A bírósági közvetítői eljárás során érezhetően megváltozik az érintettek hozzáállása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Még ha nem is születik megállapodás a bírósági közvetítés során, a mediációt követő tárgyalások valamelyikén a felek jó eséllyel egyezséget kötnek – ezt tapasztalják a bírósági közvetítők, akik szerint a közvetítői eljárás másfajta gondolkodásmódra készteti a feleket. Hat közvetítőt kérdeztünk a Magyar Igazságügyi Akadémia bírák és titkárok részére megtartott bírósági közvetítő képzésén.

Mit ad hozzá az ítélkezési gyakorlatukhoz a bírósági közvetítés?

Andódi László (bíró, bírósági közvetítő, Szekszárdi Törvényszék): Per nélkül nincs bírósági közvetítés. Azokban az ügyekben, ahol nem a jogban gyökerezik a konfliktus, hanem mélyebben, a bírósági közvetítői eljárás a perbe beékelődve segíti a feleket. A közvetítés történéseit a felek maguk alakítják. A részvétel önkéntes, bármikor kiléphetnek belőle, ha úgy érzik, hogy számukra kedvezőtlen irányba halad.

Tázlóné dr. Kiss Mónika (titkár, bírósági közvetítő, Gyulai Törvényszék): A tárgyalóteremben elsősorban alperesi és felperesi pozícióhoz kötötten foglalkozunk az ügyfelekkel. A közvetítői eljárás viszont lehetőséget teremt arra, hogy mélyebben megismerjük a felek problémáit.

Élő Károly (bíró, Fővárosi Törvényszék): Néhány évvel azt megelőzően lettem bíró, hogy gyakorlattá vált volna a bírósági közvetítés intézménye. Rögtön megláttam, hogy ebben megjelenhet az a segítő szándék, ami a bírót a tárgyalóteremben is vezérli. Mert azt gondolom, azért lesz valaki bíró, hogy segítsen.

Gráner Zsófia (csoportvezető bíró, Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégium): A bírói hivatást azok választják, akik érzékenyek a másik ember problémáira, és ezek megoldásában szeretnének közreműködni. Sokszor nem is arról a konfliktusról van szó valójában, ami a jogvitában kicsúcsosodik. Ha a felek részt vesznek egy közvetítői eljárásban, lehet, hogy nem jön létre megállapodás közöttük, de legalább meg tudják beszélni azokat a problémákat, amelyek akadályozzák őket a megegyezésben. Amikor aztán a közvetítés után visszatérnek a perbe, már valóban arról a jogvitáról beszélnek, amiben a bíróság döntését kérték. Elképzelhető persze az is, hogy megállapodást kötnek, és kilépnek a perből.

Mennyire sikeres a bírósági közvetítés? Az eddig elmondottak alapján akkor nem pusztán a megállapodások számában kell mérni a mediáció sikerét. 

Gráner Zsófia: Tapasztalatom szerint az eljárásban részt vevők 50-60 százaléka megállapodást köt, mert megértik, hogy a közvetítői eljárásban ők maguk alakítják ki saját ügyükben a megoldást.

Tolnai Kata (a képzés szakmai felelőse, Országos Bírósági Hivatal): A kutatások szerint azoknak az ügyeknek a 30-45 százalékában, melyekben volt bírósági közvetítés, de nem jutottak el a megállapodásig, a következő tárgyalások valamelyikén nagyon hamar egyezséget kötnek. Amit látunk: a bírósági közvetítői eljárás során többnyire érezhetően megváltozik az érintettek szemlélete, hozzáállása, kommunikációs hajlandósága. Ami korábban nehéz volt, szépen kisimul.

Tázlóné dr. Kiss Mónika: Előfordult, hogy a bíró egy két éve húzódó ügyet delegált hozzám, a felek számtalan beadványon és tárgyaláson túl voltak már. Négy ülést tartottam ebben a kötelmi ügyben, négyszer három órás ülést és nem született megállapodás. Még most is emlékszem: januárra tűzte ki a bíró a következő tárgyalást, amelyen aztán egyezséget kötöttek. Még az ügyvédek is karöltve mentek a bíróságra.

Élő Károly: Közvetítőként támogathatom a feleket a megnyugtató megoldás felé vezető úton. Egy hasonlattal élve: amikor ítélkezem, mintha szike lenne a kezemben, a seb beheged, de nyomot hagy. A közvetítői eljárás viszont olyan, mint egy terápiás kezelés, amelyben benne rejlik a hosszú távú megoldás lehetősége komolyabb sérülések nélkül.

Andódi László: Az a néhány ülés, amelyen a korábban megszokottól eltérő módon kommunikálnak, megállapodás nélkül is változást von maga után. Elkezdik máshogyan látni a helyzetüket, a lehetőségeiket. Gyakorlatomban már volt példa arra, hogy valamelyik fél menet közben felismerte: „ezt nem így kellett volna”, és átfogalmazta a mondandóját. Büszke voltam arra, hogy idáig eljutottunk.

Hunyadi Krisztina (a képzés trénere): Nem azt tekintjük mérvadónak, hogy született-e megállapodás vagy sem. Az a lényeg, hogy a felek vigyenek végig egy folyamatot, amelynek során megértik, hogy miben más az a kommunikáció, amit a közvetítés során elsajátítanak, mint az, amikor a pozíciójukat tartva az ügyvédeken keresztül üzengetnek egymásnak. A cél az, hogy fejezzék be a jogvitájukat békésen, ne borítsák egymásra az asztalt, ne beszéljenek egymással sértő módon. A perben jogvita-rendezés történik, a mediációban érdekvita-rendezés. Ennek során a gondolkodásra hatunk, a megváltozott kommunikáció már következmény. Ha a per során megkérdezzük a feleket, hogy mi számukra a legfontosabb, biztosan azt válaszolják: az, hogy megnyerjék a pert. A pereskedés viszont nagyon sok konfliktussal jár, érzelmileg is nagyon megterhelő. Ha viszont ugyanezek az emberek közvetítői eljárást is igénybe vesznek, és ennek során kérdezzük meg tőlük azt, hogy mi a legfontosabb a számukra, azt felelik, hogy nyugalmat szeretnének. És ebben érthető tetten a perspektívaváltás.

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.