jogorvoslat -

Bejegyzések a ‘jogorvoslat’ címkével ellátva

Németország: A szólásszabadság legyűri a becsületsértést

A ’gúnyosan nevetgélő’ bíró és az ’intellektuálisan túlterhelt’ rendőr kijelentések nem becsületsértők. A trágár mocskolódás pedig tartalmilag összefügghet egy politikai vitával és így a szólásszabadság része – ítélkeztek az elmúlt években a német bíróságok.

A bíróság és a közjegyző teendői, ha a bíróság észleli, hogy az ellentmondás részben vagy egészben nem hatályos

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Szécsényi-Nagy Kristóf által írt Nagykommentár a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvényhez című kiadvány a kommentárok hagyományait követve elsősorban a jogalkalmazás számára kíván segítséget nyújtani, legyen szó akár közjegyzői, akár bírói vagy ügyvédi, jogtanácsosi hivatásgyakorlásról. Éppen ezért, a szükséges elméleti alapok lefektetésén túl, a gyakorlatban felmerült kérdések tisztázására, megválaszolására helyezi a hangsúlyt. Az alábbiakban a nagykommentárnak „A bíróság és a közjegyző teendői, ha a bíróság észleli, hogy az ellentmondás részben vagy egészben nem hatályos” cím alatti magyarázatát olvashatják.

Döntött a Kúria a SZEVIÉP ügyben

A Kúria megállapította, hogy a III. rendű vádlott védője fellebbezésében a bizonyítékok saját szempontúan értékelése alapján tett megállapításokat a vagyonvesztés és észszerű gazdálkodás vonatkozásában és a – helyenként – a bíróság által lefolytatott bizonyítás alapján rendelkezésre nem álló bizonyítékok hiányát a III. rendű vádlottra kedvező megállapításokkal és következtetésekkel pótolta. A bíróság azonban az ügydöntő határozatát kizárólag a lefolytatott bizonyításra és az ennek alapján rendelkezésre álló bizonyítékokra alapozhatja.

AB: a lezárult szubjektív határidő törvénymódosítással nem nyitható fel újra

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. november 10.
Címkék: Alkotmánybíróság, alkotmánybírósági határozatok, Dr. Szabó Marcell, ellenőrzési jegyzőkönyv, előreláthatóság, jogállamiság, jogbiztonság elve, jogorvoslat, kiszámíthatóság, közbeszerzés, Közbeszerzési Döntőbizottság, közbeszerzési eljárás, szubjektív határidő, visszaható hatályú jogalkotás tilalma
Rovat: Szakma

Az Alkotmánybíróság elutasította a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 152. § (9) bekezdés és 197. § (10) bekezdése elleni bírói kezdeményezést.

Sérti a tisztességes eljárás elvét, ha a hatóság túllépi az eljárási határidőt

A jogállamiság elvéből eredő tisztességes eljáráshoz fűződő alapjoggal kapcsolatban visszásságot eredményezett az elhúzódó eljárás, amelynek során a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság munkatársai nem tartották be az Általános közigazgatási rendtartásban (Ákr.-ben) előírt határidőt – állapította meg közös jelentésében az alapvető jogok biztosa és a nemzetiségi ombudsmanhelyettes.

Tévesen címzett kereset visszautasítása

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. szeptember 23.
Címkék: bíróságokkal való elektronikus kapcsolattartás, egészségbiztosítási törvény, egészségkárosodás, felülvizsgálati kérelem, jogi képviselő, jogorvoslat, jogorvoslati tájékoztatás, keresetlevél, közigazgatási perrendtartás, közúti baleset, Kúria, Pp., rokkantsági ellátás
Rovat: Napi

A jogi képviselővel eljáró felperes által az illetékes közigazgatási szerv helyett közvetlenül a bíróság előtt előterjesztett keresetlevelet a Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja alapján vissza kell utasítani.

Koronavírus és az emberi jogok Koronavírus

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. március 31.
Címkék: alapvető jogok, bevándorlás, emberi jogok, EU Alapjogi Ügynöksége, Európa Tanács, Európa Tanács Kínzás és Embertelen vagy Megalázó Bánásmód vagy Büntetés Megelőzésével Foglalkozó Bizottsága, Európai Unió, határellenőrzés, illegális határátlépés, jogorvoslat, koronavírus, közegészségügyi érdek, közrendvédelem, schengeni határellenőrzési rendszer, visszaküldés tilalma
Rovat: Világjogász

Az EU Alapjogi Ügynöksége a Európa Tanáccsal közös tájékoztatót tett közzé a koronavírus miatt bejelentett nemzeti védintézkedések és az alapvető emberi jogok összefüggéseinek vizsgálatáról.

Megszűnik a Független Rendészeti Panasztestület

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2020. március 3.
Címkék: alapvető jogok biztosa, alapvető jogok biztosának jelentése, Független Rendészeti Panasztestület, jogorvoslat, Kit, kormányzati igazgatási törvény, közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata, ombudsman, Országgyűlés, rendőrségi panasz
Rovat: Napi

2020. február 27-től kezdődően a rendőrségi eljárásokkal kapcsolatos panaszokat, vizsgálat indítását kérő beadványokat az alapvető jogok biztosa részére lehet benyújtani.

Az illegális határátlépőket nem illeti meg automatikusan a menekültügyi eljárás

Az ügyet két Marokkóban ideiglenes táborokban élő afrikai kérelmező indította, akik 2014-ben egy ötszáz fős csoport tagjaként megkísérelték a kerítéseken átmászva a spanyol Melilla városának megközelítését. A kérelmezőket a spanyol határőrök rövid úton, jogi procedúra nélkül visszaszállították Marokkóba. A Nagykamara megfordította a Bíróság korábbi döntését, és nem állapította meg sem az Egyezmény kollektív kiutasítást tiltó, sem a hatékony jogorvoslatot garantáló cikkének megsértését.

Rend, fegyelem a munkahelyen – a munkáltatói fegyelmezés eszköztára

Szerző: dr. Halmos Szilvia
Dátum: 2020. február 25.
Címkék: alapbér, arányosság elve, azonnali hatályú felmondás, bírói gyakorlat, bűncselekmény, büntethetőség, dr. Halmos Szilvia, elévülés, emberi méltóság, felmondási idő, hátrányos jogkövetkezmény, indokolás, írásbeli figyelmeztetés, írásbeli szankció, jogorvoslat, kétszeres értékelés tilalma, kollektív szerződés, közszféra, közteherviselés, Kúria, minősített kötelezettségszegés, Munka Törvénykönyve, munkahelyi fegyelem, munkajog, munkáltató, munkáltató ellenőrzési joga, munkáltató fegyelmezési joga, munkáltató utasítási joga, munkáltatói felmondás, munkáltatói jogkör, munkáltatói jogkör gyakorlója, munkaszerződés, munkatársak zaklatása, munkaügyi bíróság, munkaügyi per, munkavállaló, munkavállaló magatartása, munkavédelem, nyugdíjas munkavállaló, öregségi nyugdíjkorhatár, szándékos kötelezettségszegés, személyiségi jog, szervezeti kultúra, szóbeli figyelmeztetés, távolléti díj, valós és okszerű indokolás, védett munkavállaló, végkielégítés, versenyszféra, vétkes kötelezettségszegés
Rovat: Cégvilág

A munkáltatónak nemcsak a saját érdekeinek előmozdítása végett élhet a fegyelmezés lehetőségével, hanem kötelezettségei teljesítésének is szükséges eszköze a fegyelmezési jog.

1 2 3 Következő »