Az online sportfogadás és a jog viszonya
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a biztosítóra jogsértések miatt.
Átfogó vizsgálata során az MNB megállapította, hogy a biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) állományánál számos esetben nem vagy késedelmesen nyújtott tájékoztatást az üzembentartóknak, illetve a kötvény- és a kárnyilvántartó szervnek. Az Union a bonus-malus besorolás kapcsán is többször megsértette az értesítési kötelezettségre vonatkozó előírásokat.
A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításoknál a biztosító egészségügyi kockázatelbírálási gyakorlata minősült jogsértőnek. Az életbiztosítási szerződés létrejöttéről tájékoztató kötvények nem tartalmazták a kockázatviselés kezdetének időpontját, így erről a szerződő ügyfelek sem értesülhettek. Több esetben hiányosak vagy jogsértők voltak az életbiztosítási szerződések megszűnéséhez kötődő tájékoztatások is.
Az MNB az ellenőrzött élet- és nem-életbiztosítási termékek szerződési feltételei kapcsán is több jogszabálysértést állapított meg.
A biztosító emellett egyes élet- és nem-életbiztosítási termékismertetőkben az adott termék jellemzőiről több ügyfél számára nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően nyújtott tájékoztatást. Ugyanezt állapították meg a kgfb díjfelszólító levelek, a károsult kártérítési igényével összefüggő tájékoztatások, illetve a vizsgált életbiztosítási termékhez kapcsolódó kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok kapcsán is.
A panaszkezelési területen a biztosító egyes telefonos panaszokról nem vett fel jegyzőkönyvet, azokat a panasznyilvántartásában sem rögzítette. A panasz elutasítása esetén az Union több esetben hiányosan adott tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségekről, egyes panaszokra pedig a jogszabályi határidőn túl küldött választ.
Az informatika (IT) biztonság terén a sérülékenységek kezelése, illetve az adatok titkosítása kapcsán merültek fel hiányosságok. Egyes kiszervezett tevékenységek esetében pedig a biztosító nem az előírásoknak megfelelően állapította meg azok kiemelten fontos jellegét, illetve az ezekről a szerződésekről vezetett nyilvántartása sem felelt meg maradéktalanul a jogszabályi előírásoknak.
A jegybank a feltárt hiányosságok miatt 40 millió forint felügyeleti és 10 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot rótt ki az Union biztosítóra.
A bírságösszeg mértékét súlyosbította, hogy számos hiányosság a nyilvántartási, illetve ellenőrzési rendszer nem megfelelő működésére vezethető vissza. További súlyosbító körülményként értékelte az MNB, hogy az ügyfelek érdekeit sértő szabálytalanságok a szerződésből eredő jogok megismerésének és érvényesítésének a lehetőségét nehezítik meg.
Enyhítő körülmény volt ugyanakkor, hogy a biztosító az MNB megállapításait számos esetben elfogadva korrekciós intézkedésekről vagy annak tervéről adott számot – közölte a jegybank.
(MTI)
Az online sportfogadás és a jog sokrétű kapcsolatát is megvitatták a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság klubbeszélgetésén.
A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.
2025 februárjától változik a Közös Végrehajtási Szabályzat 17. és 18. cikke – hívja fel a figyelmet honlapján a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!