A gyámhatóság nem jogalkotó: hipotetikus jövőbeni kockázatokra hivatkozva nem utasítható el a melegek örökbefogadásra való alkalmassága

A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a gyámhatóság elutasító határozatát és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot egy meleg kérelmező ügyében, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát a hatóság – a gyermekvédelmi szakszolgálat és a pszichológus támogató véleménye ellenére elutasította. Az ítélet hangsúlyozza: a gyámhatóság nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem hivatkozhat a jogszabályban nem szereplő kizárási okra (a kérelmező szexuális irányultságára), és köteles egyéniesített vizsgálatot lefolytatni.

A Háttér Társaság által képviselt kérelmező több, mint tíz éve ismerkedett meg azonos nemű párjával, hat éve bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek. Mivel a magyar jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy azonos nemű párként közösen fogadjanak örökbe gyermeket, 2023 februárjában egyedüli örökbefogadásra jelentkezett, de párja az eljárásban mindvégig részt vett. Példaszerűen alapos eljárásában a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál (TEGYESZ) beszerezte a szükséges szakvéleményeket (háziorvosi, pszichológiai vizsgálat), valamint környezettanulmányt készített, amely alapján a szakemberek támogatták az örökbefogadásra való alkalmasság megállapítását. A TEGYESZ véleményét az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (OGYSZ) továbbította Budapest Főváros Kormányhivatalának, és bár az OGYSZ vezetője kísérőlevelében maga is megállapította, hogy a TEGYESZ nem talált olyan körülményt, amely kizárná a kérelmező alkalmasságát, hangsúlyozta, hogy a „családi körülményei mérlegelendő kockázatot jelentenek”.

Lefordítva: az a tény, hogy a kérelmező azonos nemű párjával él együtt, az OGYSZ szerint sértheti a gyermek érdekét. A gyámhatóság ezek után 2024 januárjában megállapította, hogy a kérelmező nem alkalmas az örökbefogadásra. A határozat nem azonosít semmilyen olyan konkrét kizáró okot, amely indokolná az elutasítást. Az alkalmasság szempontjából kiemelt hangsúlyt kapott a kérelmező szexuális irányultsága: a gyámhatóság szerint kétséges, hogy melegsége miatt  a gyermek „optimális lelki, erkölcsi, értelmi és érzelmi fejlődéséhez” megfelelő környezetet tudna-e biztosítani. Érvelése alátámasztásául a gyámhatóság az Alaptörvény korlázozó, a heteronormatív modellt előnyben részesítő családfogalmára hivatkozik, és külön megjegyzi: a kérelmező esetében „hiányozna az anyai minta”. Ezenkívül a gyermek szempontjából – álláspontja szerint – kockázatot jelent a társadalom reakciója a kérelmező szexuális irányultságára.

A bírósági felülvizsgálat során a felperest képviselő Háttér Társaság elsősorban azzal érvelt, hogy a gyámhatóság a szakmai következtetéseket mellőzve, kizárólag az OGYSZ véleményére alapította a döntésére, és csupán a szexuális irányultsága miatt zárta ki a kérelmezőt, ez pedig sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát. A gyámhatóság azzal próbált védekezni, hogy az eljárásban neki a gyermek érdeit kell nézni, így rá nem vonatkozik az egyenlő bánásmód követelménye. A Fővárosi Törvényszék ezt visszautasította, és egyértelműen megállapította, hogy a gyámhatóság diszkriminatív módon járt el. Ráadásul a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszternek kell döntenie, hogy hozzájárul-e az alkalmasság gyámhatósági megállapításához, vagyis a döntést előre a gyámhatóság nem hozhatja meg. Elvi éllel állapította meg a bíróság azt is, hogy az alkalmasságról egyéniesített (a személy egyedi körülményeit és élethelyzetét figyelembe vevő) vizsgálat alapján lehet csak dönteni, általános és állítólagos veszélyek nem igazolhatják az elutasítást. A gyámhatóság nem mérlegelhet az alkalmasság vizsgálatán túli szempontokat, és a TEGYESZ javaslatát csak alkalmatlanság esetén írhatja felül. Minden más esetben valóban jogalkotóként jár el, ez pedig jogellenes.

„A Fővárosi Törvényszék ítélete több szempontból is jelentős: egyrészt behatárolta azon szempontok körét, amelyet az örökbefogadásra való alkalmasság során mérlegelni lehet, és kizárta a jogon túli, spekulatív érveket. Emellett egyértelműsítette, hogy az eljárásban milyen szerepe van a gyámhatóságnak és milyen a miniszternek. Nem lehet tehát mondvacsinált, hipotetikus indokokkal elgáncsolni az örökbefogadásra egyébként alkalmas személyek kérelmeit, és az eljárás egyetlen pontján sem lehet diszkriminatív módon eljárni. Ez alól a mérlegelés körében hozott döntések sem kivételek.” – kommentálta a döntést Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi programjának vezetője.

Az örökbefogadás szabályai 2021 márciusában változtak meg jelentősen. Azóta a nem házasságban élő örökbefogadásra jelentkezők csak külön miniszteri engedéllyel kaphatnak alkalmas minősítést, tehát nem a szakemberek, hanem egy politikus mondja ki a végső szót az alkalmasság kapcsán. A hatáskörrel rendelkező minisztérium tájékoztatása esetén eddig a miniszter valamennyi felterjesztett kérelmet jóváhagyott. A Háttér Társaság tapasztalatai szerint azonban az azonos nemű párkapcsolatban élők kérelmei el sem jutnak a miniszterhez, mert a helyi hatóságok lebeszélik az ilyen kérelmezőket a kérelem benyújtásáról, vagy – mint a jelen ügyben is történt – alkalmatlanságot megállapító döntést hoznak. A Háttér Társaság több 2021 márciusa előtt és azt követően indult eljárásban nyújt jogi képviseletet, ezek közül a bíróság eddig minden esetben megállapította, hogy a gyámhatóság elutasító döntése jogellenes volt.

Az azonos nemű párok gyermeknevelésével kapcsolatos társadalmi hozzáállás az elmúlt években jelentősen átalakult Magyarországon. Míg 2019-ben csak 17% értett egyet teljesen azzal, hogy egy azonos nemű pár tagjai is lehetnek jó szülők, 2023 októberében ez az arány már 66% volt. A magyarok 60% úgy vélte: lehetővé kell tenni, hogy az azonos nemű párok is örökbe fogadhassanak.

A Háttér Társaság az azonos nemű párok gyermekvállalását érintő stratégiai pereskedési tevékenységét az Európai Unió „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” (CERV) programjából finanszírozott, az ÖKOTÁRS Alapítvány és partnerei által lebonyolított Közös értékeink program támogatásával végzi.

Forrás: Háttér Társaság

---