Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.
A Fővárosi Törvényszéken 2015. január 14-én kezdődött tárgyalássorozatban az első 87 tárgyalási napot követően – az eljáró tanács elnökének betegsége miatt – elölről kellett kezdeni az eljárást, amelyben 2019. november 05-től jelen közlemény kiadásának időpontjáig a bíróság mindösszesen 240 tárgyalási napot tűzött ki – ezek közül azonban a pandémia és egyéb egészségügyi okok miatt
77, végső soron egy teljes tárgyalási évnyi tárgyalás elmaradt. Az elölről kezdett eljárásban megtartott tárgyalások száma tehát 163.
A több mint 66.000 oldalt kitevő peranyag része a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés során keletkezett több mint 47.000 bizonyíték. Az összesen kb. 210 órányi hang- és képfelvétel lejátszása, valamint az sms-ek felolvasása az eljárásban 38 tárgyalási napot vett igénybe.
A mintegy 300 tanú kihallgatása és vallomásaik felolvasása 100 tárgyalási napon keresztül tartott. A „koronatanú” kihallgatása – akinek nyomozati vallomása mintegy 2.000 oldal (!) – az első eljárásban 28, az elölről kezdett eljárásban 10, összesen tehát 38 tárgyalási napot vett igénybe. Volt olyan vádlott, aki 7 tárgyalási napon keresztül tett vallomást.
Az ügyben összesen 66 orvos-, adó- és könyv-, fegyver-, informatikai-, közgazdász- és nyelvész szakértői, illetve szaktanácsadói véleményt, jelentést szerzett be a bíróság. Az ítélet rendelkező részének nyilvános kihirdetésére 2023. február 09-én 10 órakor kerül sor.
Forrás: Fővárosi Törvényszék sajtóóközleménye
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
