A CSED azoknak az anyáknak is jár, akik szüneteltetik egyéni vállalkozásukat a szülési szabadság alatt

Rengeteg kisgyermekes anya gazdasági helyzetét teszi kilátástalanná a Kormányhivatal azzal a jogértelmezéssel, amely szerint nem jogosultak csecsemőgondozási díjra azok, akik egyéni vállalkozásukat csak szüneteltették, nem pedig megszüntették. Az Utcajogász az egyik ügyfele ügyében a Kúriához fordult, ami kimondta: az ellátásra jogosultság szempontjából nincs különbség a szünetelő és a megszüntetett vállalkozás között.

Nyolc éves az az alkotmánybírósági határozat, amely egyszer már ugyanígy döntött a kérdésben, ám a kormányhivatalok továbbra sem veszik ezt figyelembe, ezért fordult több ügyfele ügyében először a bírósághoz az Utcajogász. Míg 2022-ben a Fővárosi Törvényszék egy alkalommal már az alkotmánybírósági határozattal összhangban hozta meg döntését, a kormányhivatalok az elmúlt két évben sem változtattak az ezzel kapcsolatos gyakorlatukon. Az Utcajogász ismét a bírósághoz fordult, ám az elutasította a kereseti kérelmet, ezért a szervezet felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.

A Kúria döntésében az Utcajogász ügyfelének adott igazat, és a korábbi alkotmánybírósági határozattal összhangban kimondta: „nincs észszerű indoka annak, hogy társadalombiztosítási következmények szempontjából az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése más, az érintett személyre kedvezőbb eredményre vezessen, mint az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése, és ezzel a biztosítás szünetelése”. A döntés elvi tartalma szerint “a csecsemőgondozási díj iránti kérelem elbírálása során az egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltető felperest a megszűnt biztosítással rendelkezőkkel azonos csoportba tartozónak kell tekinteni”.

Az Utcajogász szerint viszont a probléma továbbra sem oldódott meg, hiszen a kormányhivataloknak valószínűleg ezután sem lesz lehetősége az alkotmánybírósági döntéssel összhangban értelmezni a jogszabályt, emiatt pedig minden CSED-et igénylő, és a fentiek alapján elutasított kisgyerekes anyának a bírósághoz kell majd fordulnia, hogy megkapja a juttatásokat, amikre egyébként is jogosult. A hasonló ügyekben megnyugtató megoldást csak a jogszabály módosítása jelentene, mert ezzel megelőzhető lenne, hogy minden elutasított kérelmet bírósági úton legyen szükséges megtámadni ahhoz, hogy a jogosultak hozzájussanak az őket megillető ellátásokhoz. Ennek érdekében az Utcajogász következő lépésként a Belügyminisztériumhoz fordul majd a jogszabály módosítására vonatkozó javaslattal.

Az egyesület munkatársai ugyanakkor fontosnak tartják kiemelni, hogy missziójuk elsősorban a rászorulók segítése a jogaik érvényesítésében. A fentebb körülírt problémával kapcsolatban a jövőben elsősorban jogi tanácsadással tudnak segíteni, és kizárólag a célcsoportjukba tartozó, azaz szegénységben élő ügyfeleknek. Peres képviseletet kapacitásaik korlátozottságára tekintettel nem, vagy csak kivételesen tudnak vállalni, helyette a jogalkotó felé tesznek lépéseket a rendszerszintű probléma átfogó megoldása érdekében.