A büntetőeljárás alá vont kiskorúaknak konkrét és hatékony ügyvédi segítséget kell biztosítani
Tisztességes eljárás: a büntetőeljárás alá vont kiskorúaknak konkrét és hatékony lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ügyvédi segítséget vehessenek igénybe. Az ügyvédi segítséget legkésőbb az első rendőrségi kihallgatáskor kell biztosítani.
Egy lengyel bíróság előtt három kiskorúval szemben indított büntetőeljárás van folyamatban. Azzal vádolják őket,
hogy egy használaton kívüli üdülőközpont épületeibe erőszakkal behatoltak.
Az eljárás során fény derült arra, hogy a gyanúsítottakat a rendőrség ügyvéd jelenléte nélkül hallgatta ki. Az első
kihallgatás előtt nem tájékoztatták őket – és szüleiket sem – a jogaikról, sem pedig az eljárás menetéről. A bíróság
által hivatalból kirendelt védők jelenleg azt kérik, hogy e gyanúsítottak korábbi vallomásait mint bizonyítékokat
zárják ki az iratanyagból.
A nemzeti bíróság – megkérdőjelezve a kiskorúak számára a tárgyalást megelőző szakaszban biztosított eljárási
biztosítékok hatékonyságát – a Bírósághoz fordult. Különösen arra keresi a választ, hogy a nemzeti rendelkezések
összeegyeztethetők-e az uniós joggal, és milyen következtetéseket kell levonnia az uniós joggal való esetleges
összeegyeztethetetlenségből.
A Bíróság úgy ítéli meg, hogy a gyanúsított vagy vádlott gyermekek számára konkrét és tényleges lehetőséget
kell biztosítani arra, hogy – adott esetben hivatalból kirendelt – ügyvéd támogatását vehessék igénybe. Ezt a
lehetőséget a rendőrség vagy más bűnüldöző vagy igazságügyi hatóság általi első kihallgatást megelőzően, de
legkésőbb a kihallgatástól kezdődően biztosítani kell. E hatóságok főszabály szerint nem folytathatják le a
kihallgatást, ha az érintett gyermek ténylegesen nem részesül ilyen ügyvédi segítségben.Azoknak a személyeknek, akik a büntetőeljárás során töltik be 18. életévüket, nem kell automatikusan elveszíteniük az uniós jog által a kiskorúaknak biztosított jogokat, különösen pedig az ügyvédi segítség igénybevételéhez való
jogot. E jogok továbbra is érvényesíthetők, ha az az ügy összes körülményét – ideértve az érintett személyek
érettségét és kiszolgáltatottságát is – figyelembe véve megfelelő.
A Bíróság hangsúlyozza, hogy a kiskorúakat a lehető leghamarabb, de legkésőbb az első kihallgatásuk előtt
tájékoztatni kell eljárási jogaikról. Ezt a tájékoztatást egyszerű és közérthető nyelven, a sajátos szükségleteiknek
megfelelő módon kell nyújtani. A felnőtteknek szóló szabványdokumentum nem felel meg e
követelményeknek.
Ami a kiskorú által a jogait sértő módon lefolytatott kihallgatás során tett vallomásokon alapuló terhelő
bizonyítékokat illeti, az uniós jog nem kötelezi a tagállamokat arra, hogy lehetővé tegyék a nemzeti bíróság
számára, hogy az ilyen bizonyítékokat elfogadhatatlannak nyilvánítsa. E bíróságnak azonban jogosultnak kell
lennie arra, hogy felülvizsgálja e jogok tiszteletben tartását, és megállapítsa az e jogok megsértéséből eredő
valamennyi következményt, különösen a szóban forgó bizonyítékok bizonyító erejét illetően.
A nemzeti bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a szóban forgó lengyel szabályozás összeegyeztethető-e az uniós
joggal. E bíróság feladata továbbá, hogy a nemzeti jogot a lehető legteljesebb mértékben az uniós joggal
összhangban értelmezze az uniós jog teljes érvényesülésének biztosítása érdekében. Amennyiben ilyen értelmezés
nem lehetséges, a nemzeti bíróságnak saját hatáskörénél fogva mellőznie kell az összeegyeztethetetlennek
bizonyuló nemzeti szabályozás vagy gyakorlat alkalmazását.
Az ítélet teljes szövege és adott esetben az összefoglalása megtalálható a CURIA honlapon.
Forrás: curia.europa.eu