WLAN- és a felhasználói felelősség

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mikor, milyen indíttatásból kezdett el foglalkozni az internetjog eme speciális ágával?

Irodánk régiószerte multinacionális vállalatok, kis és közepes méretű cégek és magánszemélyek számára egyaránt biztosít jogi képviseletet, tanácsadást. Manapság, amikor az üzleti életben és a hétköznapok során egyaránt kulcskérdés az informatikai eszközök használata, a jogi tanácsadásnak ezen területekre is ki kell terjednie. Munkámból fakadóan ezért évek óta foglalkozom a jog ezen területeivel is.

Mi a nemzetközi gyakorlat a WLAN hálózat jogosulatlan felhasználása útján elkövetett jogsértésekkel kapcsolatban?

A nyílt vezeték nélküli hálózatok komoly jogi problémákhoz vezetnek évek óta, az egységes felső szintű szabályozás máig hiányzik. Nemcsak nálunk, Európa más országaiban sincs konkrétan tisztázva a felelősség kérdése, bár különböző törvényi próbálkozásokkal mindenütt találkozhatunk. A nyílt hálózatok használata, illetve a felelősségi körök tekintetében a Német Szövetségi Bíróság például a közelmúltban figyelemre méltó döntést hozott, ami várhatóan vitákat vált majd ki nemzetközi szinten is.

Mi volt ez a döntés?

A Német Szövetségi Bíróságnak (BGH 12.05.2010, I ZR 121/08) a közelmúltban egy zeneszámon fennálló szerzői jogok megsértése kapcsán kellett állást foglalnia a kérdésben. A szám forgalmazója beperelte annak az IP-címnek a birtokosát, melynek internetcsatlakozásán keresztül a művet más felhasználók számára letöltésre kínálták fel. Az alperes arra hivatkozott, hogy nem ő követte el a szerzői jogok megsértését; ő ebben az időpontban éppen szabadságát töltötte és a – kikapcsolt – számítógép egy zárt szobában volt. A kereset tárgyává tett szerzői jogsértést így csakis egy harmadik fél követhette el, aki kívülről létesített internetkapcsolatot a WLAN-csatlakozáson keresztül. A Német Szövetségi Bíróságnak tisztáznia kellett a kérdést: az alperes – károkozóként vagy közreműködőként – osztozik-e a szerzői jogsértésért viselt felelősségben. Végül az a döntés született, hogy a privát internetkapcsolatok üzemeltetőitől is elvárhatók bizonyos követelmények, melyek megsértése ún. „közreműködői felelősséget” („Störerhaftung”) alapoz meg.

Ezek szerint az internet előfizetőjének is felelőssége van az ilyen esetekben?

Igen, a nem megfelelően biztosított WLAN-kapcsolat üzemeltetőjét „közreműködői felelősség” terhelheti azért a szerzői jogsértésért, melyet harmadik fél ezen a kapcsolaton keresztül követ el. A Német Szövetségi Bíróság szerint az internetkapcsolat üzemeltetőjének számolnia kell azzal, hogy jogosulatlan harmadik fél a nem védett WLAN-kapcsolatot jogsértések elkövetésére használja. A WLAN-kapcsolatok üzemeltetőitől ezért elvárható, hogy hálózati kapcsolatukat megfelelő biztonsági intézkedésekkel (egyéni jelszavakkal) védjék a kívülálló harmadik fél által elkövetetett jogsértésektől. A döntés értelmében ez a kötelezettség már a csatlakozás üzembe helyezésétől kezdve fennáll.

Hogy oszlik meg a felelősség a szolgáltató, az előfizető és a használó között, milyen erre vonatkozó jogesetek ismertek?

Az e-kereskedelmi irányelv, melyet – Németországhoz hasonlóan – Magyarországon is átvettek, nem hárít a szolgáltatókra általános megfigyelési kötelezettséget. A hozzáférés-szolgáltató – feltéve, hogy az információ továbbítását nem ő kezdeményezi, címzettjét nem ő választja meg, és tartalmát nem ő választja ki – az általa hozzáférhetővé tett információ tartalmáért nem felel. Egy nyílt WLAN felkínálója jogilag ilyen hozzáférés-szolgáltatóként jellemezhető, akit kártérítési felelősség csak akkor terhel, ha az internetcsatlakozásán keresztül harmadik fél által elkövetett jogsértésről tudomást szerez.

A tudomás hiánya azonban csak a kártérítési perektől védi a WLAN-üzemeltetőt, az abbahagyás iránti keresetektől – melyek a megelőző felszólításokkal együtt igen költségesek lehetnek – nem. A szolgáltató mentesülése ugyanis az irányelv szerint „nem zárja ki azt, hogy az a személy, akit a jogellenes tartalmú információ révén sérelem ért, (…) a jogsértés megelőzésére vagy abbahagyására irányuló követeléseit a jogsértő fél mellett a közvetítő szolgáltatóval szemben is bíróság útján érvényesítse”.

A Német Szövetségi Bíróság döntése tulajdonképpen azt mondta ki, hogy ezek a szabályok a nyílt WLAN-kapcsolat üzemeltetőjére is vonatkoznak. Hasonló magyar jogesetről eddig nincs tudomásunk, így nehéz megítélni, hogy a magyar bíróság hogyan ítélné meg a helyzetet.

Ezek szerint kötelező védenem jelszóval a saját hálózatomat?

Nem kötelező, de ajánlatos. Az irányelvet átültető magyar e-kereskedelmi törvény mellett ugyanis a szerzői jogi törvény is kimondja, hogy a jogaiban sértett szerző „a jogsértés vagy az azzal közvetlenül fenyegető cselekmények abbahagyását” attól is követelheti, „akinek szolgáltatását a jogsértés elkövetéséhez igénybe vették”. Az ennek bírósági megállapításával kapcsolatos költségeket pedig – egy 2007-es törvénymódosítás óta – az alperes maga köteles viselni. Ez alapján tehát Magyarországon is könnyen születhet marasztaló ítélet egy olyan nyílt vezeték nélküli internetkapcsolat üzemeltetőjével szemben, akinek hálózatát szerzői jogot sértő tartalom letöltésére vették igénybe.

Dr. Bodolai László

---