Azonnali felmondás jogszerűségéről döntött a Kúria

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria szerint azonnali hatályú felmondás esetén a 15 napos szubjektív határidő betartásának elmulasztását eredményezi, ha a körülmények kivizsgálását a munkáltató haladéktalanul nem kezdi meg.

Az alapügy

A felperes 2008. április 10-től állt az alperes alkalmazásában energia ellenőr munkakörben. Jogviszonyát az alperes 2015. október 1-jén kelt és ezen a napon közölt azonnali hatályú felmondásával szüntette meg az alábbi indokolással. A munkáltatói jogkör gyakorlója a 2015. szeptember 28-án lezárult belső vizsgálat alapján szerzett arról tudomást, hogy a munkaköri kötelességét szándékosan, illetve súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegte.

A felperes keresetében az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítását és az ehhez fűződő jogkövetkezmények alkalmazását, alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével jövedelempótló kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályán kívül helyezését és annak egészében történő „megváltoztatását” kérte oly módon, hogy a bíróság a felperes keresetét mint alaptalant utasítsa el.

A Kúria döntése
A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Jelen esetben az alperesnek kellett igazolnia, hogy intézkedésének meghozatalakor a törvényben előírt határidőket betartotta, ezen kötelezettségének azonban nem tudott eleget tenni. Az azonnali hatályú felmondás rövid szubjektív határidejéből az is következik, hogy a jogosultnak az alapos és megnyugtató ismeretek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket a kötelezettségszegés gyanújának felmerülését követően haladéktalanul meg kell tennie, nem késlekedhet a körülmények tisztázásával. Csak ha az ennek érdekében szükséges intézkedéseket kellő időben megtette, hivatkozhat arra, hogy az előírt időben élt az azonnali hatályú felmondás jogával. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 2015. június közepétől kezdődően nem folyt olyan vizsgálat, amely a felperes szabályszegésének megállapítását célozta volna, ezen időszak alatt olyan bizonyíték nem merült fel, amely korábban nem állt a munkáltató rendelkezésére. A rendőrségi megkeresést követően az alperesnek haladéktalanul meg kellett kezdenie az ügy kivizsgálását a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartását illetően, és 2015. június 12-ére el is készült a központi ellenőr, főkoordinátor összefoglaló jelentése. Ez valamennyi olyan körülményt tartalmazott, amelyet a munkáltató utóbb az azonnali hatályú felmondásban a felperes terhére rótt. Alaptalan azon felülvizsgálati érvelés, hogy a sajtóközlemény volt a bizalomvesztés oka, és hogy az abban megfogalmazottak sértették az alperes jó hírnevét. A munkáltató az azonnali hatályú felmondásban erre konkrét formában nem hivatkozott, így a bizalomvesztésként közölt indokra hivatkozás is a törvényben biztosított 15 napos határidőn túl történt. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a gyanú felmerültét követően haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a körülmények tisztázása érdekében. Ennek során nem lehet jelentősége sem a nyári szabadságolásoknak, sem a munkáltató esetleges leterheltségének, mivel az azonnali hatályú felmondásra nyitva álló szubjektív határidő anyagi jogi, így kimentésnek nincs helye. A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Betörőbanda ellen emeltek vádat
2020. július 15.

Többrendbeli minősített lopás miatt emelt vádat a Kecskeméti Járási Ügyészség hét Pest megyei férfi ellen, akik sorozatos betörésekkel több mint 215 millió forintot zsákmányoltak.  

Kettős emberölés után ismét gyilkolt egy zalaegerszegi férfi
2020. július 14.

Élettársának különös kegyetlenséggel végrehajtott megöléséért - mint erőszakos, többszörös visszaesőt - tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélt a Zalaegerszegi Törvényszék kedden első fokon egy férfit, aki 1997-ben kettős emberölésért életfogytig tartó szabadságvesztést kapott, de ebből 20 év után feltételesen szabadulhatott.