A jogellenes magatartás nem lehet egyben rendeltetésellenes is
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria kimondta, hogy jogellenes magatartás tanúsítása esetén nincs helye a joggal való visszaélés megállapításának.
Az alapügy
A felperes kormánytisztviselői jogviszonyban állt az alperessel, melynek igazgatóhelyettese, illetve a képviseleti osztályának osztályvezetője volt. A munkáltató bizalomvesztésre hivatkozva felmentéssel szüntette meg kormánytisztviselői jogviszonyát arra hivatkozva, hogy több esetben elmulasztotta az iratok szignálását, nem ellenőrizte a nyilvántartási rendszert, elmulasztotta vezetői ellenőrzési feladatait, munkahelyén rendszeresen a munkaidő kezdetét követően jelent meg, illetve annak vége előtt távozott és munkaidőben nem volt elérhető.
A felperes a munkáltatói intézkedés ellen közszolgálati panaszt terjesztett elő, melyben a jogviszonya jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeként az eredeti munkakörbe történő visszahelyezését kérte.
A Kormánytisztviselői Döntőbizottság a felperes kérelmének helyt adva megállapította, hogy a munkáltatónak fegyelmi eljárást kellett volna indítania a felperessel szemben és annak keretében kellett volna vizsgálnia, hogy a megjelölt kötelezettségszegéseket elkövette-e, és nem bizalomvesztésre hivatkozva felmentéssel megszüntetni a jogviszonyát. Nem találta alaposnak a felperes rendeltetésellenes joggyakorlásra történő hivatkozását, így öt havi illetményének megfelelő összeg megfizetésére kötelezte a munkáltatót.
A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a munkáltató intézkedése a joggal való visszaélés tilalmába ütközött, mivel fegyelmi eljárás hiányában nem tudta érvényesíteni garanciális jogait, így elmaradt illetménye megfizetése mellett eredeti munkakörbe történő továbbfoglalkoztatását kérte.
Az alperes a kereset elutasítására tett indítványt, vitatva a felperes állítását.
Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét, a másodfokú bíróság azonban közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperes felmentése a joggal való visszaélés tilalmába is ütközött, s kötelezte az elsőfokú bíróságot annak vizsgálatára, hogy az eredeti munkakörbe történő visszahelyezés feltételei fennállnak-e.
A Kúria döntése
Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályon kívül helyezve az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A felperes panasza alapján eljárt Kormánytisztviselői Döntőbizottság azt állapította meg, hogy a munkáltató intézkedése anyagi jogszabályt sértett, a bizalomvesztésre alapított felmentés nem felelt meg a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezéseinek, ezért jogellenesen került megszüntetésre kormánytisztviselői jogviszonya. A Döntőbizottság határozata ezen rendelkezését a felek nem támadták keresettel.
A Kttv. 10. § (1) bekezdése tiltja a joggal való visszaélést. Minden jogi normának, alanyi jognak és jogintézménynek önálló társadalmi rendeltetése, célja van. Amennyiben a jogalany ettől ellentétesen azt szem elől veszítve gyakorolta az egyébként megillető jogot vagy teljesítette a kötelezettségét, valójában csak látszólag cselekedett jogszerűen. Eljárása formálisan jogszerű volt ugyan – tehát nem ütközött konkrét jogi tilalomba – annak módja azonban rendeltetésellenes volt. Ebből következően a joggyakorlás nem lehet egyszerre jogellenes és rendeltetésellenes is. Ha például a felmondás nem volt okszerű, nem lehet egyben rendeltetésellenes is [5/2017.(XI.28.) KMK vélemény, BH.2018.344.].
A perbeli esetben e feltételek nem valósultak meg. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság megállapította, hogy a munkáltató intézkedése a Kttv. 76. § (1), illetve (2) bekezdésébe ütközött, az intézkedés formálisan sem volt jogszerű, anyagi jogot sértett, így ebben az esetben a jogellenes joggyakorlás nem lehetett egyben rendeltetésellenes joggyakorlás is.
Az adott esetben anyagi jogsértés történt, a jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményei vonatkozásában helytállóan alkalmazta a Kormánytisztviselői Döntőbizottság a Kttv. 193. § (5) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket, és nem rendelkezhetett a felperes eredeti munkakörbe történő visszahelyezéséről, mivel erre joggal való visszaélés megállapítása esetén kerülhetett volna sor.
(kuria-birosag.hu)
