Az alábbi cikkünk betekintést ad a Wolters Kluwer Hungary által kiadott Fogyasztóvédelmi Jog folyóiratban megjelent, Kocsis Csilla által jegyzett Fogyasztói jogokat keletkeztető események a Légiutas Rendelet és az Európai Unió Bírósága gyakorlatának tükrében című tanulmányába.
A tulajdonszerzéshez kapcsolódó illetékfizetési kötelezettség tulajdonszerzésenként keletkezik: mindig az új tulajdonszerzés ténye alapozza azt meg. Az illetéktörvény szempontjából az ugyanarra az ingatlanra ugyanazon a napon kötött két különböző jogügyletet, tulajdonszerzést nem lehet egy tulajdonszerzésnek tekinteni – a Kúria eseti döntése.
Az alábbi cikkünk betekintést ad a Wolters Kluwer Hungary kiadásában megjelent, Dr. Bodor Mária, Dr. Gál Judit és Dr. Koday Zsuzsanna által jegyzett Magyarázat a cégek feletti törvényességi felügyeleti eljárásról című kiadványába.
A bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy a pert a jogszabályban erre feljogosított személy indította-e. Perindítási jogosultság hiánya esetén a bíróságnak a keresetlevelet vissza kell utasítania – a Kúria eseti döntése.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek a dologi jogot – ezen belül az elbirtoklást érintő – szabályai koncepcionálisan nem változtak, de az új szabályozás tartalmaz néhány új jogintézményt (pl. jogcímes elbirtoklás, tulajdoni hányad elbirtoklása), amelyek tartalmát a bírói gyakorlat hivatott a jövőben kitölteni, a konkrét ügyekben felmerülő jogértelmezési kérdésekben állást foglalni.
Az eljáró bíróságot kijelölő határozat meghozatalában részt vett bíró a felülvizsgálati eljárásból nincs kizárva – a Kúria eseti döntése.
A szabályozási megfelelés többek között segít biztosítani, hogy a vállalatok ne kövessenek el a cégkultúrát sértő, etikátlan vagy jogellenes gyakorlatokat. Segíthet ugyanakkor abban is, hogy a vállalat minden műveletet hatékonyan és a meghatározott előírásoknak megfelelően hajtson végre, mely az eljárások és folyamatok egyszerűsítését eredményezheti, javítva a működési hatékonyságot, csökkentve a költségeket.
A cégek feletti törvényességi felügyeletet taglaló önálló magyarázat mindeddig nem készült, csak cégeljárási kiadványok kisebb fejezetei foglalkoztak vele. A Wolters Kluwer gondozásában megjelent magyarázat e jogintézmény előírásait elméleti síkon és a jogalkalmazásban felmerült gyakorlati vonatkozásait is szem előtt tartva a lehető legteljesebb mértékben, részletesen dolgozza fel.
A csatlakozó fellebbezés előterjeszthetősége feltételeinek vizsgálata körében a bíróságnak elsődlegesen nem azt kell vizsgálnia, hogy az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletét milyen jogi érvelés alapján támadja, hanem azt, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének melyik részét támadja – a Kúria eseti döntése.
A fizetési felszólítás a látszólagos egyszerűségéhez képest nagyon sok hibázási lehetőséget rejt magában, a laikus munkáltatónak nem mindig sikerül azt szabályosan, a megfelelő formai, tartalmi követelményeknek megfelelően kiadni.
