A digitális átalakulás hatása az uniós tagországok munkaerőpiacára

Az Európai Bizottság egy közelmúltban rendezett brüsszeli, a Munka jövője című magas szintű konferenciáján például kiderült, hogy az automatizáció miatti aggodalmakban van néhány tévhit – ám kijelenthetjük, hogy ezek tisztázása után sem valami megnyugtató a helyzet.

Új munkahelyek is lesznek, de hol?
A konferenciára készült szakértői háttértanulmány rámutat: igaz ugyan, hogy az automatizációval sok munkahely meg fog szűnni, de helyettük lesznek újak is. A dokumentum készítői továbbá arra is rámutatnak, hogy az automatizálás nem feltétlenül vezet nettó foglalkoztatáscsökkenéshez. Az viszont továbbra is tartja magát, hogy a digitalizáció leginkább az automatizációval leginkább érintett, középszintű készségeket igénylő szakmákat fogja érinteni, vagyis a nem automatizálható munkák leginkább a magas és a legalacsonyabb képzettségű munkákat nem fogja elérni. Ez viszont a munkaerőpiac polarizálását is eredményezi, ami hozzájárul az egyenlőtlenségek növekedéséhez is.

Stijn Broecke, az OECD senior közgazdásza a konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy általában véve az automatizáció miatti masszív munkanélküliségtől a közeljövőben nem tart az OECD, de helyi szinten nézve ezek a kockázatok már széles skálán, 4-39 százalék között mozognak. A nemzetközi szervezet tanulmányai is arra jutottak, hogy valóban sok munkahely fog létrejönni, de az eddigi adtok azt mutatják, hogy ezek nagy többsége városok közelében lesz. Broecke finn és dán példát említve rámutatott, hogy az elmúlt 10 évben az új munkahelyek több mint 90 százaléka nagyvárosokban jött létre, ami felgyorsítja ez egyenlőtlenségek kialakulását.

Az OECD leginkább az alacsony képzettségűek miatt aggódik, mert szerintük nekik van legkevésbé esélyük új munkát találni, vagy ha találnak is, akkor az alacsony minőségű, alacsony bérű munka lesz, ami tovább növeli a polarizációt. Tehát az OECD szerint a közeljövő legnagyobb kockázata a jelentős technológiai egyenlőtlenség lesz.

Jön a hordozható tb?
A digitalizáció az atipikus szerződéses foglalkoztatás növekedésével is jár, ami teljesen más mint a teljes munkaidőben való foglalkoztatottság – amire a jelen munkaügyi szabályok is alapulnak. A részmunkaidős és a határozott időre szóló szerződéses foglalkoztatás 12,5-ről 15,8 százalékra emelkedett az EU-ban 2020 óta. Emellett az egyéni vállalkozók száma is jelentősen megugrott néhány tagállamban (főleg Hollandia, Egyesült Királyság), de az úgynevezett platformmunkások száma szintén emelkedik, már 14 tagállamban a lakosság 2 százalékának ez jelenti a fő jövedelmi forrást. Az EU-ban a dolgozó réteg több mint 40 százaléka dolgozik már egyéni vállalkozóként, vagy valamilyen atipikus foglalkoztatási formában.

Bár a konferenciára készült háttértanulmány szerint az európai cégeknél még nem jellemző, hogy platformokon keresztül foglalkoztassak embereket, ezek használata az ő körükben is a globális átlag felett emelkedik. A bizottság tanulmánya ugyanakkor megjegyzi, hogy eddig az atipikus foglalkoztatás előretörése nem ment a teljes munkaidőben foglalkoztatás kárára, inkább a munkanélküliség és az inaktivitás csökkentését szolgálta – igaz ebben azért jelentős különbségek vannak a tagállamok között.

A digitalizáció által megnyíló munkavállalás új formája azonban nyerteseket és veszteseket is fog generálni, ami még jobban elmélyíti a munkaerő-piaci polarizációt, hacsak nem születik erre megfelelő szabályozói válasz. A rugalmasság ugyanis teremt új munkahelyeket és gazdasági növekedést hoz, de ami rugalmasság egyeseknek, az bizonytalanság mások számára – mutatott rá a konferencián Marianne Thyssen foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos.

Ezek a foglalkoztatási formák ugyanis csökkentik a munkaerő védettségét, aláássák a munkák minőségét és növelik a kiszámíthatatlanságot a társadalmi kockázatoknak kitett csoportokban. Ráadásul a sok különböző munka szaggatottá teszi az életpályát is, ami miatt a társadalombiztosítási jogviszony is szaggatottá válik. Ebből pedig újabb probléma következik: ha kevesebben fizetnek be a tb-rendszerbe, az a rendszer szociális és gazdasági fenntarthatóságát teszi kockára – hívta fel a figyelmet a biztos. Ezen helyzeten javíthat, hogy a tagállamok már elkötelezték magukat a szociális védelemhez való hozzáférésről szóló ajánlások bevezetése mellett. Bár a tb-, a nyugdíj-, az egészségügyi rendszerek nagyon különböznek az EU-ban, de a tagállamok vezetői megígérték, minden munkavállalónak – beleértve az atipikus foglalkoztatottat vagy az egyéni vállalkozókat – biztosítják, hogy legyen valamilyen biztosítottsága az élethelyzetekből adódó kockázatokkal szemben.

Beindul a készségek iránti harc
Az EU lakosságának 35 százalékára tehető az a réteg, akiknek nincs megfelelő digitális készsége – még alap sem (!) -, miközben az európai készségek és munkahelyek felmérése (ESJS) alapján az EU munkahelyeinek mintegy 85 százaléka legalább alapfokú digitális készségeket követel meg. Ráadásul a digitális átalakulás a munkavállalókkal szemben támasztott nagyon gyorsan változó igények miatt egyre szélesíti a készségek kínálata és kereslete közötti különbséget (mismatch), ami egyrészt munkaerőhiányhoz, másrészt a munkaerőpiac polarizációjához vezet. Ez azt mutatja, hogy a készségek fejlesztésére igenis nagyobb hangsúlyt kellene fektetni.

Erre a konferencián elhangzottak szerint az egyik megoldás lehet a big data és a gépi tanulás technikájával jobban informálni a munkavállalókat a specifikus készségeikről és segíteni nekik a számukra legmegfelelőbb munkát megtalálni – ez egy személyre szabott úgynevezett tanulási számla lenne, amelyhez társulna egy elektronikus útlevél is, melynek révén lehetővé válna, hogy a személyesen megszerzett digitális készségeket a határokon át lehessen vinni. Ugyanígy lehetne a munkáltatókat is segíteni, hogy rátaláljanak a számukra megfelelő munkaerőre. Ehhez azonban a készségek uniós szintű elismerésére is szükség lenne.

Az emberek maguk a termékek
Több konvergencia kellene a képzésekben is, jelenleg ugyanis annyiféle rendszer van ahány tagállam – mondta Michel Servoz az Európai Bizottság robotikáért, mesterséges intelligenciáért és az európai munkaügyi szabályozás jövőjéért felelős tanácsadója, aki szerint ez egy gyenge pontja Európának.

Szerinte az oktatási rendszerben a hangsúlyon kellene változtatni. Az ugyanis túlságosan a lexikális tudásra fókuszál, miközben a szociális készségek (soft skills) – pl kommunikációs készségek, önbizalom, önismeret, kreativitás, problémamegoldás, a másokkal való közös munkavégzés képessége – fejlesztésére kellene áthelyezni a hangsúlyt. A szakember szerint ha valakinek egy élete során több karrierre kell számítania, akkor az ellenállóképességét kell fejleszteni, vagyis nem programozni kell megtanítani az embereket, hanem arra, hogy hogyan kell használni a számítógépet, illetve arra, hogy megértsék, mit jelent a robotika, a mesterséges intelligencia – csak így tudják ugyanis megvédeni magukat. Servoz szerint ennek legalább akkora területet kellene szentelni az oktatásban, mint a földrajznak. Ma ugyanis a digitális rendszerek áldozatai vagyunk, ezért lenne fontos, hogy megértsük a működésüket. A közösségi oldalakról azt hisszük, hogy ingyenesek, de ez nem így van: az emberek maguk a termékek.

Az élethosszig tartó tanulás nem elég – hangsúlyozta Servoz. Szerinte az egyetemen töltött időt le kellene rövidíteni és alkalmat adni arra, hogy az emberek 5-10 évente visszatérhessenek tanulni, hogy több karriert tudjanak menedzselni.

Az állam mellett a munkaadóknak is sokkal nagyobb felelősséget kellene vállalniuk ebben – tette hozzá. Továbbá nem elbocsátani kellene azokat, akik már nem felelnek meg a munkáltató igényeinek, hanem azokkal kellene elsősorban foglalkozniuk, akik dolgoznak, nem pedig megvárni, hogy munkanélküliekké váljanak, mert az nagyobb költséget jelent az államnak is.

Mit javasolnak a szakértők?

A bizottság felkérésére készített szakértői háttéranyag a fent felvázolt problémákra ajánlásokat is tett.

  • A fő pontok között szerepel az úgynevezett egyéni tanulási számlák, amelyek lehetővé tennék, hogy a munkavállalók a karrierjük során megszerezzék a gyorsan változó világunk releváns készségeit. A számla a munkavállalóhoz kötődne és hordozható lenne munkahelyről munkahelyre. A dokumentum szerint egyéb részletek kidolgozása még folyamatban van.
  • Magasabb szintre emelnék a karriertanácsadást, ami jobb karrierválasztást, illetve minden európai számára aktív képzést tenne lehetővé.
  • Az állami vagy magán munkaerő-közvetítőket támogatni kellene abban, hogy csökkenteni lehessen a strukturális készségbeli hiányosságokat, például úgy, hogy a munkahelyi tréningek költségeit megtéríthetik a munkaadóknak, akik ezért cserébe képzett munkaerőt kaphatnának.
  • Új alapokra helyeznék a munkaügyi kapcsolatokat például az által, hogy a digitalizációból és az abból fakadó nagyobb bizonytalanságok által okozott egészségügyi kockázatok (mentális betegségek, stressz) megelőzése nagyobb hangsúlyt kapna.
  • Emellett egyenlőbbé tennék az atipikus és a standard foglalkoztatottak adminisztratív kezelését (például egyenlő hozzáférés az állami szolgáltatásokhoz, a foglalkoztatási státustól független szociális védelem).
  • A platform gazdaságban élénkítenék a társadalmi párbeszédet a munkavállalók és szociális partnerek között.
  • Semleges szociális védelmet biztosítanának a munkanélküliség, betegség és más, a foglalkoztatási helyzettől független élethelyzet esetén. A szakértők szerint az egyre nagyobb számú atipikus foglalkoztatott számára is szükséges szociális védelem, például a munkahely helyett a munkavállalóhoz kötött hordozható juttatásokkal vagy egy “alulfoglalkoztatottsági biztosítással”, hogy a platform gazdaságban tapasztalható jövedelmi ingadozást ki lehessen simítani.
  • Az online platformokon dolgozó egyéni vállalkozók számára a foglalkoztatási hozzájárulások és adók befizetéséhez létre kellene hozni egy digitális egyablakos ügyintézési rendszert.
  • A digitális tulajdonlás értékének újraelosztását is meg kellene fontolni, például az adatok tőke, munka vagy szellemi tulajdonként való kezelésével. Amennyiben a munkavállalók vagy fogyasztók adatai a vállalat értékének növelését szolgálják, azt el kell ismerni és ennek megfelelően kompenzálni kellene érte az érintetteket.
    (hirlevel.egov.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Nemzetközi drogkereskedő-hálózatot kapcsoltak le
2019. augusztus 26.

Nemzetközi kábítószerkereskedő-hálózat tagjait fogták el a rendőrök Budapesten: a horvát, magyar és koszovói gyanúsítottat egy 115 milliós marihuánaszállítmány elosztásakor érték tetten a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai.

Arcfelismerő technológia leplezett le egy gyilkost
2019. augusztus 23.

A rendőrség őrizetbe vett egy férfit a délkelet-kínai Fucsien tartományban, miután egy arcfelismerő technológiát használó szoftver felismerte, hogy a férfi egy halott nő arcának azonosításával próbál kölcsönt felvenni egy online felületen.