1,3 milliárd forint jogdíjat kapnak a zenészek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mintegy 1,3 milliárd forint jogdíjat fizet ki a napokban hatvanezer magyar és külföldi zenész számára az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI).

A most lezárt 2017. évi zenei jogdíjfelosztás magában foglalja a rádiós, televíziós sugárzási jogdíjakat, a háttérzenei jogdíjakat és a meghosszabbított védelmi idejű hangfelvételek előadóit illető kiegészítő díjakat. Az egyesület 230 milliónál is több elhangzást dolgozott fel a felosztás során – közölte az EJI.

A kommüniké kiemeli: ötvenezernél is több magyar és külföldi előadó részesült összesen 1,2 milliárd forintnyi rádiós és televíziós jogdíjból. Ezek közül a legmagasabb kifizetett összeg meghaladta a 4,5 millió forintot. A tíz legmagasabb jogdíjban részesülő előadó összesített jogdíjának értéke meghaladta a 35 millió forintot. Összesen 78 előadó kapott egymillió forintnál magasabb díjazást.

A háttérzenei jogdíjak felosztása során az EJI hatezernél is több játszási hely (üzlet, bolt, szálloda) adatát, vagyis 220 milliónál is több elhangzást dolgozott fel. A jogdíjból mintegy 34 ezer zenész részesült: a legmagasabb jogdíj csaknem elérte az egymillió forintot, ötszázezer forintot meghaladó jogdíjat nyolc előadó kapott.

A meghosszabbított védelmi idejű hangfelvételek után járó jogdíjban azon előadóművészek részesülhettek, akik felvételeit 1963 és 1965 között adták ki először, és 2017-ben még bevételt ért el felhasználásából kiadója. Mint a közlemény hangsúlyozza, a jogdíj elsősorban a már kevésbé aktív előadók számára biztosít bevételt, ezen belül viszonylag magas a komolyzenei előadók aránya. Tavaly a hatvanas évek ezen korszakából mintegy ezer olyan különböző hangfelvétel volt, amely kiadója számára bevételt termelt. A jogdíjfelosztás 440 előadót érintett, a kifizetett jogdíj összege egy esetben az egymillió forintot, öt esetben pedig az ötszázezer forintot is meghaladta.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.