A hálapénz visszaszorítására indított médiakampányt a Nemzeti Védelmi Szolgálat


A hálapénz visszaszorítására indított kampányt a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), a kisfilmek huszonegy hazai televíziós csatornán és a közösségi médiában is megjelennek – közölték a szervezet képviselői pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.

Pap Judit, a szervezet szóvivője elmondta: A hála továbbra sem pénz! elnevezéssel indítottak kampányt az egészségügyben korábban általánosnak nevezhető, azonban három éve már büntetendő paraszolvencia visszaszorítására.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a hálapénz még nem tűnt el a rendszerből, az orvos-beteg kapcsolatban elkövetett vesztegetés, valamint a vesztegetés elfogadása miatt tavaly tizenkilenc ügyben kezdeményeztek nyomozást. Fontosnak nevezte, hogy hasonló esetekben nemcsak a hálapénzt elfogadó orvos, hanem az azt felkínáló páciens is büntetendő.

Példaként említett egy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kardiológust, aki ellen 67 rendbeli vesztegetés miatt indult büntetőeljárás. A Vas Vármegyei Főügyészség egy belgyógyásszal szemben indított nyomozást, aki a kórházi osztályán való elhelyezésért, soron kívüli infúziós kezelésért, illetve egy boncolás mellőzéséért kért és fogadott el pénzt. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében egy onkológus és asszisztense kemoterápiára szoruló betegektől szedett be pénzt az egyébként ingyenes kezelésekért – sorolta a szóvivő.

Pap Judit közölte, az NVSZ-nek nincs nyomozati hatásköre, ha a felderítéseken dolgozó munkatársaik igazolják a gyanút, akkor feljelentést tesznek az illetékes hatóságoknál.

Matécsa Katalin, az NVSZ korrupciómegelőzési főosztályának főelőadója a médiakampány részleteiről elmondta: a televíziós reklámblokkokban megjelenő félperces klipek az idősebb és a fiatalabb korosztályok figyelmét is felhívják a hálapénzek megalázó rendszerére és a vesztegetés büntethetőségére.

Az idősebbeknek szánt kisfilmben ismert színészek láthatók, a fiataloknak pedig rapperek részletezik a témát. Utóbbiból egy hosszabb változat is készült, amellyel a közösségi médiában hívják fel a figyelmet a jelenségre – tette hozzá.

A hálapánzek felajánlása és elfogadása 2021. január 1-jétől büntetendő, az NVSZ azóta 105 ügyben csaknem 250 egészségügyi dolgozóval szemben kezdeményezett eljárást vesztegetés elfogadása miatt – olvasható az NVSZ sajtóanyagában, amely szerint a szervezet a médiakampánnyal a felderítésen túl a megelőzésre és a szemléletváltásra helyezi a hangsúlyt.

Az NVSZ munkatársai tavaly hatvan bűnmegelőzési előadást tartottak, amelyeken több mint hatezer egészségügyi dolgozó, illetve egyetemista vett részt. A Vesztegetés kiszorítása az egészségügy területén elnevezésű projekt 473 millió forintból, hazai társfinanszírozásban, az Európai Unió támogatásával valósul meg.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.

2024. május 17.

A mesterséges intelligencia jelenlegi állása és jövőbeli hatásai

Az AI Index világszerte elismert mint az egyik legmegbízhatóbb és legtekintélyesebb forrás, amelyet a mesterséges intelligencia fejlesztésének nyomon követésére alapítottak – a Stanfordi Egyetem Emberközpontú Mesterséges Intelligencia Intézete (HAI) gondozásában 2024. április 15-én megjelent hetedik jelentése a 2023-as adatok és trendek alapján.

2024. május 16.

Az Európai Unió Bírósága rést ütött az adóeljárási szabályainkon

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel szedtük össze.