20 éve folyó ügy végére tett pontot a Kúria

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. március 12.
Címkék: , , , , , ,
Rovat:
A rendelkezésre álló peradatok alátámasztották a keresettel érvényesített követelést érintő részleges jogutódlást, és az alperes alappal emelt elévülési kifogást. Az elévüléstől függetlenül a felperes biztatási kár címén érdemben sem tarthatott igényt a kereset tárgyává tett követelésekre.

Az alapügy

A felperes 1999. december 30-án 102.450.378 forintra és késedelmi kamatára fizetési meghagyás kibocsátását kérte az alperes jogelődjével szemben arra hivatkozással, hogy a jogosult által a perbeli repülőtéren elvégzett értéknövelő felújítások ellenértékét felszólításai ellenére nem fizette meg. A bíróság a kérelemmel egyezően kibocsátotta a fizetési meghagyást. A kötelezett az ellentmondásában a Legfelsőbb Bíróság mint másodfokú bíróság ítéletére utalással részben ítélt dologra, részben a felperes kereshetőségének hiányára hivatkozott. A perré alakult eljárásban a bíróság felfüggesztette a tárgyalást a kötelezett által hivatkozott jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelem elbíráláságig. A határozatát azzal indokolta, hogy csak a felülvizsgálati kérelem elbírálását követően lehet dönteni arról, van-e ítélt dolog. A felülvizsgálati eljárásban meghozott rész- és közbenső ítéletet követően a tárgyalás folytatódott, majd ismét felfüggesztésre került, 2007. december 31-én félbeszakadt. Az alperes jogutódjának perbelépését követően a bíróság a tárgyalást a másik per jogerős befejezéséig újra felfüggesztette. A korábbi per 2010. szeptember 8-án fejeződött be jogerősen. A felperes a felfüggesztett tárgyalás folytatását jelen perben 2015. július 9-én kérte.

A folytatódó perben 2015. augusztus 26-án előterjesztett módosított keresetében a felperes 158.367.716 forint és 1995. március 14-től járó törvényes késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A véglegesen fenntartott keresetében elsődlegesen az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 318. § (1) bekezdése és 339. § (1) bekezdése alapján szerződésszegéssel okozott kár címén, másodlagosan a régi Ptk. 6. §-a alapján biztatási kár címén kérte az alperes marasztalását. Az 1991-1995. közötti időszakra engedményesként 45.885.144 forintot, saját jogon 61.832.329 forintot, összesen 107.717.473 forintot érvényesít, amelynek 1995. március 14. napjára valorizált értéke a 158.367.716 forint.

Az alperes ellenkérelmében a követelés elévülésére, a felperes perbeli legitimációjának hiányára, a felek tulajdonszerzésre irányuló megállapodásának hiányára, és a felek közötti szerződéses jogviszonyra tekintettel az utaló magatartás kizártságára hivatkozva a kereset elutasítását kérte.

Kommentár a büntetőeljárási törvényhez

A büntetőjogi reform záró akkordjaként megalkotott új büntetőeljárási törvényt az Országgyűlés 2017. június 13-án fogadta el, s a köztársasági elnök 2017. évi XC. törvényként (a továbbiakban: Be.) hirdette ki. A Be. 2018. július 1-jén lépett hatályba. A Be. kommentárt az teszi egyedülállóvá, hogy a szerzői olyan kiváló büntetőjogászok, akik a törvény megalkotásában az igazságügyi miniszter által felkért szakértőként, a Szakértői Testület tagjaként, kodifikátorként vagy valamely jogi hivatásrend képviselőjeként aktív és közvetlen módon vettek részt.

További információ >>

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította, hogy az alperes jogelődje azzal a magatartásával, hogy abban a hiszemben tartotta a felperes jogelődjét és a felperest, hogy a  repülőtér végleges értékesítésére pályázatot fog kiírni vagy egyéb módon lehetőséget biztosít a hosszú távú üzemeltetésre, a felperes jogelődjét arra indította, hogy az ideiglenes hasznosítási szerződést és annak meghosszabbításait aláírja, és a repülőtér üzemeltetését a felperessel együtt folyamatosan ellássa, ezért az alperes az 1991. április 3. napja és 1995. március 14. napja között a vállalkozási cél megvalósítása érdekében mind a felperes jogelődjénél, mind a felperesnél felmerült és a repülőtér hasznosításával nem fedezett fenntartási és üzemeltetési költségek megtérítésére köteles.
A közbenső ítélet indokolásában a régi Ptk. 6. §-ára, 205. § (1) bekezdésére, 216. § (1) bekezdésére, 318. § (1) bekezdésére, 324. § (1) bekezdésére, 327. § (1) bekezdésére, 339. § (1) bekezdésére és az 1952. évi III. törvény (régi Pp.) 164. § (1) bekezdésére, 229. § (1) bekezdésére hivatkozva megállapította: az alperes alaptalanul hivatkozott a felperes kereshetőségének hiányára; a követelése nem ítélt dolog; nem évült el; a biztatási kár jogcímén előterjesztett kereset jogalapjában alapos.

Az alperes elévülésre, a perbeli legitimáció hiányára, és a biztatási kár törvényes feltételeinek hiányára alapított fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította.
Az indokolásában megállapította, hogy a rendelkezésre álló peradatok alátámasztották a keresettel érvényesített követelést érintő részleges jogutódlást, és az alperes alappal emelt elévülési kifogást. Az elévüléstől függetlenül a felperes biztatási kár címén érdemben sem tarthatott igényt a kereset tárgyává tett követelésekre.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyó határozat meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a régi Ptk. 6. §-ában, 324. § (1) bekezdésében, 327. § (1) és (2) bekezdésében, a régi Pp. 221. § (1) bekezdésében foglaltakat.

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Az eu-s jognak megfelelően módosította szabályzatát az Airbnb
2019. július 15.

Az eu-s jognak megfelelően módosította szabályzatát az Airbnb

Az Európai Bizottság bejelentette, hogy a szálláshelyek online piacterét üzemeltető Airbnb az uniós fogyasztóvédelmi hatóságokkal folytatott tárgyalások nyomán továbbfejlesztette és teljes mértékben egyértelművé tette fogyasztói ajánlatainak megjelenítését, összhangba hozva azokat az uniós jogi normákkal.

Rosszabb is lehet a csődnél – így mentem meg a cégem
2019. július 15.

A „csőd” és a „csődeljárás” kifejezés a mindennapi szóhasználatban egyet jelent „tönkrement” fogalmával, ami jogi értelemben a felszámolási eljárást jelentené. Mindezekkel szemben amennyiben valaki csődeljárás megindítását kéri a cégével szemben, az pontosan a cég megmentésének szándékát fejezi ki, elköteleződést a társaság gazdasági célja mellett és felelősségvállalást a hitelezők felé. Dr. Pajor Dávid ügyvéd segít eloszlatni néhány félreértést.

Olaszliszkai emberölés: feltételesen szabadult az elsőrendű vádlott
2019. július 15.

Feltételesen szabadult a 2006-os olaszliszkai ügy elsőrendű vádlottja, akit 2009-ben ítéltek 17 év szabadságvesztésre emberölés és rongálás bűntette miatt. A férfi hétfőn hajnalban hagyta el a Szegedi Fegyház és Börtönt - tapasztalta a helyszínen a közmédia munkatársa.

Július 15-től kezdődik az ítélkezési szünet a bíróságokon
2019. július 12.

2019. július 15-én, a Bíróságok Napjával kezdetét veszi a bíróságokon a törvénykezési szünet, amely 2019. augusztus 20-ig tart. A törvénykezési szünet tartama alatt a bíróságok - fő szabály szerint - nem tartanak tárgyalásokat.