A bv bíró érdemi döntése ellen nincs helye felülvizsgálatnak

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. február 12.
Címkék: , , , ,
Rovat:
A Bv.tv.–nek a bv. bíró érdemi, azaz ügydöntő végzése ellen önálló jogorvoslati rendszere van, ezért a véglegessé vált ügydöntő végzés ellen – a Bv.tv. 52–70. § szerinti esetekben – a Be. szerinti felülvizsgálatnak nincs helye.

A törvényszék büntetés–végrehajtási (a továbbiakban: bv.) csoportja végzésével megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A terhelt fellebbezése alapján másodfokon eljárt törvényszék végzésével helybenhagyta az elsőfokú végzést.
A törvényszék bv. csoportja végzésével elutasította a terhelt feltételes szabadság kizártságának felülvizsgálatára (azaz: utólagos bv. bírói eljárásra) irányuló kérelmét. A terhelt fellebbezése alapján másodfokon eljárt törvényszék végzésével helybenhagyta az elsőfokú végzést.
A bíróság utólagos bv. bírói eljárásban hozott (a 2018. július 1. napja előtti helyzetben jogerős) határozata ellen a terhelt nyújtott be – indokolt – felülvizsgálati indítványt a Kúriához.
A terhelt felülvizsgálati indítványa a törvényben kizárt indítvány volt.
A törvény kimondja, hogy felülvizsgálatnak kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye (Be. 648. §).
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv.tv.) 50. § (1) bekezdése szerint a bv. bíró f) az e fejezetben (III. Fejezet) szabályozott eljárása során az ügy érdemében – ide nem értve a bírósági felülvizsgálati eljárást – ügydöntő végzést hoz, amely ellen ha törvény nem zárja ki, akkor fellebbezésnek van helye, felülvizsgálatnak azonban nincs.
Azaz a perbírói és bv. bírói eljárásokat egyaránt tartalmazó III. fejezeten belül szabályozott bv. bírói eljárások során, a bv. bírónak az ügy érdemében hozott határozata ügydöntő végzésnek minősül, – amely ellen főszabályként fellebbezésnek van helye, míg a büntetőeljárási törvényben meghatározott, a perbíróság jogerős ügydöntő határozata ellen előterjesztett felülvizsgálati indítványon alapuló, a Kúria által a Be. alapján végzett felülvizsgálatnak nincs helye.
A Bv.tv. III. Fejezetében szabályozott bv. bírói eljárások – ezek közé tartozik a feltételes szabadságra bocsátás kizártságának megállapítása is – során az ügy érdemében hozott határozat tehát ügydöntő végzés, amely ellen főszabályként fellebbezésnek van helye.
A feltételes szabadságra bocsátás kizártságának megállapítása tárgyában hozott érdemi, azaz ügydöntő végzés elleni fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa bírálja el.
Amennyiben az érdemi, azaz ügydöntő végzés ellen nem jelentettek be fellebbezést vagy a bejelentett fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa érdemben elbírálja, akkor a meghozott elsőfokú és másodfokú ügydöntő végzés nem jogerőssé, hanem – követve a büntetőeljárási terminológiát – véglegessé válik.
A véglegessé vált bv. bírói ügydöntő végzés ellen utólagos bv. bírói eljárásnak van helye.
A bv. bíró hivatalból, az ügyészség indítványára, az elítélt vagy a védő kérelmére, illetve a végrehajtásért felelős szerv jelzése alapján utólag folytatja le az 52–70. § szerinti eljárásokat, ha határozatában nem a törvénynek megfelelően rendelkezett [Bv.tv. 71. § (1) bekezdés].
Mivel pedig a véglegessé vált, de a törvénynek meg nem felelő ügydöntő végzés korrekciójára szolgáló utólagos bv. bírói eljárás ugyancsak a Bv.tv. III. Fejezetében szabályozott, az ezen eljárás során hozott bv. bírói érdemi végzés  tekintetében is ugyanez a jogorvoslati rendszer érvényesül. Ennek megfelelően a fellebbezés hiányában vagy a fellebbezés érdemi elbírálásának eredményeként véglegessé váló, de nem a törvénynek megfelelően rendelkező ügydöntő végzés ellen értelemszerűen kizárólag újabb utólagos bv. bírói eljárásnak van helye, tehát e határozat Be. szerinti felülvizsgálatra sem kerülhet sor.
A Be. szerinti felülvizsgálat kizárása azon alapul, hogy a büntetőeljárási törvényben rendkívüli jogorvoslatként szabályozott felülvizsgálatnak kizárólag a (per)bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye.
A bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról.
A bv. bíró véglegessé váló érdemi határozata azonban jogerőre nem képes, mert nem a vádról, illetve nem a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról tartalmaz döntést.
Ily módon a bv. bíró véglegessé váló ügydöntő határozata nem jogerős határozat, s így azzal szemben a büntetőeljárási törvény alapján is kizárt a felülvizsgálat.
A Kúria ezért a terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és azt mint a törvényben kizárt indítványt elutasította.

(kuria-birosag.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Felfüggesztett büntetést kapott az orvvadász
2019. április 18.

A Tapolcai Járásbíróság 2019. április 17-én kihirdetett ítéletével lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés, valamint orvvadászat bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és ezért őt két év – végrehajtásában négy évre felfüggesztett – börtönbüntetésre ítélte.

Nemzeti exportcikk lehet a digitális bíróságból
2019. április 17.

Együttműködési megállapodást kötött 2019. április 17-én dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, mely szerint a jövőben Magyarország bíróságai is bekapcsolódnak hazánk digitális exportjának fejlesztésébe.

Csecsemőgyilkosságért ítéltek el egy házaspárt és lányukat
2019. április 16.

Előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt egy házaspár 25, illetve 20 éves fegyházbüntetését hagyta jóvá kedden a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla. Lányuk kétéves börtönbüntetését helyben hagyta az ítélőtábla, de esetében az ítélet végrehajtásának felfüggesztését háromról öt évre emelte - közölte a táblabíróság szóvivője.

Az EU hatékonyabb védelmet biztosít az uniós jog megsértését bejelentőknek
2019. április 16.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadta azt a szabályozást, amely a jövőben nagyobb védelmet biztosít a munkavégzés során tapasztalt, az európai uniós szabályozást sértő törvénytelenségeket vagy kárt okozó cselekményeket bejelentők számára - közölte az uniós parlament kedden.