Molnár Sarolta Judit: Lábady Tamás emlékülés a PPKE Jog- és Államtudományi Kar, az ELTE és a PTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszékei szervezésében

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2018 október 24-én megtelt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Szent II. János Pál pápa Díszterme, ahol a kollégák és tanítványok a Lábady család jelenlétében tisztelegtek Lábady Tamás élete és munkássága előtt. Egyúttal kettős könyvbemutató is volt az alkalom, ahol a most megjelent Lábady Tamás: A magánjog általános tana című tankönyvet és a Megtartott szó című tanulmánygyűjteményt mutatták be.  [1] Kisfaludi András (egyetemi tanár, ELTE) arról tartott előadást, hogyan érvényesül a polgári jogi felelősség a társasági jogban.…

2018 október 24-én megtelt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Szent II. János Pál pápa Díszterme, ahol a kollégák és tanítványok a Lábady család jelenlétében tisztelegtek Lábady Tamás élete és munkássága előtt. Egyúttal kettős könyvbemutató is volt az alkalom, ahol a most megjelent Lábady Tamás: A magánjog általános tana című tankönyvet és a Megtartott szó című tanulmánygyűjteményt mutatták be.

 [1] Kisfaludi András (egyetemi tanár, ELTE) arról tartott előadást, hogyan érvényesül a polgári jogi felelősség a társasági jogban. Azt a kérdést járta körül, hogyan tud a felelősségi jog a társasági jogban kiegyensúlyozó szerepet betölteni. Mivel a társasági jog az érdekkonfliktusok komplex rendszere az egyszerű tulajdonosi jogviszonyhoz képest, ezért több konfliktust hordoz magában, így részletesebb szabályozásra szorul. Különösen azért is, mert a tulajdonosoktól elkülönül a tulajdon kezelése, az ugyanis az ügyvezetést ellátó irányítók kezében összpontosul. Tehát olyanok hoznak döntést vagyontárgyakról, akik nem közvetlenül viselik a döntések következményeit. Nincs olyan szabályozás, amely hatékonyan még a konfliktus bekövetkezése előtt beavatkozhatna, de a polgári jogi felelősség utólagosan megfelelően tudja rendezni az esetleges károkozást a szerződésszegésért való felelősség szabályai alapján, ami véleménye szerint megfelelően szigorú. Az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) eredeti változata szerint – amelynek a felelősséget érintő rész megalkotásának vezetője volt Lábady Tamás – a harmadik szermélynek okozott kár esetén a társaság a vezető tisztségviselővel egyetemlegesen felel. Ezzel kapcsolatban felvetett kritika volt, hogy túlzott terhet helyez a vezető tisztségviselőre bármilyen kár esetén az ilyen felelősségi szabály, azonban az eredeti tervezetben ez a deliktuális felelősség szabályai között szerepelt, minthogy a jogi személy szerződésen kívül nem tud kárt okozni, csak a vezető tisztségviselő tud. Tehát aki a kárt okozza, felel, és még a társaság is felel. Az felvethető, hogy a jogi személy miért felel, hiszen például a munkavállaló károkozásával szemben itt a vezető tisztségviselő nem utasítás szerint jár el. Az új szabály alapján nem egyértelmű, hogy ilyen esetben a felelősség a szerződésszegésből vagy a szerződésen kívüli károkozásból, esetleg mindkettőből fakad és ennek megfelelően hogyan alakul a kártérítés. A szabály nagyobb terhet ró a vezető tisztségviselőre, mivel a szándékosan okozott szerződésszegés esetén sok esetben például valóban ő hoz döntést, hogy mely jogosultnak ne teljesítsen a jogi személy. Valóban ilyen súlyos terhet akart a jogalkotó a vezető tisztségviselőre tenni, amikor elhagyta a Lábady Tamás által megalapozott eredeti verziót?

Olvassal el Polgári Jog folyóirat 2019/3–4. számában megjelent cikk teljes szövegét >>

---