A digitális állampolgárság külföldi mintái és alkotmányos pillérei

Az új digitális személyazonosítást szolgáló alkalmazás az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendeletének (eIDAS rendelet) megfelelően kerül kialakításra. A norma azt szabályozza, hogy a bizalmi szolgáltatók hogyan nyújthatnak ügyfélazonosítási és az aláírás vitathatatlanságát biztosító szolgáltatásokat, valamint hogyan kell a működésüket szabályozni, illetve elismerni az EU összes tagállamában.

Alkotmányos és jogi alátámasztás

A Nemzeti Digitális Állampolgárság Programról szóló magyar törvényjavaslat szerint az adatokat lehetséges lesz az érintett hozzájárulása nélkül kiadni a bírósági ügyek, büntetőeljárások esetén, valamint nemzetbiztonsági és terrorelhárítási okokból, tehát az új rendszer megkönnyíti/felgyorsítja az igazságszolgáltatási folyamatokat, illetve a lakosság védelme szempontjából is kiemelt fontosságú. A természetes személyek adatait a regisztrációjuk megszüntetése után öt évvel zárolják, ezt követően azokat az ügyfél-regisztrációs szerv minimum tíz, maximum ötven évig kezelheti majd az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogainak, jogos érdekeinek védelme céljából.

Van egy alkotmányjogi, jogfilozófiai megközelítés, amelynek középpontjában az a nézet áll, hogy a digitális autonómia lényegében a „saját” személyes adatok feletti állandó ellenőrzés lehetőségét jelenti. E nézet szerint a digitális autonómia lényege az, hogy a polgároknak hozzá kell járulniuk „saját” adataik feldolgozásának bármely formájához, és bármikor visszavonhatják hozzájárulásukat. Utóbbi azt is jelenti, hogy a személyes adatok terjesztését minimalizálni kell, és ezen álláspont szerint a célnak annak kell lennie, hogy a szerződéses jogviszonyokban a lehető legnagyobb mértékben kiterjesszék az EU 2016/679. sz. általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 6. cikk (1) bekezdés a) pontjának alkalmazási körét (az adatvédelmi hozzájárulás tekintetében).

Másrészt, létezik egy olyan adatvédelmi megközelítés is, amely szerint a digitális autonómia mindenekelőtt azt jelenti, hogy képesek vagyunk befolyásolni a személyes adatok harmadik felek általi felhasználását. E nézet szerint a digitális autonómia erősítése érdekében hatékonnyá kell tenni az emberek „jogi hatalmát” arra, hogy beleszólhassanak abba, kik és hogyan használják fel a személyes adatokat az általuk ápolt gazdasági és társadalmi kapcsolatokban (a szerződés jelenthet például a jegyvásárlást is). Utóbbi megközelítéshez tartozik az is, hogy bárki, aki meg akarja tagadni az emberektől a digitális autonómiát a piacon, nem erősíti az önrendelkezést, hanem paternalista módon korlátozza azt. Ugyanakkor az állam, a közigazgatás segédkezet nyújthat a digitális biztonság megteremtésében, hiszen digitális szuverenitásról is beszélhetünk: nemcsak az állampolgárok és az ő összességük, hanem az állam számára is létérdek, hogy a polgárok adatai biztonságban legyenek, hogy a digitális autonómiájuk biztosított legyen.

Digitális állampolgár 

A szakzsargon szerint digitális állampolgár az, aki az internetet használva gyakorolja állampolgári mivoltát. A közigazgatásban, az általános ügyintézésnek a teljesen online intézhető ügyek mindössze 16 százalékát teszik ki az, és a jelenleg platformok gyakran nem feltétlenül ügyfélbarát megoldásokat használnak. A 14 év feletti lakosság közel 60 százaléka rendelkezett eSzemélyivel (amellyel számos szolgáltatás – postai küldemény átvétele, eRecept, elektronikus aláírás – vehető igénybe) 2022 végén, de ezt kevesen használják.

Az Eurostat adatai szerint 2022-ben összességében jól teljesített a magyar állami digitális infrastruktúra. A megkérdezettek 53 százaléka nem tapasztalt semmilyen problémát ezek használata során, ezzel a számmal a negyedikek vagyunk Ciprus, Dánia és Csehország után. 2024 július és szeptembere között indul el a digitális állampolgárság program, amely lehetővé teszi a digitális állampolgárok számára, hogy a telefonjukkal bármikor igazolhassák személyazonosságukat.

A Nemzeti Digitális Állampolgárság Program

Az alapdokumentum a digitális állampolgárságot helyezi középpontba, rendelkezik a nemzeti adatvagyon hasznosításáról és a felhőtechnológia alkalmazásáról is. A jövőben olyan közigazgatási terek jönnek létre, ahol az állampolgárok – többnyire – személyes megjelenés nélkül egyszerűen és hatékonyan, 0-24 órában intézhetik az ügyeiket digitálisan. Az állampolgárok, bizonyos szűk kivételektől eltekintve, minden olyan jogosultsággal és ügyintézési lehetőséggel rendelkeznek majd a digitális térben, mint a fizikai valójukban.

A program első lépése a digitális állampolgár 5 alapképességének létrehozása, illetve a program lényeges pontja, hogy az alábbi alapszolgáltatásokat az állami szervek saját folyamataiba integrálja:

• eSzemélyazonosítás: az elektronikus tárcában elérhető lesz az összes okmány digitális változata, amely biztosítja a digitális azonosítást.
• ePosta: az állampolgárokkal való kapcsolattartást egy digitális postaláda teszi lehetővé rendezett és áttekinthető módon.
• eDokumentumkezelés: az elektronikus dokumentumtárban az ügyintézések, levelezések valamennyi dokumentuma elektronikus formában tárolható.
• eAláírás: az elektronikus aláírás szolgáltatással az EU teljes területén elfogadható módon hitelesen írhatók alá a dokumentumok.
• eFizetés: az elektronikus fizetéssel teljesen integrálttá válik az állampolgári szolgáltatás, amellyel nem csak az állammal folytatott fizetési tranzakciókat lehet indítani.

A 2026-ig terjedő első stratégiai szakasz végére szinte minden közigazgatást érintő ügyet online el lehet majd intézni. Az első, nagyobb prioritást élvező ügyintézések fejlesztése már 2023-ban megkezdődik.

A Nemzeti Digitális Állampolgárság Program fontos alapja a polgárok és a vállalkozások azon jogának megteremtése, illetve kiteljesítése, hogy a digitális technológiák révén kapcsolatba léphessenek a közigazgatással (ez jelenthet okmányirodát vagy akár a közúti közlekedési módok igazgatását), ugyanakkor azt is jelenti, hogy közigazgatási, állami szerveknek rendelkezniük kell az ahhoz szükséges digitális eszközökkel, hogy a polgárok gyakorolhassák ezt a jogot. Fontos annak tudatosítása is, hogy a digitális állampolgárnak küldött elektronikus kommunikáció ugyanolyan joghatást jelent a jövőben, mint a tértivevényes ajánlott levélben történő kommunikáció.

A kormány prognózisa szerint jövőre kevesebb mint 1 millió, 2025-ben azonban már 3-5 millió felhasználója lesz a programnak. Az új fejlesztés alapelve, hogy minden, az állammal kapcsolatos adatnak végső soron az állampolgár a tulajdonosa, ezért az állampolgár fog rendelkezni arról, hogy az adatait felhasználhatják-e.

Egyedi, de nem példa nélküli 

A Nemzeti Digitális Állampolgárság Program azon célja, hogy a fent felsorolt alapszolgáltatásokat az állami szervek saját folyamataiba integrálja, innovatív, de nem példa nélküli Európában:

• Észtországban már egyetlen digitális kártyán tárolják az állampolgár különböző adatait (ezek: a személyi igazolvány, a jogosítvány, diákigazolvány, társadalombiztosítási vagy adóazonosító). Észtország 2014. december 1-jén indított e-Residency programja lehetővé teszi mind a saját állampolgárai, mind a nem észt állampolgárok számára, hogy üzleti lehetőségeket folytassanak digitális üzleti környezetben. Az alkalmazással a lakosok kitölthetnek egy űrlapot – útlevelükkel és fényképükkel – a kérelem okát megjelölve, majd (sikeres jelentkezés esetén) már céget regisztrálhatnak, dokumentumokat írhatnak alá, online banki nyilatkozatokat tehetnek és orvosi rendelvényeket nyújthatnak be online úton (ők a későbbiekben digitálisan „nyomon követhetők” maradnak).
• 2021-ben Litvánia e-tartózkodási programot indított. Az a külföldi, aki a Litván Köztársaságban elektronikus úton (távolról) nyújtott közigazgatási, köz- vagy kereskedelmi szolgáltatásokat kíván igénybe venni, kérelmet nyújthat be a Litván Köztársaság elektronikus tartózkodási státuszának megadására. A külföldi akkor kezdheti meg az elektronikus tartózkodási státusz nyújtotta lehetőségek használatát, ha a Litván Köztársaság a külföldiek jogállásáról szóló törvényében meghatározott eljárásnak megfelelően megkapta az elektronikus tartózkodási státuszt, és elektronikus azonosító és elektronikus aláírási eszközt bocsátottak ki számára.

Jelenleg az e-tartózkodási engedéllyel rendelkező az alábbi szolgáltatásokat veheti igénybe:

• bejelentkezhet az Elektronikus Kormányzati Kapuba (hasonló a magyar Ügyfélkapuhoz);
• bejelentkezhet a litván migrációs információs rendszerbe (MIGRIS) az Elektronikus Kormányzati Kapun keresztül;
• dokumentumok aláírása elektronikus aláírással az Elektronikus Kormányzati Kapu portálon vagy más módon;
• új zártkörűen működő részvénytársaság vagy külföldi fióktelep bejegyzése.

Az e-rezidensek számára nyújtott szolgáltatások körét fokozatosan bővíteni fogják, hogy lehetővé tegyék az üzleti kapcsolatok kialakításának, a vállalatalapításnak és -irányításnak, a pénzügyi műveletek elvégzésének, valamint a külföldiek számára releváns egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés digitális lehetőségét.

Elsőként említhető az indiai Aadhaar a világ legnagyobb biometrikus ID rendszere. Az Aadhaar egy 12 számjegyű egyedi azonosító szám, amelyet önkéntesen szerezhetnek meg azok az indiai állampolgárok és külföldi lakosok, akik a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző tizenkét hónapban több mint 182 napot töltöttek az országban, biometrikus és demográfiai adataik alapján. Az adatokat az Indiai Egyedi Azonosító Hatóság (Unique Identification Authority of India, UIDAI) gyűjti – amely az indiai kormány által 2009 januárjában létrehozott, az Elektronikai és Információs Technológiai Minisztérium hatáskörébe tartozó hatóság – a 2016-os Aadhaar (célzott pénzügyi és egyéb támogatások, juttatások és szolgáltatások nyújtása) törvény rendelkezéseinek megfelelően.

Az olasz Sistema Pubblico di Identità Digitale (SPID) Olaszország nyilvános digitális azonosítórendszere, amely online szolgáltatásokhoz kínál hozzáférést az olasz közigazgatás minden szegmensében. A felhasználónévvel és jelszóval ellátott felhasználók hozzáférhetnek a SPID-hez bármilyen elektronikus eszközről, ha kiválasztják a „belépés SPID-del” opciót az összes kapcsolódó webhelyen vagy szolgáltatási alkalmazásban.

Az Amerikai Egyesült Államokban pedig 2021-ben mutatták be a digitális identitás javításáról szóló törvényt. 2022-ben a Szenátus Belbiztonsági és Kormányzati Ügyek Bizottsága létrehozott egy munkacsoportot a szövetségi, állami és magánszektorbeli erőfeszítések összehangolására a digitális személyazonossági igazolványok, például a jogosítványok, útlevelek és születési anyakönyvi kivonatok fejlesztése érdekében. 2022-ben Kalifornia államában kísérleti jelleggel elindult egy digitális személyazonosító program a polgárok számára a digitális kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférés érdekében.

A digitális állampolgársági kártya biztosítja a jogot a magyar állampolgárok számára, hogy bármilyen fizetési móddal digitális és elektronikus fizetéseket hajtsanak végre a közigazgatás és a közszolgáltatók irányában, illetve igazolják ilyen úton egy jogosultság meglétét (pl. utazási bérlet a tömegközlekedés eszközein).

A digitális állampolgárság technikai oldalának alapja, hogy a digitális polgárnak van egy hitelesített vagy minősített e-mail címe, amelyet egy (a közigazgatási személyazonosító rendszerben meglévő) digitális azonosító és minősített cím birtoklásával aktiválnak. Az igazi nóvum, hogy a digitális állampolgárok egy mobilalkalmazáson keresztül is elvégezhetik a személyazonosítást (az új digitális azonosítást szolgáló alkalmazást az Európai Unió frissítés alatt álló eIDas rendelete szerint alakítják ki, amely rendelet azt célozza, hogy az emberek és a vállalkozások igénybe vehessék saját nemzeti elektronikus azonosítási rendszereiket annak érdekében, hogy hozzáférjenek a más uniós országokban online elérhető közszolgáltatásokhoz, az uniós belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó személyazonosításként)

Záró gondolatok 

A digitális állampolgári jogok és autonómia – és a digitális szuverenitás – védelme olyan fontosságúvá válik a XXI. században, hogy annak lehető legmagasabb szintű, különálló törvényi (alkotmányos) védelme is indokolt. A klasszikus nemzeti alkotmányok megalkotói megértették, hogy a kormányzat, állam milyen lépéseket (netán hatáskör-túllépést) kényszeríthet polgáraira, a digitális korban azonban a Big Data, vagyis a szinte mindannyiunkról folyamatosan – és már kiterjedt módon – adatokat gyűjtő globális multivállalatok, illetve magánszervezetek juthatnak túlzott befolyáshoz egyes államok és azok állampolgárainak élete felett.

Megjegyzendő, hogy a magyar Alkotmánybíróság egyik érdemének tekintik, hogy a testület döntéseiben megakadályozta, hogy a mindenkori államhatalom a közigazgatási szervek útján személyiségprofilt tudjon építeni a polgárokról, és azt kiaknázni a hozzá kerülő állampolgári adatokból. Az azóta eltelt három évtized azt mutatta meg, hogy ma már az igazi kihívást a techóriások – főleg magáncégek – jelentik ezen a téren, és az állam inkább segítséget adhat a személyes adatok védelmében.

A bejegyzés szerzője Dr. Ifj. Lomnici Zoltán

Forrás: alaptorvenyblog.hu

---