A digitális munkaplatformokon dolgozók munkakörülményeinek javítása


A Bizottság elindítja az európai szociális partnerekkel arról folytatandó konzultáció második szakaszát, hogy miként lehetne javítani a digitális munkaplatformokon dolgozók munkakörülményeit. A beérkezett válaszok alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy további uniós fellépésre van szükség az alapvető munkaügyi normák és a platformokon dolgozók jogainak biztosítása érdekében.


Ursula von der Leyen elnök politikai iránymutatásában már bejelentette, hogy javítani kell a platformalapú munkavégzés munkakörülményeit. Erre még inkább rávilágított a Covid19-válság és a platformalapú üzleti modellek gyorsabb elterjedése.

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így nyilatkozott: „A digitális munkaügyi platformok kulcsszerepet játszanak az európai gazdaság digitális átállásában. Az offline internethez hasonlóan az embereket online is védeni kell, és lehetővé kell tenni számukra, hogy biztonságosan és méltósággal dolgozhassanak. Most megismerjük a szociális partnerek véleményét arról, hogy miként lehet biztosítani, hogy a platformokon keresztül végzett munka tisztességes munkakörülményeket biztosítson, miközben támogatjuk a digitális munkaplatformok fenntartható növekedését az EU-ban.”

Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos hozzátette: „Az online platformok innovációt és új szolgáltatásokat nyújtanak a fogyasztóknak. Ugyanakkor a munkavállalók számára is biztosítani kell az általunk elvárt magas szintű szociális normákat. Folytatjuk a szociális partnerekkel folytatott konzultációnkat egy olyan intelligens, kiegyensúlyozott megközelítés kialakítása érdekében, amely biztonságot és közös normákat biztosít a platformok és az azokon keresztül dolgozók számára. Ehhez hasonlóan biztosítjuk, hogy a digitális átállás méltányos és fenntartható legyen.”

A digitális munkaplatformok kulcsszerepet játszanak az európai gazdaság digitális átállásában, és egyre terjed ez a modell. A digitális munkaplatform-gazdaság mérete csaknem ötszörösére nőtt az EU-ban, a 2016-ban a becslések szerint 3 milliárd euróról mintegy 14 milliárd euróra 2020-ban. A digitális munkaplatformok innovációt hoznak létre, munkahelyeket teremtenek és növelik az EU versenyképességét. További jövedelmet biztosítanak az embereknek, beleértve azokat is, akiknek a munkaerőpiachoz való hozzáférése nehezebb lehet.

A platformalapú munkavégzés azonban bizonytalan munkakörülményekhez és a platformokon keresztül dolgozó emberek szociális védelemhez való nem megfelelő hozzáféréséhez is vezethet. A platformalapú munkavégzés fő kihívása a foglalkoztatási viszony. Kulcsfontosságú tényezője annak, hogy a platformokon keresztül dolgozók hozzáférjenek a meglévő munkavállalói jogokhoz és védelemhez. Emellett előfordulhat, hogy a platformokon dolgozó emberekről automatizált döntéseket hoznak algoritmusokkal anélkül, hogy lehetőségük lenne megkérdőjelezni a döntést és jogorvoslatot kérni. Gyakran a kollektív képviselethez és a tárgyaláshoz is csak korlátozott hozzáférésük van. Végezetül a platformalapú munkavégzés határokon átnyúló jellege és annak lehetősége is kihívást jelent, hogy nyomon lehessen követni, hogy melyik országban végzik a munkát.

E kihívások fényében a konzultáció második szakaszának célja, hogy megismerjük a szociális partnerek véleményét arról, hogy miként biztosítható a platformokon keresztül dolgozók tisztességes munkakörülményei, miközben támogatja a digitális munkaplatformok fenntartható növekedését az EU-ban. A szociális partnerekkel konzultációra kerül majd sor az uniós szintű kezdeményezés lehetséges tartalmáról, többek között az alábbi területeken:

  • a foglalkoztatási viszony besorolásának, valamint a munkához és a szociális védelemhez való jogokhoz való hozzáférés megkönnyítése;
  • a tájékoztatás, a konzultáció és a jogorvoslat javítása, különösen az algoritmikus irányítás platformalapú munkavégzés során történő alkalmazása tekintetében;
  • a határokon átnyúlóan működő platformokon dolgozó valamennyi emberre alkalmazandó szabályok egyértelművé tétele;
  • a végrehajtás, a kollektív képviselet és a szociális párbeszéd megerősítése.

A konzultáció az uniós fellépés lehetséges eszközeiről is ki kéri a szociális partnerek véleményét. A Bizottság jogalkotási és nem jogalkotási eszközöket egyaránt mérlegel.

A Bizottság felkéri a szociális partnereket, hogy 2021. szeptember 15-ig válaszoljanak a konzultációban feltett kérdésekre,

A konzultáció második szakaszát követő lépésként vagy tárgyalás kezdődik a szociális partnerek között egy, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 155. cikke szerinti megállapodás megkötése céljából, vagy az Európai Bizottság egy javaslatot fog benyújtani 2021 végéig.

Egy lehetséges uniós kezdeményezés kidolgozása során teljes mértékben tiszteletben tartanák a nemzeti hatásköröket, a tagállamok munkaerőpiaci hagyományainak sokféleségét és a szociális partnerek autonómiáját. A platformalapú munkavégzéssel kapcsolatos kezdeményezéseknek tiszteletben kell tartaniuk a „munkavállaló” nemzeti fogalommeghatározásait. Nem áll fenn az a szándék sem, hogy uniós szinten „harmadik” foglalkoztatási viszonyt hozzanak létre (sem önálló vállalkozóként, sem munkavállalóként), tiszteletben tartva ugyanakkor egyes tagállamok azon döntését, hogy bevezetik azt a nemzeti jogszabályaikba.

Háttér-információk

Politikai iránymutatásában Ursula von der Leyen elnök hangsúlyozta, hogy „a digitális átalakulás gyors változásokat eredményez, amelyek hatással vannak munkaerőpiacainkra”. Kötelezettséget vállalt arra, hogy megvizsgálja, „milyen lehetőségek kínálkoznak a platform-munkavállalók munkafeltételeinek javítására”.

A méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa című közlemény megállapította, hogy a platformgazdaság fenntartható növekedéséhez javítani kell a platform-munkavállalók munkakörülményeit.

A Bizottság 2021. évi munkaprogramjában bejelentette, hogy 2021 végéig jogalkotási kezdeményezést indít a platform-munkavállalók munkakörülményeinek javítására. Ez a kezdeményezés támogatni fogja a szociális jogok európai pillérében foglalt elvek végrehajtását. A 2021. május 7–8-i portói szociális csúcstalálkozón valamennyi partner megújította az erős szociális Európa iránti elkötelezettségét.

A Bizottság 2021. február 24. és április 7. között kezdte meg a konzultáció első szakaszát a szociális partnerekkel arról, hogy miként lehetne javítani a digitális munkaügyi platformokon keresztül dolgozók munkakörülményeit.

A válaszok vizsgálatát követően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy uniós fellépésre van szükség. Ezért az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 154. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottság most elindítja a szakszervezeteket és a munkáltatói szervezeteket uniós szinten képviselő szociális partnerekkel folytatott konzultáció második szakaszát.

Ez a konzultáció nem foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az uniós versenyjog alkalmazható-e az önfoglalkoztatók kollektív tárgyalásaira. Ezt a kérdést egy különálló, de kiegészítő kezdeményezés keretében kezelik, amelyre vonatkozóan 2021. május 31-én lezárult a nyilvános konzultáció. Ez utóbbi célja annak biztosítása, hogy az uniós versenyjog ne akadályozza a hátrányos helyzetű önfoglalkoztatók munkakörülményeinek javítását célzó kollektív szerződéseket, ugyanakkor garantálja, hogy a fogyasztók és a kkv-k továbbra is élvezzék a versenyképes árak és innovatív üzleti modellek előnyeit, többek között a digitális gazdaságban is.

(hirlevel.egov.hu)

(ec.europa.eu)




Kapcsolódó cikkek

2021. november 26.

Kényszergyógykezelik az idős anyját 20 évig ápoló, végül megfojtó nőt

A Fővárosi Törvényszék büntethetőséget kizáró okból felmentett egy nőt az ellene a bűncselekmén elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének vádja alól és egyúttal elrendelte a kényszergyógykezelését is.