A britek a bizalmi adatvagyon-kezelés lehetőségeit kutatják

Az Open Data Institute (ODI) az Egyesült Királyság mesterséges intelligenciáért felelős kormányirodájával és az Innovat UK-vel együttműködésben saját kutatásaira alapozva hozta nyilvánosságra jelentését a bizalmi adatvagyon-kezelés, mint az adatgondnokság új megközelítésének lehetőségeiről, kihívásairól és korai tapasztalatairól.

„Az Open Data Institute (ODI) az Egyesült Királyság mesterséges intelligenciáért felelős kormányirodája (UK Government’s Office for Artificial Intelligence) és az Innovat UK által támogatott projekt részeként, saját kutatásaira alapozva hozta nyilvánosságra jelentését a bizalmi adatvagyon-kezelés (data trust), mint az adatgondnokság (data stewardship) új megközelítésének lehetőségeiről, kihívásairól és korai tapasztalatairól. Az angol jogrendből eredő, de az új polgári törvénykönyv (2013) révén a magyar jogban is kodifikált bizalmi vagyonkezelés (trust) mintaképpen szolgált a bizalmi adatvagyon-kezelés, mint új jogi konstrukció megalkotására, miközben – mint a szerzők is kiemelik – nem tartozik annak jogi szabályozása alá. (Vagyis a bizalmi adatvagyon-kezelés nem a bizalmi vagyonkezelés egy válfaja, hanem annak analógiája az adatgazdálkodás terén.) Mint az ODI ajánlója kiemeli: ahhoz, hogy az adatgazdálkodás hasznát realizálhassuk a gazdaság és a társadalom javára, megbízható adatgondnokságra van szükség, amely meghatározza, hogy ki, milyen célból, milyen feltételekkel férhet hozzá az adatokhoz, és hogy ki lesz ennek a haszonélvezője. Az adatgondokság többféle megközelítése közül a most tárgyalt bizalmi adatvagyon-kezelés az egyik lehetséges megoldást jelenti.

A jelentés rámutat arra, hogy míg az adatok korábban ritkák és nehezen feldolgozhatók voltak, ma már bőséggel állnak rendelkezésre és könnyű őket felhasználni is. Az ebben rejlő gazdasági és társadalmi haszon kiaknázása ugyanakkor bonyolult kihívást jelent. Az egyik lehetséges nehézséget az adatok elérhetősége jelenti, de ha elérhetők, akkor is előfordulhat, hogy az adatkezelés módja kárt okoz, rombolja a bizalmat vagy aggodalmat kelt. A megbízható adatgondnokság éppen ezek elhárítása miatt fontos, növelve ezáltal a gazdasági és társadalmi hasznosságot is. Ezt a célt szolgálja a bizalmi adatvagyon-kezelés is, amit az ODI az adatok feletti független adatgondnokságot biztosító jogi struktúraként definiál.

Alapesetben az adatokat gyűjtő és tároló szervezetek az adatgondnoksági feladatokat is ellátják. De dönthetnek úgy is, hogy ezzel a feladattal – beleértve az ehhez szükséges döntések meghozatalát is – bizalmi adatvagyon-kezelő bízzák, ami a többi érdekelt szempontjai és érdekeit is figyelembe veszi. A bizalmi adatvagyon-kezelő az adatot előállító szervezettől és a leendő felhasználóktól egyaránt független. A függetlenség biztosítására az adattulajdonosokat és a felhasználókat akár ki is zárhatják a döntéshozatalból, de ha részt vesznek benne, akkor se domináns módon. Fontos, hogy az adatvagyon-kezelést végző megbízott, a kezelő (trustee) jogi kötelezettségként vállal felelősséget az adatkezelésért.

A bizalmi adatvagyon-kezelésnek több előnye is van. Független intézményként eredményesen tud egyensúlyozni az érdekeltek eltérő nézetei és ösztönzői között. Segítheti a szervezeteket olyan további előnyök kiaknázásában, mint a közös kihívások megválaszolására szolgáló együttműködés, de akár új termékek és szolgáltatások közös fejlesztése terén is. A szervezet részéről az adatgondnokság kisebb költséggel megoldható, és a szükséges készségeket sem kell házon belül biztosítani. Start-upok és más innovatív vállalatok részére lehetőségeket biztosít, beleértve olyan új területeket is, mint a mesterséges intelligencia. Nagyobb reprezentativitást biztosít az irányításban és ellenőrzésben, olyanoknak is, akiknek amúgy kevés szava lenne a folyamatokban. A bizalmi vagyonkezelés az adatgazdálkodásból eredő hasznokat szélesebb körben, etikusabban és egyenlőbben biztosítja az érintettek számára.

A bizalmi adatvagyon-kezelés koncepciója – annak újszerűsége miatt is – egyelőre nagyrészt elméleti megközelítésű, de néhány tapasztalat is rendelkezésre áll már pilot projektek révén. A jelentés ezek közül három olyat mutat be, amelynek megtervezésében és elindításában az ODI is részt vett. Az egyiket Nagy-London és Greenwich helyhatósága hozta létre, városi környezetben működő bizalmi adatvagyon-kezelésként, az elektromos autók parkolóhelyeire és a lakóházak fűtés-érzékelőire fókuszálva. A Wildlabs Tech Hub a nemzetközi illegális vadkereskedés nyomon követésére hozott létre bizalmi adatvagyon-kezelőt, elsősorban képi és hangi adatokra, valamint a határvédelemtől kapott adatokra összpontosítva. Több élelmiszer-gyártó és kereskedő pedig az élelmiszer-hulladék globális kezelésének támogatására hozott létre bizalmi adatvagyon-kezelőt, az élelmiszerek eladási és hulladékozási adataira koncentrálva. A jelentés felvázolja azokat a lépéseket, amelyek mindhárom kezdeményezés elindításában közös volt, és összefoglalja a működés első tapasztalatait is. Fontos megállapítás, hogy minden bizalmi adatvagyon-kezelőnek egyénileg megtervezett, saját jogi struktúrával kell rendelkeznie. Nincsenek egységesen ajánlható egyen-formák és űrlapok, mivel a kezelt adatok természete nagymértékben különbözhet, az adatvagyon-kezelő működése pedig csak a kezelt adatok jellemzőinek kontextusában értelmezhető. Ugyanígy nem lehet levezetni a jogi kereteket a vagyonkezelőkre vonatkozó jogszabályokból sem, mivel azok csupán mintát és ötletet adtak, de jogilag más kategóriába tartoznak. A működés jogi hátterét ilyen módon a résztvevők egymás közötti megállapodásai határozzák meg.

A jelentés felvázolja a bizalmi adatvagyon-kezelők életciklusát is. Ennek első lépéseként azt kell meghatározni, mire terjed ki a működése és mire nem (scope). Majd a célok, a finanszírozás és üzleti modell, a jogi és szervezeti keretek, a munkaerő-állomány és az érdekeltek szerepkörének közös megtervezése (co-design) következik. A következő fázisokat az elindítás és a működés jelenti, majd jön az értékelés szakasza, amelynek eredményétől függően dönthetnek az érdekeltek a bizalmi adatvagyon-kezelő újratervezéséről vagy éppen kivezetéséről. Tekintve, hogy újszerű jogi megoldásról van szó, ahol még a pilot projektek működéséről is csak szűkös tapasztalatok vannak, a jelentés elsősorban az első két szakaszt (scope, co-design) fejti ki részletesebben.

Az ODI jelentése végül következtetéseket von le a három úttörő kezdeményezés tapasztalataiból, valamint ajánlásokat fogalmaz meg azoknak, akik a bizalmi adatvagyon-kezelők környezetét meghatározzák (kormányzat, szakpolitika-formálók, finanszírozók), az adattulajdonosoknak (vállalatok, tudományos szféra, kormányzat), valamint a felhasználóknak és a felhasználás miatt aggodalmat érzőknek (magánszemélyek, közösségek, civil szervezetek, intézmények). Ezek a következtetések és ajánlások a magyar szakpolitikai tervezés számára is tanulságosak lehetnek.”

(theodi.org) (Egov Hírlevél)

Kapcsolódó cikkek:


Folytatódik a Czeglédy-ügy
2019. szeptember 20.

Október 21-én folytatódik a Human Operator Zrt. ügye a Szegedi Törvényszéken - közölte a bíróság.

Nem sért uniós jogot az adós ellen indítható végrehajtás
2019. szeptember 19.

Nem ütközik uniós jogba a magyarországi fogyasztói hitelszerződéseknek az a kikötése, amely szerint az adós tartozásának összegét a pénzintézet egyoldalú nyilatkozata állapítja meg, és erről közjegyzői okirat állíttatható ki - közölte döntését az Európai Unió bírósága.

Laura Codruta Kövesi vezetheti az európai ügyészséget
2019. szeptember 19.

Megszavazták a román Laura Codruta Kövesi európai főügyészi kinevezésének támogatását az európai uniós tagországok kormányainak képviselői, így már gyakorlatilag biztosra vehető, hogy ő lesz a hamarosan felálló intézmény első vezetője.