A Fővárosi Ítélőtáblán végződött az ügyek fele


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tavaly több mint 10 600 ügyet fejeztek be a Fővárosi Ítélőtáblán, ami az országosan befejezett ügyek 52 százaléka – derül ki a szervezet hétfői közleményéből.


Idézték Ribai Csillát, az ítélőtábla elnökét, aki beszélt a 2016-os ügyforgalmi adatokról, az időszerűségről és az ítélkezés megalapozottságáról, valamint a személyi feltételekről, a gazdálkodásról és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke által meghirdetett Fenntartható fejlődés programban elért eredményekről.

Ribai Csilla kiemelte, hogy tavaly december 31-én mindössze 2274 ügy maradt folyamatban, szemben a 2015. év végi 2910-zel.

„Az ítélkezés megalapozottságát mutatja, hogy a Fővárosi Ítélőtábláról a Kúriára érkezett 150 ügyből 135-öt fejeztek be, ebből 94 helybenhagyással zárult, és csak 2 esetben került sor az ítélőtábla határozatának hatályon kívül helyezésére” – írták.

A Kúriáról 2016-ban felülvizsgálat folytán visszaérkezett 826 határozatot figyelembe véve megállapítható, hogy a felülvizsgálati kérelmek 87 százaléka nem vezetett eredményre – tették hozzá.

A közlemény szerint az elnök szólt még a Fővárosi Ítélőtábla által az elmúlt évben szervezett és megtartott képzésekről, továbbá hangsúlyozta azt is, hogy első helyezést értek el az ítélőtáblák rangsorában a Fenntartható fejlődés programban.

Az eseményen Ujvári Ákos sajtószóvivő bemutatta a bíróság új sajtóstratégiáját, kiemelte a fő célokat: a közérthetőséget, a szakszerűséget, a proaktivitást és a médiumokkal való együttműködés szükségességét. A közlemény szerint beszélt arról is, hogy a jövőben médiaklub keretében vitatnák meg kötetlenebb formában a sajtó érdeklődésére számot tartó témákat.

 

Imázsfilm készítését is tervezik, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla szervezetben elfoglalt helyét, valamint ítélkezési tevékenységét mutatnák be. Elmondta, hogy valamennyi, a sajtót érdeklő ügyben információkat tesznek közzé a honlapjukon, valamint a birosag.hu oldalon.

Ribai Csilla sajtóérdeklődésre közölte: az OBH elnökének sarkalatos törvényekben megfogalmazott kötelessége, hogy stratégiai célokat tűzzön ki és a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkosson. Az úgynevezett Integritási szabályzat megalkotása is jogszabályi kötelezettsége volt – jegyezte meg.

Utalt arra, hogy az integritás latin eredetű kifejezés, amely érintetlenséget, sérthetetlenséget, feddhetetlenséget jelent. Idézte C. S. Lewis amerikai írót, aki szerint „integritás az, ha helyesen cselekszünk akkor is, amikor senki sem látja”.

Ribai Csilla úgy fogalmazott, hogy az Integritási szabályzat olyan, mint egy használati útmutató, amely az eljárási rendet foglalja össze – olvasható a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.