Nem lehet beleegyezést kérni, ha a beavatkozásra még nincs szükség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sérti a beteg döntési szabadságát, és ezzel az önrendelkezéshez való joggal összefüggő visszásságot valósít meg az az eljárás, amelynek során előzetesen, még a beavatkozás szükségességének konkrét felmerülte előtt beleegyező nyilatkozatot íratnak alá a szülő nővel a Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a szóbeli tájékoztatás rövid kivonatának hiánya a dokumentációban, a beleegyező nyilatkozatok olvashatatlanságának ténye, valamint a zárójelentés hibás volta a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot okoz. Dr. Kozma Ákos többek között felkérte az emberi erőforrások miniszterét, fontolja meg a megfelelő szakértők bevonásával az egységes, minőségi betegtájékoztatók kidolgozási folyamatának a megindítását.

Egy édesanya a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának eljárásával összefüggő panaszbeadvánnyal fordult az alapvető jogok biztosához, amelyben sérelmezte, hogy a szülést megelőzően, illetve közben nem kapott megfelelő tájékoztatást. Kifogásolta ezenfelül, hogy a fellépő komplikációk ellenére nem végeztek császármetszést. Emellett nehezményezte, hogy a szülést követően sem tájékoztatták a szülés közben fellépő komplikációkról, azok mibenlétéről, illetve sem a baba állapotáról, sem arról nem kapott tájékoztatást, hogy gyermekét – születését követően – újra kellett éleszteni. Állítása szerint továbbá a zárójelentésben – annak ellenére, hogy kisfiát ezután szinte azonnal a budapesti SE I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikára szállították – az szerepel, hogy mindketten egészségesen otthonukba távoztak, és az illetékes védőnőt is erről informálták.
Dr. Kozma Ákos az AJB-913/2020. számú ügyben készült jelentésében feltárta, hogy a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályán nemcsak a közvetlenül felmerülő, aktuális beavatkozáshoz kérnek előzetesen beleegyezést, hanem minden lehetséges beavatkozás elvégzésével összefüggésben előre beleegyező nyilatkozatot íratnak alá a szülő nővel, még a beavatkozás szükségességének konkrét felmerülte előtt.
Az ombudsman megállapította, hogy mindez ellentétes a megfelelő, egyéniesített, fokozatos tájékoztatáson alapuló önrendelkezési jog gyakorlásának elvével, sérti a beteg döntési szabadságát és ezzel az önrendelkezéshez való joggal összefüggő visszásságot valósít meg. Jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy a szóbeli tájékoztatás rövid kivonatának hiánya a dokumentációban, a beleegyező nyilatkozatok olvashatatlanságának ténye, valamint a zárójelentés hibás volta a tisztességes eljáráshoz való joggal összefüggő visszásságot valósított meg.
Az alapvető jogok biztosa felkérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy fontolja meg a megfelelő szakértők – ETT, Egészségügyi Szakmai Kollégium, Integrált Jogvédelmi Szolgálat, alapjogi szakértő, egészségügyi kártérítési perekben jártas jogi szakemberek – bevonásával az egységes, minőségi betegtájékoztatók kidolgozási folyamatának a megindítását. Felkérte továbbá az ÁEEK főigazgatóját, hogy a fenntartásában álló egészségügyi intézmények tekintetében rendelje el a betegtájékoztatók és beleegyező nyilatkozatok online közzétételét annak érdekében, hogy azok tartalmáról a betegek idejében tájékozódhassanak, és módjuk legyen érdemi párbeszédre a szolgáltatóval.

Az ombudsman felkérte a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház főigazgatóját, valamint az ÁEEK főigazgatóját – mint a fenntartó képviselőjét –, hogy teremtsék meg a tájékoztatáshoz, valamint az önrendelkezéshez való joggal, illetőleg a dokumentációs kötelességgel összefüggő szabályozás betartásának a feltételeit, valamint felkérte az ügyben érintett kórház főigazgatóját, hogy hívja fel a dolgozók figyelmét a betegtájékoztatás garanciális jelentőségére, annak a betegellátás biztonságára kiható fontosságára, és tegye lehetővé számukra jelentésének megismerését.

(ajbh.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.