A civil szervezetek nyilvántartásba vétele

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Budapesti Ügyvédi Kamara megbízott képviselői a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégium Civil és Egyéb Cégnek Nem minősülő Szervezeteket Nyilvántartó Csoportjának vezetőivel folytattak megbeszélést, amelyről a BÜK tett közzé egy összefoglalót hírlevelében.

1. A közhasznú tevékenységet az alapítással kezdődően folytatni kívánó civil szervezetek nyilvántartásba vétele során csak a mintaokirat alapján készült létesítő okirat használata esetén lehetséges az egyszerűsített nyilvántartásba vétel (változásbejegyzés). Gyakorlati probléma, hogy a mintaokiratok ezt nem teszik teljes körűen lehetővé. Amíg a mintaokiratok nem kerülnek módosításra, gyakorlati megoldás lehet, ha a civil szervezet tevékenységének feltüntetésére rendelkezésre álló szövegdobozba kerülnek feltüntetésre azok az elemek, amelyek a közhasznú tevékenységet folytatni kívánó szervezetek esetében követelmények (pl. a konkrét közhasznú tevékenység, az által szolgált közfeladat és az azt előíró pontos jogszabályhely megjelölése, „közvetlen politikai tevékenységet nem folytat…”).

2. A bírósági vezetők felhívták egy technikai problémára a figyelmet. Nevezetesen, ha a civil szervezet bejegyzésére vonatkozó kérelem annak beküldése előtt „mentés másként” funkcióval kerül elmentésre – feltehetően ilyenkor a kérelem nem az ÁNYK rendszer alapértelmezett könyvtárában kerül elmentésre – akkor a kérelem a mellékletek nélkül fog beérkezni a bíróságra. Ez az eljáró bíró számára a visszautasítást indokolná a kötelező mellékletek (különösen: meghatalmazás) hiányában és arra is tekintettel, hogy hiánypótlás kibocsátására csak egy ízben van a bíróságnak lehetősége. A BÜK felhívta a jogi képviselők figyelmét, hogy figyeljenek oda erre a beküldésnél, hogy ne vesszenek el a mellékletek, illetve a nyomtatványon minden esetben tüntessék fel az elérhetőségeiket (telefonszám; email cím), annak érdekében, hogy ha ez mégis megtörténne, akkor a bíró fel tudja venni a kapcsolatot a kollégákkal annak érdekében, hogy a kérelem ismételten, most már a mellékletekkel együtt benyújtásra kerüljön.

3. A BÜK arról is tájékoztatott, hogy változott az ÁNYK formanyomtatvány. Ennek a legfontosabb eleme, hogy mostantól kötelező feltüntetni a civil szervezet elektronikus kézbesítési címét is, azaz a cégkapuját. Ennek kapcsán az a tapasztalat, hogy civil szervezetek nagy része még nem hozta létre a cégkapuját. Ha azt még nem hozták létre, illetve az a nyilvántartásban még nem szerepel, a cégkaput fel kell tüntetni a nyomtatványban, és csatolni kell hozzá a végleges regisztrációról a NISZ Zrt. által kiadott igazolást, mivel a cégkapu kötelező nyilvántartási adat. Amennyiben a cégkapu a nyilvántartásban nem szerepel, számítani lehet arra is, hogy a NAV jelzése alapján törvényességi felügyeleti eljárás fog indulni azon civil szervezetek ügyében, amelyek még nem rendelkeznek ilyen elérhetőséggel.

4. Szükséges továbbá, hogy képviselői megbízatás megszűnése esetén valamilyen módon (pl. a lemondó nyilatkozat szövegéből, a tudomásszerzés igazolásából) derüljön ki a megszűnés hatályosulásának időpontja is, mivel ez is nyilvántartási adat, azonban a nyomtatvány ezt még nem követi megfelelően. Új képviselő bejelentése esetén pedig szintén szükséges az adóazonosító jel feltüntetése a nyomtatványon.

5. Végül felmerült az a probléma is, hogy a jogi képviselők a birosag.hu honlapról letölthető létesítő okirat mintákkal adnak be egyszerűsített eljárás iránti kérelmet, holott arra csak az ÁNYK rendszer mintájának használatával van lehetőség.

(Budapesti Ügyvédi Kamara)

---