Jogszabályfigyelő: Jognyilatkozat írásba foglalása

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria elnöke által életre hozott Új Ptk. Tanácsadó Testület legfrissebb véleménye a jognyilatkozat írásbeliségének követelményeivel foglalkozik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:7. § (3) bekezdésének az alkalmazásában. A törvényi előírás értelmében – eltérő rendelkezés hiányában – a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha azt a nyilatkozó fél aláírta. A Ptk. ugyanakkor technológiasemleges feltételeket szab a testület véleménye szerint, hiszen a hagyományos írásbeliség mellett írásba foglaltnak tekinti a jognyilatkozatot akkor is, „ha annak közlésére…

A Kúria elnöke által életre hozott Új Ptk. Tanácsadó Testület legfrissebb véleménye a jognyilatkozat írásbeliségének követelményeivel foglalkozik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:7. § (3) bekezdésének az alkalmazásában. A törvényi előírás értelmében – eltérő rendelkezés hiányában – a jognyilatkozat akkor minősül írásba foglaltnak, ha azt a nyilatkozó fél aláírta. A Ptk. ugyanakkor technológiasemleges feltételeket szab a testület véleménye szerint, hiszen a hagyományos írásbeliség mellett írásba foglaltnak tekinti a jognyilatkozatot akkor is, „ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas formában kerül sor”.

E fenti feltételeknek az elektronikus aláírások mindenképpen megfelelnek. Kérdés azonban és erre a gyakorlatban is igény merült fel, hogy „a maradandó eszközzel, írásjelek útján tett, a Ptk. 6:7. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezés követelményeinek vitathatóan megfelelő nyilatkozatok is írásba foglaltnak minősülhessenek”. E körben a Tanácsadó Testület „az e-mailben, ahhoz csatolt file-ban, beszúrt aláírásképfájllal ellátott, szövegszerkesztővel szerkesztett, szerkeszthető vagy nem szerkeszthető formába konvertáltan elküldött, chat felületen, SMS-ben, a másik fél által rendelkezésre bocsátott platformon elektronikus úton tett írásbeli nyilatkozatokat” említi.

A Tanácsadó Testület többségi és kisebbségi álláspontot fogalmazott meg. A többségi álláspont szerint a bíróságoknak esetenként kell vizsgálniuk és dönteniük arról, hogy „az adott közlési forma az adott körülmények között” megfelelt-e a Ptk. szerinti feltételeknek. Mivel a törvény „nem várja el a nyilatkozat abszolút hamisíthatatlanságát” a megítélés alapvetően függ attól, hogy a nyilatkozattétel formája „alkalmas-e a tartalom változatlan visszaidézésére, továbbá a nyilatkozatot tevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására”.

Ezzel szemben a kisebbségi álláspont a hagyományos írásbeli forma mellett az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 17. §-a szerinti, elektronikusan aláírt dokumentumot tartja csak elfogadhatónak. „Nem tartja elfogadhatónak továbbá, hogy ugyanazon formában tett elektronikus jognyilatkozat – például az e-mail – egyik esetben megfelel az írásbeliség követelményének, más esetekben viszont azt nem elégíti ki.”

Egységes álláspontot foglalt a Tanácsadó Testület ugyanakkor abban a kérdésben, „ha törvény meghatározza a Ptk. 6:7 § (3) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő nyilatkozattételi módot (azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés), akkor az ilyen módon megtett nyilatkozatot írásba foglaltnak kell tekinteni.”

A vélemény teljes szövege az alábbi linkeken olvasható el:

https://kuria-birosag.hu/ptk

https://uj.jogtar.hu/#doc/db/1/id/000V0030.PTT/ts/10000101/

Joganyag: –
Módosította: –
Megjelent: https://kuria-birosag.hu/hu
Hatályos: –
Megjegyzés: kötőerővel nem bíró vélemény

---