Jogszabályfigyelő: Az ittas járművezetés megvalósul az alkohol felszívódási időszakában is
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria alábbiakban hivatkozott elvi bírósági határozata értelmében az ittas állapotban történő járművezetés megvalósul akkor is, ha az elkövetőnek a vezetéskor a szervezetében annyi alkohol van, amely alkalmas a törvényben írt alkoholszint előidézésére. Ez azt jelenti tehát, hogy a vezetéskor az elkövető szervezetében lévő alkoholnak még nem kell feltétlenül elérnie a 0,50 gramm/litert meghaladó véralkohol-koncentrációt, elegendő, az elfogyasztott alkoholmennyiség alkalmas arra, hogy annak felszívódását követően előidézze 0,50 gramm/litert meghaladó értéket. A konkrét ügyben megállapított tényállás szerint a terhelt 2015. januárjában…
A Kúria alábbiakban hivatkozott elvi bírósági határozata értelmében az ittas állapotban történő járművezetés megvalósul akkor is, ha az elkövetőnek a vezetéskor a szervezetében annyi alkohol van, amely alkalmas a törvényben írt alkoholszint előidézésére. Ez azt jelenti tehát, hogy a vezetéskor az elkövető szervezetében lévő alkoholnak még nem kell feltétlenül elérnie a 0,50 gramm/litert meghaladó véralkohol-koncentrációt, elegendő, az elfogyasztott alkoholmennyiség alkalmas arra, hogy annak felszívódását követően előidézze 0,50 gramm/litert meghaladó értéket.
A konkrét ügyben megállapított tényállás szerint a terhelt 2015. januárjában egy alkalommal szeszes italt fogyasztott, majd ezt követően személygépkocsit vezetett. 23 óra 50 perc körüli időben közúti ellenőrzés alá vonták. Az intézkedő rendőrök észlelték az ittasságát, így légalkoholmérő szondát alkalmaztak, majd vér- és vizelet-mintavétel céljából előállították a sofőrt. A terhelt vérében 0 óra 31 perckor 0,53 g/l (ezrelék), míg a 0 óra 58 perckor 0,74 g/l (ezrelék) etilalkohol-koncentrációt mértek. Az ügyben eljáró igazságügyi orvos szakértő véleménye szerint a terhelt szervezetében a cselekmény időpontjában 0,25-0,50 g/l (ezrelék) közötti véralkohol-koncentráció álhatott fenn a cselekmény elkövetésekor. Az első- és másodfokú bíróság álláspontja szerint nem volt kétséget kizáróan bizonyítható, hogy a terhelt véralkohol-koncentrációja a bűncselekményi értékhatárt meghaladta.
A megyei főügyészség felülvizsgálati indítványa folytán a Kúria megállapította, hogy a terhelt „ráivásra” nem hivatkozott, másrészt az alkoholos befolyásoltság és a vezetéskori alkoholkoncentráció a jelenlegi és az elkövetéskor is hatályos szabályozás szerint sem „képezi a bizonyítás tárgyát.” Nem annak van csupán jelentősége, hogy az elkövetéskor mennyi volt az alkoholkoncentráció, hanem annak is, hogy az elfogyasztott alkoholmennyiség mekkora alkoholkoncentráció előidézésére alkalmas.
A Kúria rámutatott arra, hogy 2014. január 1-jével akként módosult a Btk. 240. § (3) bekezdése, hogy ittas állapotban lévő személynek az tekinthető, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb érték előidézésére alkalmas szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.
A Btk. szerinti értelmező rendelkezésben korábban szereplő „eredményező” szó helyébe tehát „az előidézésére alkalmas” kifejezés került, ez pedig azzal a következménnyel jár, hogy „a szervezetben a vezetéskor már benn lévő alkoholnak a vezetés időpontjában még nem kell feltétlenül eredményeznie 0,50 gramm/litert meghaladó véralkohol-koncentrációt, elegendő, ha alkalmas arra, hogy felszívódását követően előidézze az említett szintet meghaladó értéket.”
Joganyag: EBH2018. B17.
Módosítja: –
Megjelent: Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2018/6
Hatályos: –
Megjegyzés: elvi bírósági határozat