Lopott pénz után kell adózni?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lopás esetén hiába kerül ki a készpénz az adózó birtokából, nem következik be sem vagyongyarapodás, sem életvitelére fordítás, ezért nem alkalmazhatók az Art. 109.§ szerinti becslési szabályok.

Az alapügy

A felperestől 2009. augusztus 17-én 12.000.000 forint készpénzt loptak el.

Az elsőfokú adóhatóság 2009. évre szja és százalékos EHO adónemekben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél.

Az ellopott készpénzt egyéb jövedelemként vonták adózás alá. Az alperes másodfokú határozatával megsemmisítette az elsőfokú adóhatóság döntését. Az új eljárásra adott iránymutatás szerint az ellopott összeget, amelyet a felperes a rendőrségen saját megtakarításának nevezett, készpénzkiadásként kell figyelembe venni. Amennyiben a felperes a forrást nem tudja hitelt érdemlő adatokkal igazolni, úgy a „kiadás” forrását becsléssel kell megállapítani. A megismételt eljárásban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 108.§ (1) és 109.§ (1) bekezdései alapján becslést alkalmaztak, melynek során az ellopott készpénzt kiadásként vették figyelembe.

Az adatok alapján a 2009. évre szja és százalékos EHO adónemekben összesen 5.696.996 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapítottak meg. A döntően az ellopott készpénzből származó adóalap a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (a továbbiakban: Szja tv.) 4.§ (2) bekezdése folytán bevétel és a 28.§ (1) bekezdésének megfelelő egyéb jövedelem. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította a felperes keresetét.

A Kúria döntése

A felülvizsgálati eljárás során az eltulajdonított 12.000.000 forint szja szerinti jogi minőségének feltáráshoz a Kúria elengedhetetlennek tekintette az irányadó eljárás jogi kereteinek meghatározását.

Erre tekintettel először azt vizsgálta, alkalmazhatók-e az Art. becslési szabályai. Az Art. perbeli időszakban hatályos 109.§ (1) bekezdés első mondata alapján, ha az adóhatóság megállapítása szerint az adózó vagyongyarapodásával vagy az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összege, az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg.

A vagyongyarapodási vizsgálatokban tehát csak akkor alkalmazható becslés, ha a „vagyongyarapodás” vagy az „életvitel” adózott, illetve adómentes fedezete kapcsán merül fel kétség. A vagyongyarapodás vizsgálata során használt forrástábla alkalmazásának módszertanát is az alapozza meg, hogy minden ahhoz az időponthoz rendelődik hozzá, amikor a készpénz tárgyiasul, valami mássá – pl. autóvá, ingatlanná, nyaralássá, ajándékká, nászajándékká (ideértve a készpénzes ajándékot és nászajándékot is), értékpapírrá, rezsiszámlává – válik. Ilyen átalakulási folyamat hiányában – a lopásnál – hiába kerül ki a készpénz az adózó birtokából, nem következik be sem vagyongyarapodás, sem életvitelére fordítás, nem alkalmazhatók az Art. 109.§ szerinti becslési szabályok.

Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, egyben az alperes határozatát is hatályon kívül helyezte az elsőfokú határozatra kiterjedően, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezte. Kitért arra, hogy a felperes esetében a becslés szabályainak az eljárás jelen szakaszában való alkalmazhatatlansága nem eredményezi azt, hogy nem kell számot adni arról, hogy a 12.000.000 forint másnál, vagy nála és mikor jelentkezett bevételként, s ha nála, akkor az adózott vagy adómentes jövedelem. Az Szja tv. 4.§-ának szabályai továbbra sem kerülhetők meg. A releváns tényeket azonban már nem a becslés, hanem az Art. általános szabályai szerint kell bizonyítani.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 29.

Uniós számvevőszék: a jogállamisági jelentés ajánlásainak csupán egytizedét hajtották végre teljes mértékben a tagállamok

A 2022-es és a 2023-as uniós jogállamisági jelentés ajánlásainak csupán egytizedét hajtották végre teljes mértékben az EU-tagállamok, alig több mint felüket részben, és több mint egyharmaduk esetében semmilyen előrelépés nem történt – hívta fel az figyelmet az Európai Számvevőszék szerdán közzétett jelentésében.

2024. február 29.

EP: az Európai Bizottság keveset tesz az uniós értékek védelmében

Az Európai Parlament elfogadta szerdai strasbourgi plenáris ülésén az Európai Bizottság 2023-as jogállamisági jelentéséről szóló saját jelentését, és eszerint az Európai Unió egész területén veszélyben vannak az alapvető jogok, a demokrácia és a jogállamiság, mégis ezek védelmében a bizottság nem cselekszik kellőképpen.