Bejegyzések perbeli legitimáció címkével


A keresetlevél visszautasításának bírósági gyakorlata-2.rész
2020. március 25. Szakma

A keresetlevél visszautasításának bírósági gyakorlata-2.rész

A keresetlevelet visszautasító végzésben a bíróság kizárólag arról foglalhat állást, hogy a keresetlevél olyan tartalmi, alaki hiányosságokban szenved, vagy olyan perakadályok állnak fenn, amelyekre tekintettel a kereset érdemben nem bírálható el; a kereseti kérelem megalapozottsága körében azonban nem foglalhat állást.

Őszi Könyvszüret az NKE-n
2019. december 5. Szakma

Őszi Könyvszüret az NKE-n

A könyvmustrán évről-évre bemutatják a tanszéki oktatók részvételével készült publikációkat, és önálló írásokat, amelyek közvetve közvetlenül kapcsolódnak az EU-hoz.

20 éve folyó ügy végére tett pontot a Kúria
2019. március 12. Napi

20 éve folyó ügy végére tett pontot a Kúria

A rendelkezésre álló peradatok alátámasztották a keresettel érvényesített követelést érintő részleges jogutódlást, és az alperes alappal emelt elévülési kifogást. Az elévüléstől függetlenül a felperes biztatási kár címén érdemben sem tarthatott igényt a kereset tárgyává tett követelésekre.

A családi jóhírnév védelme
2018. december 21. Szakma

A családi jóhírnév védelme

    Ami a tényállást illeti, a felperes egyik nagyszülője unokatestvére volt dr. Hóman Bálintnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia (alperes) levelező és rendes tagja, majd 1933 és 1945 között igazgatója, valamint 1932 és 1938, valamint 1939 és 1942 között Magyarország vallás és közoktatásügyi minisztere volt. Hóman Bálintot az alperes a tagjai közül kizárta 1945. július 20-án. 1946-ban a Népbíróság őt, mint háborús bűnöst életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. A bíróság 2015-ben perújítási eljárásban bűncselekmény hiányában jogerősen felmentette a háborús bűntett vádja alól. Ezt követően az alperest több esetben megkeresték, hogy rehabilitálják Hóman Bálintot, állapítsák meg, hogy akadémiai tagsága nem szűnt meg, illetve azt, hogy kizárása jogellenes volt, ennek azonban az alperes nem tett eleget. Az Akadémia elnöke egy netes portálon megjelent cikkben úgy fogalmazott, hogy "A Magyar Tudományos Akadémiának teljes mértékben el kell határolódnia a Hóman képviselte nyilas elvektől". A felperes annak megállapítása mellett, hogy Hóman Bálintot érvénytelenül zárták ki az MTA tagjai közül, ezért tagsága a halála napjáig folyamatos volt, annak megállapítását is kérte, hogy állapítsa meg a bíróság, hogy az alperes képviselőjének azon nyilatkozatával, mely szerint Hóman Bálint…

Versenyfutás a funtineli boszorkányért
2018. szeptember 7. Szakma

Versenyfutás a funtineli boszorkányért

Ami a tényállást illeti, a per tárgyát Wass Albert (1908-1998) által 1959-ben írt mű, „A funtineli boszorkány” című regény képezte. A szerző és az alperes alapítvány között 1997-ben megkötött szerződés értelmében a mű szerzői vagyoni jogaival az alperes rendelkezik, aki 2006-ben opciós szerződést kötött a Kft-vel, aminek a felperes az ügyvezetője volt. A szerződés szerint a jogtulajdonos az előállítóra átruházta a mű kizárólagos felhasználási jogát, forgatókönyvírás és a forgatókönyvnek a szerződésben nevesített felhasználása céljából. Ez a megfilmesítési jog az előállítót a szerződés aláírásától számított három évig illette meg. A szerződés értelmében a felek egy későbbi időpontban, de legkésőbb a filmforgatás megkezdésének napján végleges megfilmesítési és felhasználási szerződést kötnek egymással, amelyben szabályozzák a jogtulajdonos és az előállító jogátruházási és szerzői jogvédelem alá tartozó felhasználási jogait és a kötelezettségeit. 2007-ben a felek együttműködési megállapodást írtak alá, amelyben megismételték az opciós szerződésben foglaltakat. A megfilmesítési jogok érvényességét az aláírástól számított három évben határozták meg, és rendelkeztek arról, hogy a megállapodásban foglaltakat előszerződés jellegűnek minősítik. Rendelkezésük szerint a korábban kötött szerződések hatályukat vesztik. 2009. február 12-án a működési megállapodást további két évre meghosszabbították. A…