A felülvizsgálati eljárásban is vizsgálni kell a büntethetőség elévülését

A jogerős ügydöntő határozat meghozatalát követően felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülést vizsgálni kell, és a büntethetőség elévülésének megállapíthatósága esetén annak jogkövetkezményét le kell vonni.


A legfőbb ügyész a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 33. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogkörében, a Bszi. 32. § (1) bekezdés a) pontjának második fordulata alapján BF.1603/2017/1. szám alatt jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta.

Az ítélkezési gyakorlatot megosztottnak látta abban a kérdésben, hogy a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését követően a büntethetőség elévülésének vizsgálata során miként vehető figyelembe a terhelt elítélése és az erről szóló ítélet hatályon kívül helyezése között eltelt idő.

1. Az indítványozó az ítélkezési gyakorlat megosztottságának szemléltetésére a következő bírósági határozatokra hivatkozott:

A szolgálatban kötelességszegés vétsége és más bűncselekmény miatt a volt büntetés-végrehajtási őrmester terhelt ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 42(II). Kb.680/2013/3. számú, 2013. április 5. napján kihirdetett és a kihirdetése napján jogerőre emelkedett ítéletével a terhelt bűnösségét szolgálatban kötelességszegés vétségében, valamint magánokirat-hamisítás vétségében megállapította, és ezért őt összesen 150.000 forint pénzbüntetésre ítélte.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Kúria Bfv.I.1612/2016/7. számú, 2017. január 24. napján kelt végzésével – mivel az elsőfokú bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező – feltétlen hatályon kívül helyezéssel járó eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezte és a terhelt ellen indult büntető eljárást – elévülés okán – megszüntette.

A határozat indokolása szerint az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével, 2013. április 5. napján az elévülés elkezdődött, amivel ezen időpontot követően – figyelemmel a 3/2010. BJE határozatra is – elévülést félbeszakító eljárási cselekményre nem került sor, az eljárás tárgyát képező bűncselekmények büntethetősége elévült.

Egy másik ügyben a csődbűncselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben a Debreceni Városi Bíróság 20.B.1655/2010/12. számú, 2010. november 3. napján kihirdetett ítéletével megállapította a terhelt bűnösségét csődbűncselekmény bűntettében, valamint 2 rendbeli adócsalás bűntettében, és ezért őt 1 év 5 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

Az elsőfokú határozat a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.

A terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Kúria Bfv.II.1762/2016/6. számú, 2017. május 24. napján kelt végzésével a jogerős ügydöntő határozatot – mivel az elsőfokú bíróság a tárgyalásról lemondás törvényi előfeltételeinek hiányában folytatta le a Be. XXVI. Fejezete szerinti külön eljárást – feltétlen hatályon kívül helyezéssel járó eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezte, ugyanakkor az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította

A határozat indokolásának [58] bekezdése szerint a jogerős ítélet meghozatala utáni időszak figyelembevétele alapján a büntethetőség elévülésére vonatkozó szabályok alkalmazása már fogalmilag kizárt. Így a felülvizsgálati eljárásban nem hozható olyan határozat, amely a hatályon kívül helyezésen túl a támadott ügydöntő határozat jogerőre emelkedése utáni időszak figyelembevétele alapján a büntethetőség elévülése miatt megszünteti az eljárást is.

2.A legfőbb ügyész az 1.) pontban feltüntetett határozatban kifejtett értelmezéssel értett egyet, álláspontja szerint a megismételt eljárás elrendelésekor a hatályon kívül helyezésről döntő bíróságnak vizsgálnia kell az eljárási akadályokat, így a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény büntethetőségének elévülését is. Ennek során az alkalmazandó anyagi jogi törvényben meghatározott, az elévülés félbeszakítását vagy nyugvását eredményező körülmények vehetők figyelembe. A jogerős marasztaló határozathoz pedig sem a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 35. §-a, sem a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 28. §-a ilyen joghatást nem fűz.

Erre figyelemmel a büntethetőséget megszüntető elévülési idő számítása során a jogerős marasztaló határozat kihirdetése és utóbb történő hatályon kívül helyezése közötti időszak figyelmen kívül hagyására nincs törvényes lehetőség. Ezt az időszakot is tekintetbe véve kell vizsgálni azt, hogy a büntetőügyekben eljáróhatóságoknak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított legutóbbi büntetőeljárási cselekménye óta mennyi idő telt el.

A legfőbb ügyész átiratában indítványozta, hogy a Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a jogegységi indítványban kifejtetteknek megfelelően határozzon és állapítsa meg, hogy a Bfv.I.1612/2016/7. számú határozatban kifejtett álláspont a helyes.

A jogegységi ülésen az indítványozó képviselője az indítványt változatlan tartalommal tartotta fenn, és az abban foglaltaknak megfelelő határozat meghozatalát kérte.

3. A Bszi. 32. § (1) bekezdés a) pontjának második fordulata szerint jogegységi eljárás lefolytatásának van helye, ha elvi kérdésben az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi határozat meghozatalára van szükség. A Bszi. 33. § (1) bekezdés c) pontja szerint pedig a jogegységi eljárást le kell folytatni, ha azt a legfőbb ügyész indítványozza.

Miután a legfőbb ügyész képviselője indítványát a jogegységi tanács ülésén is fenntartotta, a Kúria jogegységi tanácsa a jogegységi döntés meghozatalát az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében szükségesnek tartva az eljárást – a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 670. § (1) bekezdésére figyelemmel a Bszi. 34-41. §-ai alapján eljárva –  lefolytatta.

5. A jogegységi eljárásban az elvi kérdés tehát az, hogy a büntethetőséget megszüntető elévülési idő számítása során a jogerős marasztaló határozat kihirdetése után felülvizsgálati eljárásban észlelt feltétlen hatályon kívül helyezéssel járó eljárási szabálysértés esetén a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat jogereje és a hatályon kívül helyezés között eltelt időszak jelentőséggel bír-e, vagy azt figyelmen kívül kell hagyni. Ennek függvényében a hatályon kívül helyezés kapcsán az eljárt bíróság új eljárásra utasításának, vagy – az elévülési idő elteltére tekintettel – az eljárás megszüntetésének van-e helye.

Mindkét, a legfőbb ügyész indítványában hivatkozott ügyben a felülvizsgálat során eljárt bíróság vizsgálta az elévülés kérdését, azonban annak megítélése kérdésében eltérő álláspontra jutottak.

A Kúria Bfv.II.1762/2016/6. számú végzése indokolásában kifejtett álláspont szerint a jogerős ítélet meghozatala utáni időszak figyelembevétele alapján a büntethetőség elévülésére vonatkozó szabályok alkalmazása fogalmilag kizárt, s ez az időszak legfeljebb a büntetés elévülése szempontjából releváns. Így felülvizsgálati eljárásban nem hozható olyan határozat, amely a hatályon kívül helyezésen túl a megtámadott ügydöntő határozat jogerőre emelkedése utáni időszak figyelembevétele alapján a büntethetőség elévülése miatt megszünteti az eljárást. Következésképpen a felülvizsgálati eljárásban észlelt feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés esetén a hatályon kívül helyezéssel a bíróságot új eljárás lefolytatására kell utasítani.

Ezzel szemben az indítványban hivatkozott Bfv.I.1612/2016/7. számú végzésében a Kúria a felülvizsgálati indítványt elbírálva – ugyancsak abszolút hatályon kívül helyezési ok miatt – a megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezte és az elévülésre tekintettel az eljárást megszüntette.  Döntését azzal indokolta, hogy mivel a határozat jogerőre emelkedésekor újra elkezdődött elévülést semmilyen eljárási cselekmény nem szakította félbe, így a büntethetőség elévülése bekövetkezett.

Ezzel egyező álláspontot foglalt el a Kúria a Bfv.III.1002/2009/16. számú, és a Bfv.III.208/2010/14. számú határozata is.

6. A kifejtettek alapján a Kúria jogegységi tanácsa arra a következtetésre jutott, hogy hatályon kívül helyezésnél fontos szempont az elévülés vizsgálata. A büntethetőséget megszüntető ok észlelése és bizonyítás felvétele nélküli megállapíthatósága esetén fennáll az eljárás megszüntetésének kötelezettsége.

A jogegységi tanács ezért a jogegységi indítvány alapján eljárva megállapította, hogy a jogerős ügydöntő határozat meghozatalát követően felülvizsgálati eljárásban elrendelt hatályon kívül helyezés esetén az elévülést vizsgálni kell, és a büntethetőség elévülésének megállapíthatósága esetén annak jogkövetkezményét le kell vonni.

(kuria-birosag.hu)



Kapcsolódó cikkek:


Korrupt sportorvos bukott le
2021. június 21.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) szerint az orvos olyan sportolóknak is adott ki versenyengedélyt, akiket meg sem vizsgált.

Korrupciógyanú miatt őrizetbe vettek egy rendőri vezetőt
2021. június 21.

Korrupciógyanú miatt őrizetbe vett a Központi Nyomozó Főügyészség egy rendőri gazdasági vezetőt, akinek a megbízását azonnali hatállyal visszavonták, egy osztályvezető-helyettest pedig felfüggesztettek a beosztásából.

Dolgozói után kémkedett a francia IKEA
2021. június 18.

Dolgozói után kémkedett a francia IKEA

A francia bíróság egymillió euró bírság megfizetésére kötelezte az IKEA-t a cég francia alkalmazottai utáni kémkedése miatt, mert a világ legnagyobb bútorkereskedőjét elmarasztalták az alkalmazottak személyes adatainak nem megfelelő kezelése és tárolása miatt.