Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A Facebook megfigyelte a felhasználókat?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kaliforniai bíróság előtti perben arról kell dönteni, hogy a Facebook jogellenesen gyűjtötte és értékesítette-e a felhasználói adatokat.
Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hétfőn elutasította a Facebook azon fellebbezését, amelyet egy 15 milliárd dolláros csoportos perben terjesztett elő. A közösségi médiacéget azzal vádolták, hogy jogellenesen követte az internetezők tevékenységét, még akkor is, ha azok kijelentkeztek a közösségi média platformról.
A bírák elutasították a Facebook fellebbezését, ezért folytatóhat az országos méretű peres eljárás, amelyben a társaságot azzal vádolják, hogy megsértette a lehallgatási törvényt és titokban nyomon követte a felhasználók böngészését olyan webhelyeken is, amelyek Facebook-szolgáltatásokat használnak, mint például a „like” gomb.
A perben azt is a cég terhére róják, hogy megsértette a felhasználók magánélethez fűződő jogait, de a Facebook legfelsőbb bírósághoz intézett fellebbezésében csak a lehallgatási törvényre vonatkozó részt vitatta.
Négy személy nyújtotta be az a csoportos keresetet a kaliforniai szövetségi bíróságon, amely alapján 15 milliárd dolláros kártérítést követelnek Facebook által a kaliforniai Menlo parkban 2010. áprilisa és 2011. szeptembere közötti elkövetett jogsértéseiért.
A közösségi médiavállalat azóta abbahagyta a felhasználók beleegyezés nélküli nyomon követését, miután egy kutató 2011-ben leleplezte azt.
A Facebook bejelentette, hogy védi felhasználói magánéletét, és nem tartozik felelősséggel a számítógépek közötti kommunikációért.
A közösségi oldalnak világszerte több mint 2,4 milliárd felhasználója van, köztük több mint 200 millió az Egyesült Államokban. Az eset középpontjában a Facebook „plug-in” nevű funkcióinak használata áll, amelyeket harmadik felek használnak a weboldalukba beágyazva a felhasználók böngészési előzményeinek nyomon követése érdekében.
A felperesek azzal vádolták a közösségi oldal üzemeltetőit, hogy „cookie” -nak nevezett digitális fájlokat, amelyek alapján az internet-felhasználók azonosíthatók, összecsomagolták a plug-inektől származó információkkal és kereskedelmi célból adták el a hirdetőknek.
A Facebook közölte, hogy a kapott adatokat a felhasználók számára megjelenített tartalom testreszabására és a hirdetéseinek fejlesztésére használja.
Az elsőfokon eljáró szövetségi bíró 2017-ben elutasította az ügyet, de a San Francisco-i 9. Körzeti Fellebbviteli Bíróság 2020-ban a per folytatásáról határozott, lehetővé téve a lehallgatási törvény és az állami adatvédelmi jogszabályok megsértésének vizsgálatát.
„A közösségi oldal felhasználói profiljai állítólag rövid időn belül elemzik a felhasználók által kedvelt és nem kedvelt tartalmakat, érdeklődésüket és szokásaikat, anélkül, hogy érdemi lehetőséget adnának a felhasználóknak a magánéletükbe való jogellenes beavatkozás ellenőrzésére vagy megakadályozására” – áll a 9. körzeti fellebbviteli bíróság határozatában. A lehallgatási törvény tiltja az elektronikus kommunikáció lehallgatását, de felmenti a kommunikációban részt vevő embereket – az információk kijelölt feladóját vagy fogadóját.
A Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott fellebbezésében a Facebook kijelentette, hogy a lehallgatási törvény alapján nem tartozik felelősséggel, mert plug-injei által részt vett a kommunikációban. „A Facebook nem volt hívatlan közreműködő két különálló fél kommunikációjában; közvetlen résztvevő volt ”- érvelt a cég egy beadványban.