A cigarettacsempész autóját kötelező lefoglalni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria döntése értelmében a vámjogi kötelezettség megszegésének elkövetését lehetővé tevő módon átalakított eszköz lefoglalása és elkobzása a vámigazgatási bírság helyszíni megfizetése esetén sem mellőzhető.

Az alapügy

A felperes 2016. szeptember 22-én a beregsurányi határátkelőhelyen lépett be Magyarországra. A másodlagos vámvizsgálat során megállapították, hogy a felperes által használt, más személy tulajdonát képező gépkocsi alvázát átalakították, a rejtekhelyen a bejelentett mennyiségen felül további, összesen 200 doboz különböző márkájú cigaretta találtak. A nem uniós jövedéki termékeket és az elkövetés eszközéül használt, átalakított gépkocsit a vámigazgatási eljárás keretében a határátkelőhelyen lefoglalták.

A vámigazgatási eljárás eredményeként az elsőfokú vámhatóság 3.660.000 forint vámigazgatási bírságot szabott ki. Elrendelte a nem uniós jövedéki termékek elkobzását és megsemmisítését, valamint a nem uniós jövedéki termék szállítására használt, átalakított gépkocsi elkobzását és értékesítését. A bírságot a felperes a helyszínen megfizette. Az alperes helybenhagyta az elsőfokú döntést.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperesi határozatot a személygépkocsi elkobzása és értékesítése tekintetében hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint Az Uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. tv. (a továbbiakban: Vámtv.) 31.§ (3) és (13) bekezdéseinek együttes értelme az, hogy amennyiben a vámigazgatási bírság megfizetésére a helyszínen a felderítéssel egyidejűleg sor kerül, úgy – függetlenül attól, hogy a járművön a vámjogszabályok megsértését lehetővé tevő átalakítást végeztek – a jármű nem kobozható el.

A Kúria megállapításai

Az alperes felülvizsgálati kérelme nyomán a Kúria megállapította, hogy az adójegy nélküli cigarettához kapcsolódó tényállások mind a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. tv. (a továbbiakban: Jöt.), mind a Vámtv. hatálya alatt megvalósulhatnak, szabályozási elveik is közel azonosak.

A Vámtv. 31.§-ához tartozó, alperes által hivatkozott, az országgyűlés által el nem fogadott indokolás csak annyit tartalmaz, hogy „A jövedéki termékre elkövetett vámjogi jogsértés kapcsán alkalmazható lefoglalás és elkobzás szabályozása nem változik a közösségi vámjogi szabályozáshoz rendelt nemzeti szabályozáshoz képest, amely a Jöt.-ben lévő szabályozással analóg módon került kialakításra.” Az „analógiára” való utalásból következően maga a törvényalkotó sem tekintette maradéktalanul azonosnak a két intézményt, ezért a Kúria az Alaptörvény 28. cikke által megkívánt jogértelmezési megközelítés alkalmazásával először azt vizsgálta, magából a Vámtv-ből levezethető-e az alperes által helytállónak tekintett értelmezés, és az megfelel-e a józan észnek.

A Vámtv. a behozatali és/vagy kiviteli eljárási szabályok megsértésének speciális esetén kezeli azt, amikor a Vámtv. 25.§ (6) bekezdés b) pontja szerinti vámfelügyelettel, vámellenőrzéssel kapcsolatos jogsértésre a kötelezettségszegés elkövetését lehetővé tevő módon átalakított eszközzel kerül sor.

Ezekre az eszközökre nézve a szabályozás célja nem csupán az elkövető szankcionálása, hanem annak megakadályozása is, hogy az eszközzel a jövőben potenciálisan meg lehessen ismételni a jogsértést. A Vámtv. ezen elvnek megfelelően a 31.§ (2) bekezdésében – egyéb feltétel mellett – csak akkor teszi lehetővé a lefoglalás mellőzését, ha az eszközön nem végeztek a vámjogszabályok megsértését lehetővé tevő átalakítást. A 31.§ (13) bekezdés második mondata pedig nem ad lehetőséget az eszköz tulajdonos számára való visszaadására, kötelező értékesítést ír elő azzal, hogy a vevőnek az értékesítéskor kötelezettséget kell vállalni arra, miszerint a jogsértést lehetővé tevő átalakítást három hónapon belül megszünteti és az eszközt a vámhatóságnál bemutatja.

Az elsőfokú bíróság a Vámtv. 31.§ (3) és (13) bekezdés első mondatának együttes értelmezésével adott helyt a keresetnek. A Vámtv. 31.§ (13) bekezdés első fordulata szerinti „a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel” fordulat nyelvtani értelmezéséből el lehet jutni az elsőfokú bíróság azon következtetéséhez, hogy a vámigazgatási bírság helyszíni megfizetése esetén nem kerülhet sor az átalakított eszköz lefoglalására és azzal egyidejűleg elkobzására. A nyelvtani értelmezés azonban a perbeli esetben a Vámtv. belső rendszerével, szabályozási logikájával, az Alaptörvény 28. cikke által megkívánt józan észen és közerkölcsön alapuló értelmezéssel ellentétes.

Mivel a nyelvtani értelmezéssel szemben a többi módszer azonos eredményre vezetett, a Kúria ezt tekintette irányadónak, és ebből vonta le azt a konklúziót, hogy a vámjogi kötelezettség megszegésének elkövetését lehetővé tevő módon átalakított eszköz lefoglalása és elkobzása a vámigazgatási bírság helyszíni megfizetése esetén sem mellőzhető. Tekintettel arra, hogy a törvényi cél magából a Vámtv-ből egyértelműen azonosítható, a Kúria mellőzte a Jöt. szabályaival való összevetést, az analógia vizsgálatát.

Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Magyarország tovább erősítette pozícióját az uniós igazságügyi eredménytáblán

Az Európai Bizottság közzétette az Európai Igazságügyi Eredménytábla 2024 című kiadványát. Az összefoglaló az Európai Unió jogállamisági eszköztárának részeként éves áttekintést nyújt az igazságszolgáltatási rendszerek hatékonyságára, minőségére és függetlenségére vonatkozó mutatókról. Célja, hogy objektív, megbízható és összehasonlítható adatokkal segítse a tagállamokat nemzeti igazságügyi rendszereik hatékonyságának javításában. Jelentőségét növeli, hogy az uniós igazságügyi eredménytábla az éves jogállamisági jelentés egyik információforrása.

2024. július 19.

MOKK: gyakran kérnek egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a bérbeadók

A felvételi ponthatárok kihirdetésével ismét kezdetét veszi a lakáskeresési roham az egyetemi városokban. A bérbeadók jellemzően két- vagy háromhavi kaucióval biztosítják be magukat arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezik vagy kárt tesz az ingatlanban. Ugyanakkor probléma esetén az számít leginkább, hogy készült-e közjegyzői okirat, amely nélkül csak hosszú és költséges pereskedéssel tudják a bérbeadók az igényünket érvényesíteni – hívta fel a figyelmet pénteken kiadott ismeretterjesztő írásában a  Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK).

2024. július 19.

Az OBH megkezdi az IFORM -ra való átállást

Az OBH elkészítette és 2024. július 16. napjától fokozatosan, ügyszakonként eltérő időpontokban teszi elérhetővé az ügyfelek számára a beadványok benyújtására szolgáló iFORM űrlapokat.