288 millió euró kártérítést fizetnek a Volkswagen volt vezetői a cégnek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Martin Winterkorn volt vezérigazgatónak és három társának a dízelbotrányával okozott károk miatt kell a saját, illetve a biztosító zsebébe nyúlnia.

A VW kártérítési követeléséről kötött peren kívüli megállapodás szerint 288 millió euró (100 milliárd forint) jár a cégnek.

Rekordösszegű megállapodás

Martin Winterkorn 11,2 millió eurót fizet, Rupert Stadler, az Audi volt vezérigazgatója 4,1 millió eurót, Wolfgang Hatz, a Porsche volt vezérigazgatója 1,5 milliót, Stefan Knirsch, az Audi volt fejlesztési vezetője pedig egymillió eurót.

A fennmaradó mintegy 270 millió eurót az egykori beosztásukhoz kapcsolódó biztosítási konstrukciók – vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása (D&O )- révén fedezik.

Ez a D&O típusú biztosítások németországi történetének legnagyobb szabású megállapodása.

Folytatódnak a büntetőeljárások

A megállapodás nem érinti a dízelbotrány miatt Winterkorn és más volt VW-vezetők ellen indított büntetőeljárásokat.

A volt vezérigazgató ellen például még 2019-ben emeltek vádat, az ügyészség szerint a törvényi kötelezettségek megszegésével szándékosan túl későn tájékoztatta a részvényeseket a dízelbotrányból fakadó milliárd eurós nagyságrendű költségekről, amivel törvénytelenül befolyásolta a társaság részvényének árfolyamát.

Complist

Rupert Stadlert a többi között csalással vádolják. A 2020-ban indított per vádirata szerint legkésőbb a VW dízelbotrányának kirobbanása révén, 2015 szeptemberében tudomást szerzett a dízelmotoroknál alkalmazott manipulációról, mégis utasítást adott az érintett gyártmányok forgalmazására, illetve nem akadályozta meg értékesítésüket.

Elismerték a csalást

A VW dízelbotránya 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a vállalatcsoportot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán. A VW elismerte a csalást. Az érintett csaknem 11 millió járműből 8,5 milliót az Európai Unióban adtak el.

A VW az autóipar legnagyobb szereplője, a csoporthoz tartozik a névadó Volkswagen mellett az Audi, a Bentley, a Bugatti, a Lamborghini, a Porsche, a Seat és a Skoda, valamint a Ducati sportmotorkerékpár, és saját márkájú haszonjárművei mellett a Scania és a MAN tehergépjárműveket is a VW gyártja.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.