Jogszabályfigyelő: Közigazgatási eljárásban jogi képviselővel eljáró ügyfél részére történő kézbesítés hatályossága

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbiakban hivatkozott határozat alapjául szolgáló jogegységi eljárásra az adott alapot, hogy a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának tanácsa el kívánt térni az EBH.2009. 2109. határozattól. A Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium tanácsa véleménye szerint ugyanis jogbizonytalanság alakult ki abban a kérdésben, hogy miként értékelendő, ha a jogi képviselővel eljáró ügyfél esetén nem történik meg a joghatályos – a jogi képviselő részére történő – kézbesítés, ugyanakkor az ügyfél a döntésről értesül és a jogorvoslatra nyitva álló határidőn belül jogorvoslati kérelmet terjeszt elő. Az egyik álláspont…

Az alábbiakban hivatkozott határozat alapjául szolgáló jogegységi eljárásra az adott alapot, hogy a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának tanácsa el kívánt térni az EBH.2009. 2109. határozattól. A Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium tanácsa véleménye szerint ugyanis jogbizonytalanság alakult ki abban a kérdésben, hogy miként értékelendő, ha a jogi képviselővel eljáró ügyfél esetén nem történik meg a joghatályos – a jogi képviselő részére történő – kézbesítés, ugyanakkor az ügyfél a döntésről értesül és a jogorvoslatra nyitva álló határidőn belül jogorvoslati kérelmet terjeszt elő.

Az egyik álláspont szerint a jogi képviselőnek történő kézbesítés elmaradása nem tekinthető olyan súlyos eljárásjogi szabálysértésnek, amely a határozat hatályon kívül helyezését indokolná. Ellenben az EBH.2009. 2109. határozat szerint a szóban forgó esetben a jogi képviselőnek történő kézbesítés hiányában a határozat nem emelkedik jogerőre, így azzal szemben jogorvoslat sem terjeszthető elő, azaz az ügyfél által benyújtott keresetlevelet a jelenlegi terminológia szerint vissza kell utasítani.

Az alábbiakban hivatkozott jogegységi határozat kimondja, hogy kizárólag a jogi képviselő részére történő kézbesítés minősül joghatályosnak. Ennek hiányában a jogorvoslati határidők sem kezdődnek meg. Ellenben, ha az ügyfél tudomást szerez a határozat tartalmáról és keresetlevelet terjeszt elő azzal szemben, úgy „a bíróság vizsgálhatja, hogy a joghatályos közlés elmaradása milyen módon érintette az ügyfél jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a jogbiztonság követelményét.” Tehát a kézbesítés hiányára nem eredményez automatikus visszautasítást.

A fentiekre tekintettel a jogegységi tanács az EBH.2009. 2109. közzétett határozat elvi bírósági határozatként való fenntartását megszüntette.

 Joganyag: 1/2019. KMJE jogegységi határozat
Módosította: –
Megjelent: MK 2019/12. (I. 30.)
Hatályos: 2019. 01. 30.
Megjegyzés: Kúria jogegységi határozata a jogalkalmazás egységesítése érdekében

---