A bíróság jóváhagyta a versenyhatósági döntést – figyelmeztetés a reklámozóknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Törvényszék megerősítette a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavalyi határozatát, amelyben 22 millió forintos bírságot szabott ki két vállalkozásra a szakhatóság által betiltott Brighwhite fogfehérítő ügyében – tájékoztatott a versenyhatóság szerdán.

A közleményben felidézték: a versenyhatóság tavaly márciusban megbírságolta az otthon alkalmazható fogfehérítő forgalmazóit, amiért számos hazai influenszeren keresztül népszerűsítették a terméket annak ellenére, hogy azt a Nemzeti Népegészségügyi Központ egészségügyi kockázatok miatt kitiltotta a forgalomból.

A két vállalkozás a Fővárosi Törvényszékhez fordult a GVH Versenytanácsának határozatával szemben, a bíróság pedig jogerősen a versenyhatóság javára ítélt.

Kiemelték: a bíróság döntése újabb megerősítését jelenti a GVH törekvésének a közösségi oldalakon felbukkanó reklámok tisztességességének biztosítására, különösen azon termékkörök esetében, amelyek közegészségügyi kockázatokat hordozhatnak vagy az egészségre ható, jogsértő állításaikkal sérülékeny csoportokat is céloznak, ahogy az legutóbb a Norbi Update élelmiszerek esetében feltárult.

A közleményben hangsúlyozták: a versenyhatóság ismételten felhívja a piaci szereplők és az influenszerek figyelmét a hatóság tavaly megújult, ingyenesen elérhető véleményvezér-útmutatójára, amely naprakész gyakorlati tanácsokkal segíti a jogkövető reklámgyakorlatok kialakítását.

MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.