Jogszabályfigyelő: Szobor festékkel való leöntése – garázdaság vagy véleményszabadság

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) az alábbiakban hivatkozott határozatával – egyebek mellett – visszautasította a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 170. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az AB eljárására az adott alapot, hogy az indítványozókat garázdaság szabálysértése elkövetése miatt jogerősen pénzbírságra kötelezte a Fővárosi Törvényszék, mivel 2017-ben Budapesten a Szabadság téren található szovjet hősi emlékművet több alkalommal narancssárga festékkel töltött luftballonnal dobálták meg, amelynek folytán az emlékművön több…

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) az alábbiakban hivatkozott határozatával – egyebek mellett – visszautasította a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 170. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az AB eljárására az adott alapot, hogy az indítványozókat garázdaság szabálysértése elkövetése miatt jogerősen pénzbírságra kötelezte a Fővárosi Törvényszék, mivel 2017-ben Budapesten a Szabadság téren található szovjet hősi emlékművet több alkalommal narancssárga festékkel töltött luftballonnal dobálták meg, amelynek folytán az emlékművön több helyen is festékfolt keletkezett. A festék ugyan vízzel könnyen lemosható volt, a garázdaság elkövetésének a megállapítását azonban ez a körülmény önmagában nem befolyásolta.

Az elkövetők az ügyben született első- és másodfokú végzések, valamint a szabálysértési törvény fent hivatkozott rendelkezése alaptörvény-ellenességének a megállapítását és azok megsemmisítését indítványozták az Alaptörvény szólásszabadságra vonatkozó rendelkezései alapján.

Az Alkotmánybíróság hosszas érvelés után megállapította, hogy egy emlékmű megcsúfítása, mint például jelen esetben annak a könnyen lemosható festékkel történő leöntése „a véleménynyilvánítás jogának hatálya alá eső szimbolikus szólásnak”, illetve „közéleti véleménynyilvánításnak” is minősülhet, ehhez azonban szükséges az is, hogy a véleményközlő szándékán túlmenően maga a cselekmény a gondolatközlésnek objektív módon is „alkalmas eszköze, közvetítője” legyen, azaz ez a fajta közlés a nyilvánosság számára is értelmezhető legyen.

Mivel ennek megállapítására a fenti esetben a tényállás alkotmányossági szempontoknak megfelelő mérlegelése alapján nem került, kerülhetett sor, nem tekinthető alaptörvény-ellenesnek „a másodfokú bíróságnak az a jogértelmezése, mely egy szobor festékkel való leöntésének esetére csak bizonyos feltételekkel tartja alkalmazhatónak a véleményszabadság szempontjait”.

Joganyag: 1/2019. (II. 13.) AB határozat a Fővárosi Törvényszék 23.Szef.27/2017/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz elutasításáról
Módosította: –
Megjelent: MK 2019/20. (II. 13.)
Hatályos: 2019. 02. 13.
Megjegyzés: jogszabály alaptörvény-ellenességének elutasítása

---