Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Használt lakások, illetve családi házak adásvétele pörgette leginkább az ingatlanpiacot az előző hat hónapban, derült ki az Otthon Centrum hálózatán keresztül értékesített lakóingatlanok tranzakciós adatainak összesítése után.
A fővárosban tavaly értékesített ingatlanok átlagos négyzetméterára minden lakástípus esetében emelkedett, de ez csak az egyik figyelemre méltó piaci változás; a másik az, hogy milyen típusú ingatlanok adás-vétele mozgatta a piacot – tette fel a kérdést Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A szakember elmondta, hogy az Otthon Centrum hálózatában az előző hat hónapban az ügyfelek 37,7 százaléka vásárolt használt lakást, míg 34,9 százalékuk használt házat vett. A panelt vásárlók aránya 17,9 százalék volt, míg új építésű lakást az ügyfelek 9,6 százaléka engedhetett meg magának.
A különböző generációk különböző ingatlan-típusokat favorizálnak, ámbátor a döntést nagyban befolyásolja a család anyagi helyzete is, folytatta a szakember. A 30 évesnél fiatalabb korosztály nagyobb arányban vásárolt használt házat (39 százalék), illetve panelt (20,5 százalék) és kisebb arányban téglaépítésű lakást. Közép generációk országos átlagban gyakrabban vásárolnak új építésű lakást, ennek aránya 10-12 százalék.
Az életkor előrehaladtával azonban egyre inkább a használt tégla és panel válik favorittá. Az 1951 előtt születettek 75 százaléka, az 1961 előtt születettek 65 százaléka már ezt az ingatlan típust választja.
A választás legtöbbször anyagi lehetőség kérdése. Ezt támasztja alá, hogy a 30 évesnél fiatalabb generáció költ legkevesebbet ingatlanra. Országos átlagban „csak” 28,8 millió forint értékben vásárolt ingatlant ez a korosztály az elmúlt félévben, szemben az országos átlaggal, amely 35,2 millió forint volt. A 30-50 év közötti generáció tagjai költenek a legtöbbet ingatlanra, átlagosan 37-38 millió forintért vásárolnak, míg 50 éves kor felett a megvett ingatlan értéke szintén csökken.
A hitellel és állami támogatásokkal leginkább a fiatalabb generációk élnek, míg az életkor előrehaladtával egyre inkább a készpénz válik meghatározóvá.
Állami támogatást a 30 évesnél fiatalabb korcsoportok 23,5 százaléka vett igénybe lakásvásárláshoz, mindez a 40-50 év közötti korosztályban már csak az 5 százalékot éri el, míg 50 év felett csak elvétve akadnak olyanok, akik élnének ezzel a lehetőséggel.
A piaci hitelből vásárlók esetében hasonló mintázat figyelhető meg. Arányuk a fiatal korosztály esetében a legmagasabb, 36,5 százalék és ennek aránya az életkor emelkedésével folyamatosan csökken. Az életkor előrehaladtával a készpénz válik egyre inkább döntővé. Ötven éves kor felett 80 százalék, 60 éves kor felett több mint 90 százalék a készpénzes vásárlók aránya.
Az elemzésből az is kiderül, hogy az említett korosztályok milyen településeket, vagy Budapest esetében milyen városrészeket választanak leginkább. Pest megyét a legnagyobb arányban a 40 évesnél fiatalabbak választják, a korosztály 17 százaléka. Budapest Belvárosában, valamint az 5 ezer főnél kisebb településeken, elsősorban a nagyvárosok közelében 15 százalékuk vásárol ingatlant.
A 30 évesnél fiatalabb lakásvásárlók aránya Budapesten a VII. és XIII. kerületben kiemelkedő, a korosztály 30 százaléka választja lakóhelyül ezt a két kerületet. A generáció tagjai jellemzően a belvárosi kerületeket favorizálják, a peremkerületeket kevésbé kedvelik, Buda pedig drágább árfekvése miatt nem annyira népszerű.
A 40-60 évesek körében Budapest belvárosa bír nagy vonzerővel: a korosztály 17 százaléka vásárol itt. 60 éves kor felett azonban a belvárost választók aránya jelentősen csökken és 18 százalékkal már a külső pesti kerületek válnak a legnépszerűbb városrészekké, ahogy a megyei jogú városokban szintén ez a generáció a legdominánsabb korcsoport, 14 százalékkal.
(Jogászvilág)
