Jogszabályfigyelő: Ellenőrzési körbe eshet az olyan „belső” objektív körülmény is, amely nem elhárítható
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2003. évi V. törvény 6:142. §-a tartalmazza a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályait, amely szerint: „Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.” Kérdésként merült fel a jogalkalmazás során, hogy miként kell értelmezni az ellenőrzési körön kívül eső…
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2003. évi V. törvény 6:142. §-a tartalmazza a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályait, amely szerint: „Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.”
Kérdésként merült fel a jogalkalmazás során, hogy miként kell értelmezni az ellenőrzési körön kívül eső körülmény fogalmát, illetőleg, hogy az olyan objektív körülmény, amely nem befolyásolható, és amely a megfelelő gondossággal sem hárítható el, az ellenőrzési körön kívül, avagy belül eső körülménynek minősül-e.
A Kúria Új Ptk. Tanácsadó Testületének a véleménye szerint a szerződésszegésért fennálló felelősség objektív alapú felelősség, amelynek esetében a felróhatóság mércéje nem alkalmazható. Ebből következően: „Az «ellenőrzési körön kívül» fordulat a jogalkotói törekvés fényében helyesen a vis maior tartalmi elemeként értelmezendő, és semmiképpen sem lehet mérhető a «gondos ellenőrzés» vagy a felróhatóság mércéjével.”
Ez tehát azt jelenti, hogy az ún. belső vis maior nem eredményezhet mentesülést, kizárólag az az elháríthatatlan körülmény, amely az ellenőrzési körön kívül esik. Így: „Ellenőrzési körbe eső lehet az olyan «belső» objektív körülmény is, amely a szerződésszegő által nem volt befolyásolható, és amely a gondos ellenőrzéssel sem volt elhárítható.”
A Kúria Új Ptk. Tanácsadó Testületének véleménye itt olvasható el >>
Joganyag: Új Ptk. Tanácsadó Testület véleménye
Módosította: –
Megjelent: https://www.kuria-birosag.hu
Hatályos: –
Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése