernyő jobb sarkában, a természetes eredményektől jobbra egy „HIRDETÉSEK” rubrikában vagy a képernyő felső részében, az eredmények fölött jelenik meg. „Az internetes kulcsszónak választott megjelölés minden esetben a hirdető eszköze, amely arra szolgál, hogy a hirdetés az internetes keresést követően megjelenjen. Éppen ezért ez mindig gazdasági tevékenységnek minősül még abban az esetben is, ha a kulcsszóként kiválasztott megjelölés magában a hirdetésben nem szerepel” – hangsúlyozza Torsten Braner. Ebből adódóan viszont számos jogi kérdés merül fel a kiválasztott megjelölés alkalmazásával kapcsolatban.

A védjegysértés esetei

Egy aktuális jogesetben (C-278/08) az Európai Bíróság közölte, hogy a védjegy tulajdonosa megtilthatja a hirdetőnek a kulcsszóval – ha az a védjeggyel azonos vagy ahhoz nagyon hasonló – az áru és szolgáltatás reklámozását, amennyiben az a nyilvánosság megtévesztését előidézheti, vagy veszélyezteti a védjegy valamely funkcióját. Ilyenkor mindig meg kell vizsgálni, hogy történik-e védjegysértés. Ez elsősorban a hirdetés megjelenésének módjától függ. Sérül a származásjelző funkció abban az esetben, ha a hirdetés nem, vagy csak nagyon nehézkesen teszi lehetővé az internetező számára annak felismerését, hogy a hirdetett áru vagy szolgáltatás magától a tulajdonostól, illetve hozzá kapcsolódó vállalkozástól vagy pedig egy független harmadik féltől származik. Szintén sérül a származási funkció, ha a hirdetés azt sugallja, hogy a védjegytulajdonos és a hirdető között gazdasági kapcsolat áll fenn, holott ez valójában nem teljesül. Végül pedig akkor is sérül a funkció és fennáll a megtévesztés veszélye, ha bár gazdasági kapcsolatot nem sugall a hirdetés, a reklámozott áruk vagy szolgáltatások származása olyannyira tisztázatlan, hogy a tájékozott és ésszerű internethasználó számára félreérthető, hogy a hirdetés kitől származik.

Körültekintő eljárásra van szükség

A szakember összegzése szerint tehát az említett esetekben a jogosult megtilthatja a másik félnek, hogy hozzájárulása nélkül a védjegyével azonos, vagy ahhoz nagyon hasonló megjelölést alkalmazzon hirdetéseiben, ha az egyáltalán nem, vagy csak nehézségek árán teszi lehetővé a megkülönböztetést és a származás felismerését. A védjegytulajdonos azonban nem mindig léphet fel a megjelölés használója ellen. Abban az esetben, ha a védjegy egyik funkcióját sem veszélyezteti a használat, akkor a jogosult nem tilthatja meg az azonos vagy hasonló megjelölés hirdetésben való alkalmazását. Egy kulcsszó lefoglalása előtt – hasonlóan, mint a „Google AdWords” referenciaszolgáltatásánál – mindenképpen érdemes egy (védjegy-)jogi előtanácsadást igénybe venni, hogy a költséges vitákat mindenki elkerülhesse – tanácsolja a közösségi jogász.

 


 

A Baker & McKenzie lett Közép- és Kelet-Európa legjobb ügyvédi irodája

Budapest, 2011. május 26. – Az ügyvédi szakma legelismertebb nemzetközi rangsorának élére került a magyar képviselettel is rendelkező Baker & McKenzie, mivel elnyerte a Chambers and Partners „Az Év Közép- és Kelet-Európai Ügyvédi Irodája 2011” díját.

A Chambers and Partners 1990 óta évente egyszer publikálja világszerte elismert, objektív és független kutatási eredményeit, melynek során az ügyvédi szakma jelentős képviselőit rangsorolja. 100 magasan képzett kutatója több ezer ügyfél véleményének feltérképezését követően különböző elemzési módszerek segítségével állítja fel a világ legjelentősebb ügyvédi irodáinak rangsorát. (www.chambersandpartners.com)

A mostani elismeréssel a rangos minősítő szervezet, a Baker & McKenzie profeszszionális munkáját, stratégiai növekedését és kiemelkedő ügyfélközpontú munkáját értékelte. A regionális pozíció elnyerésének alapfeltétele volt, hogy a hálózat a régió minden pontján – így Magyarországon is – ugyanolyan magas színvonalú szolgáltatást nyújtson. A hálózatot hazánkban a magyar tulajdonú, 24 éves piaci tapasztalattal rendelkező Kajtár–Takács–Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda képviseli, lefedve a gazdasági jog minden speciális szegmensét mint pl.: társasági jog, ingatlanjog, munkajog, versenyjog, adójog stb.

Ez már a második alkalom, hogy a Baker & McKenzie a Chambers and Partners kitüntetésében részesül. 2009-ben „Az Év Ügyvédi Irodája Olaszországban” címet vehette át a Baker & McKenzie olaszországi irodája. A 2011-es év pedig még egy elismerést hozott: „Az Év Kiváló Ügyfél Kapcsolatok 2011” díjjal gazdagította a spanyol irodát.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.