Jogszabályfigyelő: Nem alaptörvény-ellenes a bt. jogutód nélküli megszűnését kimondó jogszabályi előírás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság az alábbiakban hivatkozott, 2019. október 1-jén kelt határozatában elutasította a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:158. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést. Az Alkotmánybíróság előtt támadott rendelkezés értelmében: „a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a betéti társaság jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti…
Az Alkotmánybíróság az alábbiakban hivatkozott, 2019. október 1-jén kelt határozatában elutasította a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:158. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést.
Az Alkotmánybíróság előtt támadott rendelkezés értelmében: „a jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl a betéti társaság jogutód nélkül megszűnik abban az esetben is, ha valamennyi beltag vagy valamennyi kültag tagsági jogviszonya megszűnik, és az ettől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a társaság nem jelenti be a nyilvántartó bíróságnak, hogy a társasági szerződés megfelelő módosításával helyreállította a betéti társaságként való működés feltételeit, vagy azt, hogy a betéti társaságot közkereseti társasággá alakította át.”
Az eljárásra okot adó indítvány szerint a fenti szabály az Alaptörvény vállalkozás szabadságát biztosító rendelkezésében ütközik, tekintettel arra, hogy a társaságban maradt tag „nem szabad akaratából, hanem pusztán a jogvesztő törvényi határidő miatt kényszerül egy tagot bevenni a társaságba”. A tulajdonhoz való jogot sérti továbbá az indítványozó szerint, hogy az elhunyt tag örököse a hagyatéki eljárás befejezése előtt vagyoni betét szolgáltatásával kénytelen a társaság tagjává válni, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a társaság kényszertörlése.
Az Alkotmánybíróság álláspontja ezzel szemben ugyanakkor, hogy a támadott rendelkezés nem a „vállalkozáshoz fűződő jog, s az általa biztosított vállalkozóvá válás korlátja”, hanem a betéti társaság törvényes működését biztosító előírásként a „vállalkozás folytatását korlátozó rendelkezésként is értelmezhető”. Utalt arra is, hogy a vállalkozási forma megválasztásával az adott vállalkozási formára vonatkozó szabályokat is el kell fogadniuk az abban résztvevőknek. Megállapította továbbá, hogy a betéti társaságra is irányadó Ptk. 3:149. §-a értelmében a meghalt tag örököse csak a többi taggal történt megegyezés alapján léphet be a társaságba. A BDT 2018. 3887. szám alatt közzétett döntés ezzel összefüggésben ugyancsak kimondja, hogy a társasági részesedés nem száll át automatikusan a törvény erejénél fogva az örökösre, ahhoz az örökös és a többi tag megállapodása, a társasági szerződés módosítása is szükséges. Betéti társaság esetén a csupán annyi korlátozás érvényesül, hogy beltag/kültag hiányában erre meghatározott határidőn (hat hónapon) belül sort kell keríteni. A társaságban maradó tag ugyanakkor nem köteles a meghalt tag örökösével megállapodni, szabadon dönthet arról, hogy „kivel köt megállapodást a tagi pozíció betöltésére”.
Az Alkotmánybíróság végezetül rámutatott arra is, hogy mivel a társasági részesedés nem száll át a törvény erejénél fogva az örökösre, a támadott rendelkezés nem sérti „az örökös megszerzett tulajdonát (társasági részesedését), s ezáltal [nem állapítható meg, hogy] az alkotmányos értelemben vett tulajdonhoz való jogot korlátozná.”
A döntés itt olvasható el teljes terjedelemben >>
Joganyag: III/809/2019 számú AB határozat
Módosította: –
Megjelent: alkotmanybirosag.hu
Hatályos: –
Megjegyzés: alaptörvény-ellenesség vizsgálata