A bv bíró érdemi döntése ellen nincs helye felülvizsgálatnak

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. február 12.
Címkék: , , , ,
Rovat:
A Bv.tv.–nek a bv. bíró érdemi, azaz ügydöntő végzése ellen önálló jogorvoslati rendszere van, ezért a véglegessé vált ügydöntő végzés ellen – a Bv.tv. 52–70. § szerinti esetekben – a Be. szerinti felülvizsgálatnak nincs helye.

A törvényszék büntetés–végrehajtási (a továbbiakban: bv.) csoportja végzésével megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A terhelt fellebbezése alapján másodfokon eljárt törvényszék végzésével helybenhagyta az elsőfokú végzést.
A törvényszék bv. csoportja végzésével elutasította a terhelt feltételes szabadság kizártságának felülvizsgálatára (azaz: utólagos bv. bírói eljárásra) irányuló kérelmét. A terhelt fellebbezése alapján másodfokon eljárt törvényszék végzésével helybenhagyta az elsőfokú végzést.
A bíróság utólagos bv. bírói eljárásban hozott (a 2018. július 1. napja előtti helyzetben jogerős) határozata ellen a terhelt nyújtott be – indokolt – felülvizsgálati indítványt a Kúriához.
A terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt indítvány volt.
A törvény kimondja, hogy felülvizsgálatnak kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye (Be. 648. §).
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv.tv.) 50. § (1) bekezdése szerint a bv. bíró f) az e fejezetben (III. Fejezet) szabályozott eljárása során az ügy érdemében – ide nem értve a bírósági felülvizsgálati eljárást – ügydöntő végzést hoz, amely ellen ha törvény nem zárja ki, akkor fellebbezésnek van helye, felülvizsgálatnak azonban nincs.
Azaz a perbírói és bv. bírói eljárásokat egyaránt tartalmazó III. fejezeten belül szabályozott bv. bírói eljárások során, a bv. bírónak az ügy érdemében hozott határozata ügydöntő végzésnek minősül, – amely ellen főszabályként fellebbezésnek van helye, míg a büntetőeljárási törvényben meghatározott, a perbíróság jogerős ügydöntő határozata ellen előterjesztett felülvizsgálati indítványon alapuló, a Kúria által a Be. alapján végzett felülvizsgálatnak nincs helye.
A Bv.tv. III. Fejezetében szabályozott bv. bírói eljárások – ezek közé tartozik a feltételes szabadságra bocsátás kizártságának megállapítása is – során az ügy érdemében hozott határozat tehát ügydöntő végzés, amely ellen főszabályként fellebbezésnek van helye.
A feltételes szabadságra bocsátás kizártságának megállapítása tárgyában hozott érdemi, azaz ügydöntő végzés elleni fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa bírálja el.
Amennyiben az érdemi, azaz ügydöntő végzés ellen nem jelentettek be fellebbezést vagy a bejelentett fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa érdemben elbírálja, akkor a meghozott elsőfokú és másodfokú ügydöntő végzés nem jogerőssé, hanem – követve a büntetőeljárási terminológiát – véglegessé válik.
A véglegessé vált bv. bírói ügydöntő végzés ellen utólagos bv. bírói eljárásnak van helye.
A bv. bíró hivatalból, az ügyészség indítványára, az elítélt vagy a védő kérelmére, illetve a végrehajtásért felelős szerv jelzése alapján utólag folytatja le az 52–70. § szerinti eljárásokat, ha határozatában nem a törvénynek megfelelően rendelkezett [Bv.tv. 71. § (1) bekezdés].
Mivel pedig a véglegessé vált, de a törvénynek meg nem felelő ügydöntő végzés korrekciójára szolgáló utólagos bv. bírói eljárás ugyancsak a Bv.tv. III. Fejezetében szabályozott, az ezen eljárás során hozott bv. bírói érdemi végzés  tekintetében is ugyanez a jogorvoslati rendszer érvényesül. Ennek megfelelően a fellebbezés hiányában vagy a fellebbezés érdemi elbírálásának eredményeként véglegessé váló, de nem a törvénynek megfelelően rendelkező ügydöntő végzés ellen értelemszerűen kizárólag újabb utólagos bv. bírói eljárásnak van helye, tehát e határozat Be. szerinti felülvizsgálatra sem kerülhet sor.
A Be. szerinti felülvizsgálat kizárása azon alapul, hogy a büntetőeljárási törvényben rendkívüli jogorvoslatként szabályozott felülvizsgálatnak kizárólag a (per)bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról.
A bv. bíró véglegessé váló érdemi határozata azonban jogerőre nem képes, mert nem a vádról, illetve nem a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról tartalmaz döntést.
Ily módon a bv. bíró véglegessé váló ügydöntő határozata nem jogerős határozat, s így azzal szemben a büntetőeljárási törvény alapján is kizárt a felülvizsgálat.
A Kúria ezért a terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és azt mint a törvényben kizárt indítványt elutasította.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Lakástakarékpénztárak: elutasította az indítványt az Alkotmánybíróság
2019. július 17.

Lakástakarékpénztárak: elutasította az indítványt az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, amelyben ellenzéki képviselők alkotmányellenességre hivatkozva a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény tavaly októberi, a pénztárak állami támogatásának megszüntetését tartalmazó módosításának semmisítését kérték.

Igazságügyi botrány fenyegeti Észak-Macedóniát
2019. július 17.

Belpolitikai válság fenyegeti Észak-Macedóniát, ha kiderül, hogy van összefüggés Katica Janeva különleges ügyész lemondása és egy szkopjei tévés személyiség letartóztatása között.

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria
2019. július 17.

A munkáltatói ellenőrzés jogszerűségét vizsgálta a Kúria

A munkáltatónak a munkavállaló ellenőrzése előtt meg kell határoznia azokat a módszereket és intézkedéseket, amelyek útján közvetlenül hozzáférhet a munkavállaló személyes kommunikációjának tartalmához; tájékoztatni kell őt arról is, hogyha az ellenőrzés a személyes adataira is kiterjed.

Megtévesztheti a fogyasztókat a „csokiszolárium”
2019. július 17.

Megtévesztheti a fogyasztókat a „csokiszolárium”

A GVH versenyfelügyeleti eljárást indított a Chocolate Brown szolárium franchise hálózatot üzemeltető Sun System Kft. ellen, mert úgy véli, hogy a vállalkozás a „Csokicső” szoláriumcsövek reklámozásakor megsérthette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát.