A híven tudósító sajtó nem okolható hitelrontásért

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. december 6.
Rovat:

Nem minősül híresztelésnek, ha a sajtó úgy tudósít közéleti szereplők közügyekről szóló sajtótájékoztatójáról, hogy a tudósítás pontosan megfelel az megfogalmazottaknak, nem tartalmaz saját értékelést, egyértelműen megjelöli a közlések forrását, valamint a jó hírnevet esetleg sértő tényállításokkal érintett személy cáfolatának is helyet biztosít, vagy felkínálja neki a válaszadás lehetőségét – mondta ki az Alkotmánybíróság friss határozatában. A testület megsemmisítette azt a bírósági ítéletet, amely ezzel ellentétes következtetésre jutott. A közéleti szereplők sajtótájékoztatójáról szóló tudósítást olyan kivételnek kell tekinteni, amikor az újságírók mentesülnek a közzétett tények valóságtartalmának ellenőrzésére vonatkozó kötelezettségük alól. 


Egy internetes hírportál kiadója fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz. Azt kifogásolta, hogy a bíróság személyiségi jogsértésért vonta felelősségre egy olyan beszámolója alapján, amelyet az egyik parlamenti párt politikusának a trafikpályázatok ügyében tartott sajtótájékoztatójáról készített. A támadott ítélet szerint a sajtótájékoztatón egy másik politikus jó hírnevére sérelmes, valótlan tényállítások hangzottak el, amelyek híreszteléséért a hírportál objektív felelősséggel tartozik.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a híresztelés fogalmának ez az értelmezése – amely egyébként megfelel a szokásos bírói gyakorlatnak – nincs összhangban a sajtószabadságból fakadó alkotmányossági követelményekkel. A demokratikus közvélemény alakulásában központi szereppel bíró sajtó tevékenységének lényegi eleme a közéleti események nyilvánossághoz való közvetítése. A sajtónak elsőrendű alkotmányos feladata a közérdekű információk, köztük a közéleti szereplők megnyilatkozásainak, álláspontjainak terjesztése, márpedig alaptörvénybeli feladatának ellátásáért senki nem marasztalható el. A közéleti vita érdeke mindenekelőtt az elhangzottak pontos, a hírek aktualitásához igazodó közzétételét igényli.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ugyanakkor a sajtótájékoztatóról tudósító sajtó felelősség alóli mentessége nem feltétlen: vizsgálni kell, hogy az újságíró a más személyek által megfogalmazottakat híven, a közlések forrását egyértelműen megjelölve, saját értékelés nélkül közvetíti-e a közvélemény felé, illetve hogy lehetőséget ad-e a vitatott állításokkal érintett személy cáfolatának.

A döntéshez Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Salamon László, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt fűztek. Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján.


Kapcsolódó cikkek:


Albérlet romáknak nem kiadó
2018. augusztus 14.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megállapította, hogy az eljárás alá vont gazdasági társaság a kérelmezővel szemben, a roma nemzetiséghez tartozásával összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor hirdetéseiben szerepeltette, hogy az albérlet romáknak nem kiadó. Az EBH megtiltotta a jogsértő magatartás folytatását és pénzbírságot szabott ki.

Feltételezett politikai hovatartozása miatt diszkrimináltak egy alapítványt
2018. augusztus 14.

Feltételezett politikai hovatartozása miatt diszkrimináltak egy alapítványt

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megállapította, hogy a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. az alapítvány vélt politikai véleményével összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, ezért megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását és pénzbírságot szabott ki.

Vádemelés: cserben hagyta a vele utazó gyermekeket
2018. augusztus 13.

Vádat emelt a Győri Járási és Nyomozó Ügyészség egy férfi ellen, aki idén márciusban balesetet okozott, majd az autójában utazó három sérült gyermeket hátrahagyva elment a helyszínről.